!

Laky Zsuzsa

KatalógusnévLaky Zsuzsa

Könyvei 1

Laky Zsuzsa: Legyőztem a rákot!

Szerkesztései 1

Laky Zsuzsa (szerk.): Komplex pszichológiai ismeretterjesztés és tanácsadás

Népszerű idézetek

Carmilla >!

Ha a lélek elvágyik, a test utána megy. Ezért nem szabad feladni.

102. oldal (G-ADAM, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Carmilla >!

Megmutatom a világnak, mire képes egy Anyabanya egy Kisboszorkányért!

52. oldal (G-ADAM, 2008)

Carmilla >!

Csak egy életünk van, és nem mindegy, milyen minőségben éljük azt.

101. oldal (G-ADAM, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: élet
Carmilla >!

Hatágyas női kórterem. Első éjszaka azt gondolom, a pokol ehhez képest hawaii luxusüdülés. Hogy finoman fogalmazzak: idős hölgyek, akiknek az a fixa ideája, hogy zacskót hajtogatni reggel négykor kell! Kekszet rágcsálni, fiókban matatni, krákogni, valamint fülhallgatóval kisrádiót hallgatni 5000 decibellel. Mindezt egy éjszaka alatt.

32. oldal (G-ADAM, 2008)

Carmilla >!

    Utoljára az altatóorvosnő maradt. Fiatal, szép arcú, szőke nő, nagyon hosszú hajjal. Ez már tetszett. Hajmániás vagyok, ez az egy rögeszmém van: a haj.

39. oldal (G-ADAM, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: haj, hajszál
Carmilla >!

Hiába nem akarok meghalni, a halál engem választott, és ha akarja, el is visz.

43. oldal (G-ADAM, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: halál
Carmilla >!

A társadalom reakciója nagyban befolyásolja a daganatos beteg lelkiállapotát. Sajnos ma Magyarországon a rák egyenlő a halállal. Mindenki rögtön a legrosszabbra gondol. Részvétteljes pillantások, idióta megjegyzések, inkább nagy ívben elkerülnek, minthogy hozzám szóljanak.

54. oldal (G-ADAM, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: rák
Carmilla >!

Mindenkinek megvan a maga baja, nem kíváncsi a máséra.

57. oldal (G-ADAM, 2008)

Carmilla >!

Egyszer-egyszer felnéztem, és olyankor láttam a Halált, ott ficergett az ablakpárkányomon; a sötétben látni véltem, ahogy megvillan a kasza a kezében.

85. oldal (G-ADAM, 2008)

Carmilla >!

[…] Este utoljára megcsináltam a néni szendvicsét, olyan jóízűen ette, sajnos rá kellett jönnöm, nem azért nem evett, mert nem akart, hanem mert gyenge volt, alig bírta fogni a kést. Meg hát sosem akkor volt éhes, amikor a nővér vagy a rokona meg akarta etetni.

88. oldal (G-ADAM, 2008)