!

Leiner Laura magyar

1985. április 22. (Budapest) –

Nem
Honlaphttp://leinerlaura.hu/
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Leiner_Laura
Facebookhttps://www.facebook.com/leinerlauraofficial
Twitterhttps://twitter.com/leinerlaura

Képek 5

Könyvei 23

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Leiner Laura: Bábel
Leiner Laura: Akkor szakítsunk

Kapcsolódó sorozatok: A Szent Johanna gimi, Bexi, Iskolák versenye, Remek!

Kapcsolódó zóna

!

Leiner Laura

628 tag · 305 karc · Utolsó karc: 2017. december 10., 18:06 · Bővebben


Népszerű alkotóértékelések

>!
NannyOgg SP

Leiner Laura

Leiner Laura annyira vicces, hogy pusztán ezért a tényért képes voltam önként és dalolva elolvasni a teljes Szent Johanna gimi sorozatot, és még élveztem is. Komolyan, hangosan kacarásztam rajta. Jó humora van neki, ezt senki nem veheti el tőle.

Amivel viszont komoly problémái vannak, az az írás, úgy általában. Különösen a történetvezetéssel vannak nehézségei, valószínűleg azért, mert cselekmény teljes hiányában nincs mit vezetni. Valahogy úgy érzem, hogy egy Leiner Laura könyv születése a közvetkezőképpen zajlik:

1) LL kitalál egy csomó poént. Eddig jó.
2) LL kitalál egy csomó szereplőt, akik olyan jól sikerülnek, hogy nem kell rajtuk majd változtatni, soha. Köztük megszületik A Fiú, aki tinibálványnak van beállítva ugyan, de mivel 14 évesen már úgy gondolkodik, mint egy sokat látott huszonpáréves, gyanítom, inkább házi használatra lett megálmodva. Miért ne?
3) A poénokat össze kellene fűzni valahogy egy történetté. Itt kezdődik a probléma, ugyanis LL-nak semmi ötlete nincs, ami van, az meg bár ne lett volna. Így tudjuk meg napra pontosan, ki felelt az összes töriórán és mi volt vacsorára 4 éven keresztül, és így nem tudjuk meg például, hogy főhősnőnkkel mi történt nyaranta, mert nyaranta nem írt naplót, mert… csak, na.
4) Kínkeservesen megszületnek az összekötő jelenetek. Még szerencse, hogy itt mindenki kiskorú, úgyhogy nem kell sok szót használni a megírásukhoz, elég néhány „menő” meg „jajj”. Néhány jelenet ugyan nem passzol az eddigi képbe, de végül is nincs az a karakter, akinek gyökeresen meg ne lehetne változtatni a személyiségét egyik pillanatról a másikra, mintha mi sem történt volna, vagy fapofával lenyomni valami orbitális nagy baromságot az olvasók torkán „indok” címszóval. Pl. hogy miért nem írsz egy sort sem a nyarat külföldön töltő szívszerelmednek egész nyáron: mert nem akarod zavarni.
5) Szerencsére ami megjelent, már megjelent, nem lehet változtatni rajta, úgyhogy visszaolvasni sem érdemes, hát nem? A logikai bukfencek meg direkt tornáztatják az agyat. És miért is ne tanulhatna meg a brit angoltanár egy nap alatt magyarul? És akkor mi van, ha az elit magániskolában a fél osztály állandóan bukásra áll több tárgyból? Köztük a Fiúval, akiről azért biztos, ami biztos, valamikor a sorozat vége felé kiderül, hogy valami brutál magas az IQ-ja. Jó lesz.
6) A sikeren felbuzdulva ez így megy tovább a következő 20 évben.

Attól eltekintve, hogy egy Leiner Laura könyvet sem óhajtok többet a kezembe venni (úgy vagyok vele, hogy ha a SZJG-t olvastam, olvastam mindet, azt is, ami még nincs megírva), nagy rajongója lennék annak a szitkomnak, amiben LL volna a társforgatókönyvíró. Már abban az esetben, ha csak a poénos részeket írná ő, a sztorit meghagyná másnak.

39 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Leiner Laura

Nem egy Dosztojevszkij, de például Thomas Mann se volt egy Dosztojevszkij, és Dosztojevszkij se volt egy Thomas Mann. A maga műfajában (tiniregény?) szerintem szupcsi.

