Leiner Laura magyar
1985. április 22. (Budapest) –
Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó
| Nem | nő |
|---|---|
| Honlap | leinerlaura.hu |
| @leinerlauraofficial | |
| @leinerlauraofficial | |
| @leinerlaura |
Képek 12
Könyvei 33
Kapcsolódó sorozatok: A Szent Johanna gimi · Bexi · Iskolák versenye · Iskolák versenye II. trilógia · Remek! · Összes sorozat »
Kapcsolódó zóna
Kiemelt alkotóértékelések
Leiner Laura
Igazából Leiner Laura szerettette meg velem az olvasást, amiért mindig is hálás leszek, hiszen nélküle most nem lennék könyvmoly (vagy legalábbis nem ennyire). :D De már nem varázsol el egy-egy könyve annyira, mint az Szjg. Az biztos, hogy a Szent Johanna örökké fent fog maradni, mint ifjúsági regény.
Leiner Laura
Szeretem a humorát.
Szeretem a stílusát.
És imádom a könyveit!
Kell ennél több? :3
Voltam már dedikáláson, #kétszer# és voltam már Szent Johanna Gimi találkozón is. #Szintén kétszer. :D# És nagyon – nagyon jó volt!:D
Remélem a közeljövőben olvashatom a többi könyveit is.^^
Leiner Laura
Eleinte kissé előítéletes voltam Leiner Laurával szemben, hisz az akkora nagy sikert aratott Szent Johanna gimi írójaként már jó előre meg voltam győződve róla (sőt fel is páncéloztam magam a benne való csalódás megelőzése végett), hogy bizonyosan öntelt, magamutogató lesz, aki lépten-nyomon, minden lehetséges módon a könyveit híreszteli, reklámozza. Meglepő avagy sem, tévedtem, totál pozitív értelemben. Eddig is sejtettem ezt, de hogy milyen mértékben lőttem mellé a megítélésében, az a SzJG8 dedikálásából fakadt botrány után készült Ustream adásból derült ki. Soha nem volt alkalmam még találkozni vele élőben, de ebből az egyórás kis videóból annyi mindent le lehetett szűrni, hogy jobban sosem lettem volna képes rájönni, hogy milyen is lehet ő valójában.
Csak néhány ok, ami engem is teljesen meggyőzött arról, hogy Leiner Laura igazán emberséges, normális és hihetetlenül kedves írónő…
Olyan szeretetteljesen beszél az olvasóiról, a könyveiről, a csapatáról, hogy szinte azonnali rokonszenvet vált ki mindenkiből, belőlem legalábbis biztosan. Elképesztőnek találom, hogy teljesen elszigetelődött a médiától, nem ad interjúkat, nem szerepel a tévében, rádióban, ezzel is sugallva, hogy itt nem ő a lényeg, hanem azok, akikkel ő rendszeresen tartja a kapcsolatot minden fellelhető eszközzel, amit a mai világ nyújt: a Facebookkal, de főleg a Twitter segítségével: az olvasói, valamint a sorozat az, ami fontos. De ő a könyveit sem reklámozza. Ő csak megírta, innentől kezdve pedig útjára van bocsátva; nekem pedig a tudat, hogy tényleg mindenfajta eszköz nélkül lettek a könyvek ennyire népszerűek, nagyon megnyugtató.
Valaki van még egyáltalán Leiner Laura ellen? Bárki? Senki? Aki pedig ezek után sem kedvelné meg ha csak minimálisan is, azt… hogy is mondjam, ráhagyom, elfogadom, de inkább nem próbálom megérteni. :D
Leiner Laura
Ő az az írónő, aki rábírja venni tinédzserek tömegét az olvasásra. Kíváncsi voltam mi ez a nagy felhajtás körülötte, de már értem. Tehetséges.
Leiner Laura
Az írónő engem a Bexi-sorozattal vett meg magának. Imádom a humorát, a karakterei elevenek és abszolút szerethetőek, a történetei olvasmányosak és képtelenség letenni őket. A könyvei teli vannak váratlan fordulatokkal, erősségének mégis a humort mondanám. Teljesen érthető számomra már, hogy a fiatalabb korosztály miért rajong ennyire a könyveiért, miért imádják őt fanatikusan. Fogok még tőle olvasni hamarosan, ez biztos!
Leiner Laura
Leiner Laura miatt kezdtem el olvasni! Ő “húzott” bele a könyvek világába méghozzá az Szjg 1. részével! Iszonyatosan sokat köszönhetek neki és eddig minden könyvét olvastam! Iszonyatosan szeretem ahogyan ír! Fiatalos,vicces ám komolyabb témákat is feldolgoz! Rendkívüli magyar író és megmerem kockáztatni, hogy korunk legjobb ifjúsági könyvei az ő keze alól kerülnek ki! Nagyon nagy példakép! Egyszer mindenképpen szeretnék vele találkozni!
