Larry Sloman

Azon az estén találkoztam először Kurt Cobainnel. A buli előtt hátramentem Kurt öltözőjébe, hogy köszönjek neki. Courtney is ott volt. Kurt eléggé szét volt esve, mint aki egy húzós partin van túl. Szakadt volt a ruhája, sápadt a bőre, és úgy nézett ki, mint aki több napja nem aludt. De a maga módján nagyon jól állt neki. Lenyűgözött ez az ember, elképesztő volt az aurája. Nagyon barátságosnak tűnt. Dumáltunk egyet, megköszöntem neki, hogy végigcsinálják velünk a bulit annak ellenére, hogy esze ágában sem volt újra turnézni.
…
Amikor elérkezett az idő hogy a Nirvana színpadra lépjen, Kurt összeszedte és kivonszolta magát az öltözőből. Aztán ez a csávó, aki úgy nézett ki mint egy felmelegített hulla, felment a színpadra és mészárolt. Olyan bulit nyomott le, amilyet mindig is szeretne látni az ember. A belőlük sugárzó nyers energia és muzikalitás, a dalaik, mindez együtt olyan volt, mint egy elszabadult láncfűrész az éjszakában.

231. oldal

Egyszer bementem a gardróbszobájába megnézni a frankó szerkóit, és megláttam egy klassz, egzotikus dzsekit.
– Hú, ez nagyon frankó – mondtam Ninának.
– Vidd el, a tied.
– A, nem fogadhatom el. Ez a legmenőbb dzsekid.
– Ezért adom neked – felelte. – Fontos, hogy mindig meg tudjunk szabadulni bizonyos dolgoktól; ez pozitív energiát szül. Ha a gardróbod tele van ruhával, és megpróbálsz mindent megtartani, az életed beszűkül. Viszont ha valakinek megtetszik benne valami, és te odaadod, a világ máris egy kicsivel jobb lesz.

Az elmebaj egyik legjobb definíciója: újra és újra ugyanazt csinálni, és azt várni, hogy más eredményt kapunk.

Egy alkalommal barátok és családtagok is bejöhettek a csoportterápiára. Flea is eljött. A körkérdések alatt a csoportvezető odafordult Flea-hez, és azt mondta neki:
– Flea, légy szíves, mondd el nekünk, hogy mit érzel mélyen legbelül,amikor Anthony anyagozik, neked pedig fogalmad sincs, hogy hol van, és hogy valaha látod-e még az életben.
Arra számítottam, hogy Flea azt fogja válaszolni: „Hát, állandóan kiborít ez a seggfej. Tizenkét órán keresztül vártam, mert próbálni kellett volna, megírni a dalokat, erre ez a genyó nem jött el. Otthagyom az egészet, valami másba kezdek.” Ehelyett elkezdett zokogni. Erre nem voltam felkészülve.
– Mindig attól félek, hogy meg fog halni. Nem akarom, hogy meghaljon, de évekig folyamatosan azt hittem, hogy meg fog halni.
Sose gondoltam volna, hogy így érez.

212. oldal

Egyik nap épp próbáltunk, amikor Lindy hívott telefonon, hogy Kurt Cobain öngyilkos lett. A házból elfogyott a levegő. Nem azt éreztem, amit Hillel halálakor, inkább azt, hogy óriási veszteség érte a világot. Kurt halála váratlanul ért. Ha látok valakit, aki kárt tesz magában, mindig reménykedem, hogy egyszer mégiscsak meggyógyul. Ismertem egy csomó súlyos junkyt, aki le tudott állni.
Hatalmas csapás volt ez mindenkinek. Valamilyen okból kifolyólag a legtöbb ember nagyon közel érezte magát ehhez a pasihoz, mert a maga furcsa módján megnyerő, kedves és ártalmatlan volt. Az üvöltözései és sötét gondolatai ellenére egyszerűen szeretnivaló volt. Iszonyatosan lesújtott minket a hír, az teljesen megváltozott a hangulat. Úgy éreztem, hogy valamilyen különleges módon kell kifejeznem az érzéseimet, de nem akartam „ódát” írni. Elvonultam az egyik félreeső házba, és megírtam a Tearjerkert (Könnyfakasztó).