Azért SZJG-találkozókra meg dedikáltatni nem megyek, vagy meg kéne borotválkoznom hozzá, azt meg nem vállalom, mert hetekig növeszthetném a szakállam vissza. Ha van húga, és jól néz ki, elhívnám randizni, bár nem vagyok egy Cortez. Tök ciki, tudom. Inkább egy Humphrey Bogartba oltott Alvy Singer volnék, de azok meg oltári régi cuccok, szal ez van.

Különben meg LL cuki. Örülnék, ha ilyen gyorsan tudnék regényt írni, mint ő. Főleg ilyen hosszút. A sikerét nem irigylem, a facebookon az a sok izé elképesztő sok munkával járhat.

29 hozzászólás
>!
Vivi_

Leiner Laura

Igazából Leiner Laura szerettette meg velem az olvasást, amiért mindig is hálás leszek, hiszen nélküle most nem lennék könyvmoly (vagy legalábbis nem ennyire). :D De már nem varázsol el egy-egy könyve annyira, mint az Szjg. Az biztos, hogy a Szent Johanna örökké fent fog maradni, mint ifjúsági regény.

2 hozzászólás
>!
Fangirl033 P

Leiner Laura

Szeretem a humorát.
Szeretem a stílusát.
És imádom a könyveit!
Kell ennél több? :3
Voltam már dedikáláson, kétszer és voltam már Szent Johanna Gimi találkozón is. Szintén kétszer. :D És nagyon – nagyon jó volt!:D
Remélem a közeljövőben olvashatom a többi könyveit is.^^

24 hozzászólás
>!
raczlilian

Leiner Laura

Eleinte kissé előítéletes voltam Leiner Laurával szemben, hisz az akkora nagy sikert aratott Szent Johanna gimi írójaként már jó előre meg voltam győződve róla (sőt fel is páncéloztam magam a benne való csalódás megelőzése végett), hogy bizonyosan öntelt, magamutogató lesz, aki lépten-nyomon, minden lehetséges módon a könyveit híreszteli, reklámozza. Meglepő avagy sem, tévedtem, totál pozitív értelemben. Eddig is sejtettem ezt, de hogy milyen mértékben lőttem mellé a megítélésében, az a SzJG8 dedikálásából fakadt botrány után készült Ustream adásból derült ki. Soha nem volt alkalmam még találkozni vele élőben, de ebből az egyórás kis videóból annyi mindent le lehetett szűrni, hogy jobban sosem lettem volna képes rájönni, hogy milyen is lehet ő valójában.
Csak néhány ok, ami engem is teljesen meggyőzött arról, hogy Leiner Laura igazán emberséges, normális és hihetetlenül kedves írónő…
Olyan szeretetteljesen beszél az olvasóiról, a könyveiről, a csapatáról, hogy szinte azonnali rokonszenvet vált ki mindenkiből, belőlem legalábbis biztosan. Elképesztőnek találom, hogy teljesen elszigetelődött a médiától, nem ad interjúkat, nem szerepel a tévében, rádióban, ezzel is sugallva, hogy itt nem ő a lényeg, hanem azok, akikkel ő rendszeresen tartja a kapcsolatot minden fellelhető eszközzel, amit a mai világ nyújt: a Facebookkal, de főleg a Twitter segítségével: az olvasói, valamint a sorozat az, ami fontos. De ő a könyveit sem reklámozza. Ő csak megírta, innentől kezdve pedig útjára van bocsátva; nekem pedig a tudat, hogy tényleg mindenfajta eszköz nélkül lettek a könyvek ennyire népszerűek, nagyon megnyugtató.
Valaki van még egyáltalán Leiner Laura ellen? Bárki? Senki? Aki pedig ezek után sem kedvelné meg ha csak minimálisan is, azt… hogy is mondjam, ráhagyom, elfogadom, de inkább nem próbálom megérteni. :D

2 hozzászólás
>!
Pandalány P

Leiner Laura

Az írónő engem a Bexi-sorozattal vett meg magának. Imádom a humorát, a karakterei elevenek és abszolút szerethetőek, a történetei olvasmányosak és képtelenség letenni őket. A könyvei teli vannak váratlan fordulatokkal, erősségének mégis a humort mondanám. Teljesen érthető számomra már, hogy a fiatalabb korosztály miért rajong ennyire a könyveiért, miért imádják őt fanatikusan. Fogok még tőle olvasni hamarosan, ez biztos!

>!
Fay

Leiner Laura

Ő az az írónő, aki rábírja venni tinédzserek tömegét az olvasásra. Kíváncsi voltam mi ez a nagy felhajtás körülötte, de már értem. Tehetséges.