Leiner Laura
Be kell állnom a sorba, ugyanis én is azok közé tartozok, akikkel megszerettette Laura az olvasást. Emlékszem hetedik előtt #még gólyatáborban# meséltek a mostani osztálytársaim lelkesen az írónőről, és mivel én akkor is szerettem olvasni #csak soha nem találtam meg AZT A KÖNYVET# , így örömmel kezdtem el augusztus végén a könyveit. Mondanom sem kell, befaltam az összeset! Mint említettem Laura előtt is szerettem olvasni, de ez nem volt annyira jellemző rám, nagyrészt tényleg neki köszönhetem ezt a #már# nélkülözhetetlen tevékenységet. :') Laurának köszönhetem azt is, hogy találkozhattam több kedves, és számomra nagyon fontos barátnőmmel, akikkel csak itt a neten tudom tartani a kapcsolatot. Kitaláljátok hol találkoztunk? Hát persze, hogy SzJG találkozón! :') Részt vettem már dedikáláson is, mint az előbb kiderült SzJG találkozón is, és az L&L könyvesboltban is többször jártam már. Laura könyveit mindig előrendelem és a lehető leggyorsabban el is olvasom! Hogy miért? Laura az a személy, az az írónő számomra aki bárhol, bármilyen körülmények között mosolyt tud csalni az arcomra. Ő az a személy, akire felnézek, az a személy akit a leginkább tisztelek, akit szeretek!<3 Remélem még 1000 könyvet fog kiadni, egyszerűen nem lehet betelni velük! Nem tudok! 5/99999*
Leiner Laura
Nagyon megszerettem az írásait. Humoros, felüdítő. A könyvei kikapcsolnak, még akkor is, ha nem feltétlenül én vagyok a célközönség. És amíg azt érzem, hogy élvezem a könyveit, nevetek rajtuk, addig nem is érdekel, hogy nem vagyok már tini.
Leiner Laura
Ő az az írónő, aki abszolút nem az én korosztályomnak ír, mégis izgatottan várom minden egyes könyvének megjelenését. A legtöbb könyvének elolvasása után azt mondom, hogy sablonos karakterekkel dolgozik, átlagos helyzetekkel, mégsem kívánok ennél jobbat. Olyan humorral tudja megírni a történeteket, hogy képes vagyok helytől, helyzettől függetlenül hangos felnevetni. Képes vagyok a szereplőkkel együtt sírni. Képes vagyok a könyveket sokszor újraolvasni. Képes vagyok depresszióba esni, amikor egy-egy sorozat végére érek.
Minden egyes olvasás a nosztalgia érzésével tölt el. Imádtam a gimis éveimet, így a legtöbb, amit kérhetek egy írótól, hogy repítsen vissza ebbe az időszakba. Laurának sikerül minden egyes alkalommal!
Leiner Laura
„Régen nem értettem mit jelent szeretni Laurát, aztán ahogy telt az idő és én is elkezdtem jobban olvasni, megértettem. Azóta minden ősszel, és tavasszal izgatottan várom egy újabb könyv megjelenését.”
Az, aki 2005 után éli a tinédzser korát, annak mindenképpen jót tesznek Leiner laura könyvei.
Azt gondolom, hogy örülhetünk, hogy egy ilyen tehetség él köztünk. #megjegyzem, ha nem Magyar lenne, már rég a New York Times élén állna.
Tudom, és szerintem mindenki tudja, még még maga az írónő is, hogy van amikor valami nem úgy sikerül, ahogy. Ez meglátszik LL könyveiben is. Van ami eszméletlen jó, és van ami nem úgy sikerül, ahogy elvárjuk. Laura egyértelműen jobb a sorozatok írásában.
Nagyon szeretem a könyveit, mert mindig elő tud rukkolni újabb és újabb poénokkal. Komolyan mondom néha elgondolkodom rajta honnan jutnak ilyenek eszébe.
10 évesen kezdtem tőle olvasni, és van olyan könyv, sőt szerintem az összes amit azóta többször újraolvastam, és 3. olvasásra is imádtam. Most 15 éves vagyok, és sok időt eltöltök a könyvei felett.
Nem tudom még mi lesz, de én életem végéig szeretni fogom őt és amit csinál. A gyerekeimmel és az unokáimmal is el fogom olvastatni a regényeit.
Általa sok mindent megismertem. Zenéket, helyeket, és érdekes módon még embereket is. Sokszor talán ő miatta érezek késztetést arra, hogy írjak.
Remélem, hogy még több dolgot, tanulhatok tőle, és hasonlóan jó regényeket fog még nekünk írni. #szeretjükazírónőnket. :D
Népszerű idézetek
– Beülhetek a Télapó ölébe? – kérdezte Móni vigyorogva Zsoltitól, ahogy odalépett hozzánk.
– Vert már pofán krampusz? – kérdezett vissza Kinga reflexből.
371. oldal, December 6., hétfő (Ciceró, 2011)
– Nézzük, Nagy Zsolt mit szeretne elérni az életben – olvasott bele. Aztán unottan felnézett. – A buszt.