Tearjerker

My mouth fell open hoping that the truth would not be true, refuse the news
I'm feeling sick now, what the fuck am I supposed to do, just lose and lose
First time I saw you, you were sitting backstage in a dress, a perfect mess
You never knew this but I wanted badly for you to requite my love
Left on the floor leaving your body
When highs are the lows and lows are the way
So hard to stay, guess now you know
I love you so
I liked your whiskers and I liked the dimple in your chin, your pale blue eyes
You painted pictures 'cause the one who hurts can give so much,
you gave me such.

246. oldal

A ház bútorozatlan volt, és fogalmam se volt, miként kell átíratnom a nevemre a villanyórát, úgyhogy vettem öt görögdinnyét és egy tucat gyertyát. Útközben félbevágtam a dinnyéket, majd elhelyeztem őket a ház különböző pontjain, és gyertyákat tűztem mindegyikbe. A ház dinnyelében és gyertyafényben fürdött. A fürdőszobát azzal avattam fel, hogy belőttem egytonnányi kokaint és heroint.

A terápiákon megtanultam, hogy az alkoholisták azért is piálnak, mert haragot éreznek. Egyik módja annak, hogy megszabaduljanak tőle, az, hogy imádkoznak azért az emberért, akire haragszanak. Imádkoznak érte, hogy elérje mindazt, amit ők maguknak is kívánnak: szeretet, siker, egészség, gazdagság, szépség és boldogság. Hogy érezze a világmindenség fényét és szeretetét. A dolog paradoxul hangzik, de működik. Imádkozni azért az emberért, akit ki nem állhatunk. Kapjon meg mindent, amit mi magunknak is szeretnénk. Aztán egy napon majd jön a felismerés, hogy már semmi rosszat nem gondolunk róla.

A kokaintól egyenes út vezetett a heroinhoz. Tizennégy éves voltam, amikor egyik nap Connie magával vitt egy malibui útra. Egy kokaindíler házában kötöttünk ki, ahol a felnőttek masszív mennyiségű fehér port toltak fel az orrukba egy lefektetett tükörről. Nekem sem kellett kétszer mondani, és mind úgy be voltunk állva, amennyire csak lehetett. Végül úgy döntöttek, hogy elmennek valahova. Ekkorra már csak egy árva csík volt a tükrön.
– Itt maradhatsz, csak ne szívd fel ezt a kis csíkot – figyelmeztettek.
Én csak mosolyogtam, és azt mondtam, rendben.
Abban a pillanatban, hogy becsukódott a bejárati ajtó, sutty, felszippantottam a csíkot. mikor visszajöttek, egyből kiszúrták, hogy a csíknak nyoma veszett.
– Hova lett a csík? – kérdezték.
– Összezavarodtam és… – kezdtem mellébeszélni
– Azonnal vigyük kórházba. Kómába fog esni – idegeskedett mindenki.
Nem tudtam, hogy az a kis csík China White heroin volt.
Én azonban jól voltam. Nagyon is jól. Rájöttem, hogy a heroin még a kokainnál is jobban bejött.

50. oldal

Ha valaki sokat mozog a drogok világában, akkor már messziről felismeri a hasonszőrűeket, akiknél van ellenszer, vagy tudják, kitől lehet beszerezni a szükséges vényt. Furcsa ez a kettősség bennem: óriási tehetségem volt a túléléshez, és habzsolni akartam az életet, miközben mindent megtettem, hogy elpusztítsam magam. Gyilkoltam magam a különböző kábítószerekkel, de közben kifejezetten egészségesen táplálkoztam, edzettem, úsztam, és szerettem élni. Bizonyos szempontból ide-oda kacsáztam két véglet között.

127. oldal

…úgyhogy végül kikászálódtam, és a füvön aludtam Hillelék háza előtt. Másnap reggel a szomszéd kölyköt az a látvány fogadta, hogy egy használt ruhákba öltözött tarajos csodabogár hever ájultan a gyepen. Végül Hillel behívott egy kávéra és pirítósra.

75. oldal