>!
Kamilla17

Leiner Laura

„Régen nem értettem mit jelent szeretni Laurát, aztán ahogy telt az idő és én is elkezdtem jobban olvasni, megértettem. Azóta minden ősszel, és tavasszal izgatottan várom egy újabb könyv megjelenését.”

Az, aki 2005 után éli a tinédzser korát, annak mindenképpen jót tesznek Leiner laura könyvei.
Azt gondolom, hogy örülhetünk, hogy egy ilyen tehetség él köztünk. #megjegyzem, ha nem Magyar lenne, már rég a New York Times élén állna.
Tudom, és szerintem mindenki tudja, még még maga az írónő is, hogy van amikor valami nem úgy sikerül, ahogy. Ez meglátszik LL könyveiben is. Van ami eszméletlen jó, és van ami nem úgy sikerül, ahogy elvárjuk. Laura egyértelműen jobb a sorozatok írásában.

Nagyon szeretem a könyveit, mert mindig elő tud rukkolni újabb és újabb poénokkal. Komolyan mondom néha elgondolkodom rajta honnan jutnak ilyenek eszébe.
10 évesen kezdtem tőle olvasni, és van olyan könyv, sőt szerintem az összes amit azóta többször újraolvastam, és 3. olvasásra is imádtam. Most 15 éves vagyok, és sok időt eltöltök a könyvei felett.
Nem tudom még mi lesz, de én életem végéig szeretni fogom őt és amit csinál. A gyerekeimmel és az unokáimmal is el fogom olvastatni a regényeit.

Általa sok mindent megismertem. Zenéket, helyeket, és érdekes módon még embereket is. Sokszor talán ő miatta érezek késztetést arra, hogy írjak.
Remélem, hogy még több dolgot, tanulhatok tőle, és hasonlóan jó regényeket fog még nekünk írni. #szeretjükazírónőnket. :D

>!
Petrus601

Leiner Laura

Eddig csak az SzJG sorozatot olvastam el tőle, de ezek után a többit is el fogom!
Szerettem ezt a stílust, ezt a könnyedséget, és biztos vagyok benne, hogy a többi könyve is így belopja magát a szívembe. :)

*Későbbi kiegészítés, a Bábel olvasása után*
Imádom Leiner Laurát!

>!
Csoszi P

Leiner Laura

Leiner Laurát lehet szeretni, utálni. Én elsősorban tisztelem azért, mert könyveivel rengeteg fiatalnál sikerült elérnie, hogy olvassanak, és élvezzék az olvasást. Nem én vagyok könyveinek a célközönsége, mégis szeretem az írásait, mert humorosak és rendkívül szórakoztatóak.


Népszerű idézetek

>!
Arisu

     – Beülhetek a Télapó ölébe? – kérdezte Móni vigyorogva Zsoltitól, ahogy odalépett hozzánk.
     – Vert már pofán krampusz? – kérdezett vissza Kinga reflexből.

371. oldal, December 6., hétfő (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Móni · Nagy Zsolt · Szatmáry Kinga
3 hozzászólás
>!
SarahSparkle

     – Nézzük, Nagy Zsolt mit szeretne elérni az életben – olvasott bele. Aztán unottan felnézett. – A buszt.

65. oldal, Január 21., péntek (Ciceró, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Haller Endre · Nagy Zsolt
9 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

    A gondolataimba merülve ücsörögtem a babzsák fotelemen, amikor felcsendült a Basket Case, én meg azonnal felvettem a telefont.
     – Végre leráztam Cortezt, már vártam, hogy hívj, Pisti – szóltam bele. Cortez akkorát röhögött a vonal másik végén, hogy önkéntelenül is elmosolyodtam.
     – Pisti? – kérdezte nevetve. – Pistivel csalsz meg?
     – Mi bajod Pistivel?
     – Á, nem, semmi. Biztos jó arc.

82. oldal, Szeptember 8., csütörtök (Ciceró, 2012)

13 hozzászólás
>!
DZSUDZSEE

     – Igen. A feladat egyszerű. Elkezdek egy idézetet, ti pedig befejezitek.
    (…)
     – „Harminckét éves lettem én, meglepetés e költemény…” – szólt Kardos.
    Kingával tökéletesen egyszerre mondtuk, hogy „csecse becse”, Dave azonban beordította, hogy „ingyom-bingyom”. Az egész osztály felröhögött, Kardos szeme pedig szikrákat szórt.
    (…)
     – „S a kis szobába toppannék (sic!), röpült felém anyám…”
     – Kinyitom az ablakot, hadd röpüljön tovább – vágta rá Zsolti.

