!

Lázár Ervin magyar

Ervin Lázár

1936. május 5. (Budapest) – 2006. december 22. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Lázár_Ervin
Facebookhttp://hu-hu.facebook.com/pages/Lázár-Ervin/35077236826
DIAhttp://pim.hu/object.C27E354E-D01E-4A07-89B9-E0F917AA3CF1.ivy
Életrajz

Képek 5

Könyvei 53

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok
Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai
Lázár Ervin: A manógyár
Lázár Ervin: A fehér tigris
Lázár Ervin: Gyere haza, Mikkamakka!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Kapcsolódó sorozatok: Bogármese

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Helikon Zsebkönyvek, Papírszínház, Bölcs Bagoly, Hangzó Helikon

Fordításai 1

Predrag Stepanović: Nyulacska huszonöt meséje

Antológiák 17

Janikovszky Éva (szerk.): Aki nem hiszi, járjon utána
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 87
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
Sík Csaba (szerk.): Körkép 73
Bíró Gergely (szerk.): Az év novellái 2005
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 88
Lackfi János (szerk.): Nini néni és a többiek
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 91
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 92
Kelemen Sándor (szerk.): A kívánságfa

Róla szóló könyvek 5

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Marton Mária: Mese Lázár Ervinről
Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága
Komáromi Gabriella (szerk.): Lázár Ervin-album
Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet

Népszerű alkotóértékelések

>!
mandris 

Lázár Ervin

Nem vagyok nagy meseolvasó, ami vélhetően az elkövetkező években még változni fog, de Lázár Ervin meséit így, már egy ideje felnőtt fejjel, is tudtam értékelni. És biztos vagyok, hogy amint fiam (és reményeim szerint további gyermekeim) nyitottak lesznek rá, velük is megismertetem Mikkamakkát, Dömdödömöt, Berzsiánt, Klopédiát, és a többieket. Gyerekként remélem, elbűvölik őket a fordulatokban gazdag, erkölcsi tanulságoktól sem mentes mesék, felnőttként (vagy nagyobb gyerekként) újraolvasva pedig remélem, hogy ők is jókat derülnek majd Lázár Ervin sajátos humorán.

10 hozzászólás
>!
kkata76 P

Lázár Ervin

Imádom a humorát, intellektuális, kifinomult, gyakran nyelvi humor. Minden korosztályt képes megszólítani és szórakoztatni, a felnőttek épp annyira élvezhetik a könyveit, meséit, mint a gyerekek.

>!
Angele P

Lázár Ervin

Lázár Ervin fantasztikus történeteket tud írni, ezek olyanok… olyanok, mint a… olyanok na…
Nincsenek rá szavak…
Zseniális…

>!
Muki75

Lázár Ervin

Még egész kicsi voltam, talán még óvodás, mikor Dömödömről először hallottam. Máshogy ragadtak meg a meséi gyerekként, mint most, felnőtt fejjel. Az biztos, hogy megérintett akkor is, megérint most is. Elvarázsolnak, elrepítenek a fantázia világába, mégis mély igazságokat suttognak kicsiknek, nagyoknak. Finoman a történetekbe szövi az élet legmélyebb igazságait, humorával feloldja minden feszültségét. Ha fáradt vagyok, ha ki akarok kapcsolni, ha szeretnék egy kicsit megnyugodni, a meséihez menekülök. Mert fantasztikusak.

>!
Csodaautista

Lázár Ervin

Műveiben kicsit érthetetlen, de fontoskodó.


Népszerű idézetek

>!
Goofry P

(…) a leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.

21. oldal

12 hozzászólás
>!
Dün SP

Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem.

Bemutatkozunk

Kapcsolódó szócikkek: szomorúság
10 hozzászólás
>!
Aquarius 

A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.

85. oldal, Az élet titka

7 hozzászólás
>!
Aquarius

– Sohasem kötök nyakkendőt. Sőt a cipőmet sem tisztítom, csak hetente egyszer. Ezek felesleges dolgok. Külsőségek. A szív az első… Értitek? A szív!

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyakkendő · szív
6 hozzászólás
>!
Psyche

Megkérdezték hát a virágot.
– Akarsz Vacskamatinál maradni?
A virágnak szép virághangja volt.
– Igen – mondta.
– De hiszen nem öntözött!
– Tudom – mondta a virág.
– De hiszen nem kapálgatott!
– Tudom – mondta a virág.
– De hiszen rád se nézett!
– Tudom – mondta a virág.
– Aztán meg agyonöntözött.
– Tudom – mondta a virág.
– Agyonkapált.
– Tudom – mondta a virág.
– Sápadt lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Csenevész lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Akkor még miért maradnál nála!? – mordult rá Bruckner Szigfrid.
– Azért, mert szeretem – mondta a virág.
– Miért szereted? – háborgott Aromo.
– Csak – mondta a virág.
Vacskamati táncra perdült, ugrált a virágja körül, alig látott az örömtől.
– Meglátod, rendesen öntözlek, kapállak, törődöm veled ezután – mondta a virágnak.
A virág meg azt mondta:
– Hiszi a piszi.
És olyan boldog volt, amilyen még soha.

Vacskamati virágja

Kapcsolódó szócikkek: Aromo · Bruckner Szigfrid · Vacskamati
18 hozzászólás
>!
bleknajt

Neked vajon milyen manód van?

9. oldal, A manógyár (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: manó
14 hozzászólás
>!
Tíci SP

– A szeretet olyan, mint a varázslat?
– Olyan.
– De csak a mesében, igaz?
– Nem. Nemcsak a mesében. A valóságban is olyan.

Negyedik fejezet - 34. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: szeretet · varázslat
>!
Tíci SP

– Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: „Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!…” Mi az hogy „de ha még egyszer” – gondolkozott Dömdödöm –, akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték egymást. „Ejha!” – mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. „Én szeretem az embereket – ordította a poroszló, és zitty! a somfa pálcával –, de azt nem tűrhetem…!” – óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. „Már megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!” – mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: „Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem.” Erre igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: „Én igazán szeretlek.” Mi az hogy igazán, háborgott magában Dömdödöm. – Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem. S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: „Dömdödöm.” Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm.

Bemutatkozunk

Kapcsolódó szócikkek: Aromo · Dömdödöm
30 hozzászólás