65. oldal, Január 21., péntek (Ciceró, 2012)
A gondolataimba merülve ücsörögtem a babzsák fotelemen, amikor felcsendült a Basket Case, én meg azonnal felvettem a telefont.
– Végre leráztam Cortezt, már vártam, hogy hívj, Pisti – szóltam bele. Cortez akkorát röhögött a vonal másik végén, hogy önkéntelenül is elmosolyodtam.
– Pisti? – kérdezte nevetve. – Pistivel csalsz meg?
– Mi bajod Pistivel?
– Á, nem, semmi. Biztos jó arc.
82. oldal, Szeptember 8., csütörtök (Ciceró, 2012)
– Igen. A feladat egyszerű. Elkezdek egy idézetet, ti pedig befejezitek.
[…]
– „Harminckét éves lettem én, meglepetés e költemény…” – szólt Kardos.
Kingával tökéletesen egyszerre mondtuk, hogy „csecse becse”, Dave azonban beordította, hogy „ingyom-bingyom”. Az egész osztály felröhögött, Kardos szeme pedig szikrákat szórt.
[…]
– „S a kis szobába toppannék (sic!), röpült felém anyám…”
– Kinyitom az ablakot, hadd röpüljön tovább – vágta rá Zsolti.
38. oldal, Január 18., kedd (Ciceró, 2012)
– Felmayer!
– Igen, tanár úr?
– Elmondanád, hogy a rajzodon mi ez a sötét folt? – mutatta fel a lapot. A fél gyümölcstálat kitakarta egy kerek satírozás.
– Az Gábor feje – közölte. – Nem láttam tőle rendesen!
111. oldal, Szeptember 18., csütörtök (Ciceró, 2010)
Mivel még nem érkezett meg a tanár, odasétáltam a radiátoron ülő Cortezhez, aki valamit… olvasott. (???!!!)
– Maradj így, csinálok egy képet – álltam meg előtte, mire mosolyogva felnézett rám. – Csak vicceltem. Meglepődtem, hogy olvasol.
– Mi? Olvasok? – kérdezte döbbenten. – Tényleg! Ezek betűk! És sorok! Ne, nem bírom! – szólt tettetett ijedtséggel, és elhajította a magazint, ami szétnyílva zuhant a földre.
– Jó, csak fura volt – mondtam zavart mosollyal.
– Reni. Tudom, hogy ez neked fura – kezdte Cortez, megfogva a kezem. – És lehet, hogy ez most sokkolni fog. De azt hiszem, ideje elmondanom.
– Igen? – vigyorogtam önfeledten.
– Nem csak arról van szó, hogy tudok olvasni. Szoktam is.
– Ez tényleg sokkolt, azt hiszem, le kell ülnöm.
– Ja, gondoltam, hogy erre nem vagy felkészülve.
– Hozzászokom a gondolathoz. Menni fog. Erős vagyok – […]
181-182. oldal, Szeptember 28., szerda (Ciceró, 2012)
– Ezt vegyétek figyelmeztetésnek. Más. Pósa!
– He? – nézett fel álmosan Ricsi.
– Talán tessék – ciccegett az ofő.
– Bocs – legyintett Ricsi.
– Talán bocsánat.
– Oké.
– Talán rendben! – kerekedett el Haller szeme. – Na, most már azt se tudom, mit akartam mondani – vakargatta a fejét.
– Stresszesnek tetszik lenni? – kérdezte Zsolti. Mindannyian felnevettünk, és még az ofő is elmosolyodott.
64. oldal, Január 21., péntek (Ciceró, 2012)
– Nem baj az, ha nem vagy mindenki […]
338. oldal, December 19., péntek (Ciceró, 2010)
– A barátok nem azért vannak, hogy szépítsék a dolgokat és felvidítsanak? – kérdeztem sértődötten, jelezve, hogy egyáltalán nem tetszik, amit hallok.
– Nem. A barátok azért vannak, hogy észhez térítsenek, ha hibázni készülsz – tárta szét a karját, majd folytatta az olvasást.
173. oldal, Október 10., péntek (Ciceró, 2010)
– Hát… végzősök lettünk – mondta Zsolti már most nosztalgiázva. Kérdőn néztünk össze.
– Még csak tizenegyedikesek vagyunk. – törtem össze az álomképét könyörtelenül. Zsolti értetlenül nézett rám, aztán elgondolkozott.
– Ez kész – vihogott Ricsi, amikor Zsolti szitkozódva elismerte, hogy igazam van.
– Mégis hogy gondolhattad, hogy végzősök vagyunk? – kérdeztem hitetlenül.
– Annyit kamuzott nyáron a koráról, hogy mostanra elhitte, hogy elmúlt tizennyolc – magyarázta Ricsi, mire mindenkiből kitört a röhögés.
18. oldal, Szeptember 1., szerda (Ciceró, 2011)