38. oldal, Január 18., kedd (Ciceró, 2012)

1 hozzászólás
>!
vgabi SP

     – Felmayer!
     – Igen, tanár úr?
     – Elmondanád, hogy a rajzodon mi ez a sötét folt? – mutatta fel a lapot. A fél gyümölcstálat kitakarta egy kerek satírozás.
     – Az Gábor feje – közölte. – Nem láttam tőle rendesen!

111. oldal, Szeptember 18., csütörtök (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Felmayer Dávid (Dave) · Vladár Ervin · Zsidák Gábor
2 hozzászólás
>!
viky0222

Mivel még nem érkezett meg a tanár, odasétáltam a radiátoron ülő Cortezhez, aki valamit… olvasott. (???!!!)
     – Maradj így, csinálok egy képet – álltam meg előtte, mire mosolyogva felnézett rám. – Csak vicceltem. Meglepődtem, hogy olvasol.
     – Mi? Olvasok? – kérdezte döbbenten. – Tényleg! Ezek betűk! És sorok! Ne, nem bírom! – szólt tettetett ijedtséggel, és elhajította a magazint, ami szétnyílva zuhant a földre.
     – Jó, csak fura volt – mondtam zavart mosollyal.
     – Reni. Tudom, hogy ez neked fura – kezdte Cortez, megfogva a kezem. – És lehet, hogy ez most sokkolni fog. De azt hiszem, ideje elmondanom.
     – Igen? – vigyorogtam önfeledten.
     – Nem csak arról van szó, hogy tudok olvasni. Szoktam is.
     – Ez tényleg sokkolt, azt hiszem, le kell ülnöm.
     – Ja, gondoltam, hogy erre nem vagy felkészülve.
     – Hozzászokom a gondolathoz. Menni fog. Erős vagyok – (…)

181-182. oldal, Szeptember 28., szerda (Ciceró, 2012)

8 hozzászólás
>!
zsorzset

     – Ezt vegyétek figyelmeztetésnek. Más. Pósa!
     – He? – nézett fel álmosan Ricsi.
     – Talán tessék – ciccegett az ofő.
     – Bocs – legyintett Ricsi.
     – Talán bocsánat.
     – Oké.
     – Talán rendben! – kerekedett el Haller szeme. – Na, most már azt se tudom, mit akartam mondani – vakargatta a fejét.
     – Stresszesnek tetszik lenni? – kérdezte Zsolti. Mindannyian felnevettünk, és még az ofő is elmosolyodott.

64. oldal, Január 21., péntek (Ciceró, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Haller Endre · Nagy Zsolt · Pósa Richárd (Ricsi)
>!
Vicky3

     – Hát… végzősök lettünk – mondta Zsolti már most nosztalgiázva. Kérdőn néztünk össze.
     – Még csak tizenegyedikesek vagyunk. – törtem össze az álomképét könyörtelenül. Zsolti értetlenül nézett rám, aztán elgondolkozott.
     – Ez kész – vihogott Ricsi, amikor Zsolti szitkozódva elismerte, hogy igazam van.
     – Mégis hogy gondolhattad, hogy végzősök vagyunk? – kérdeztem hitetlenül.
     – Annyit kamuzott nyáron a koráról, hogy mostanra elhitte, hogy elmúlt tizennyolc – magyarázta Ricsi, mire mindenkiből kitört a röhögés.

18. oldal, Szeptember 1., szerda (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Nagy Zsolt · Pósa Richárd (Ricsi) · Rentai Renáta
>!
Ailey

     – Hé! – vágott közbe Virág. – Csak a vége különbözik, minden más ugyanaz. Akkor a tiéd miért ötös, az enyém meg egyes? – kérdezte. Arnold összeráncolt szemöldökkel figyelte.
     – Virág, leginkább az univerzumhoz tudlak hasonlítani – közölte Arnold. – Te is olyan végtelenül sötét vagy – tette hozzá, mire Virág lelkesedése alábbhagyott.

141. oldal, Október 2., csütörtök (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · Neményi Arnold
17 hozzászólás
>!
vgabi SP

     – Nos. Árvácskáról azt kell tudni – kezdte Dave a felelést –, hogy árva volt.
     – Zseniális a logikád – mondta Kardos.
     – Köszönöm szépen, igyekszem – mondta Dave büszkén.

452. oldal, Május 10., kedd (Ciceró, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Árvácska · Felmayer Dávid (Dave) · Kardos Kálmán