!

Lafcadio Hearn görög ír

小泉八雲 (Koizumi Yakumo), Jakumo Kojszumi

1850. június 27. (Lefkada, Görögország) – 1904. szeptember 26. (Tokió)

Tudástár · 20 kapcsolódó alkotó · 1 film

Teljes névPatrick Lafcadio Hearn, Πατρίκιος Λευκάδιος Χερν, Koizumi Yakumo
KatalógusnévHearn, Lafcadio
Nemférfi

Könyvei 26

Lafcadio Hearn: Japán szellemei
Alekszej Tolsztoj – G. A. Becquer – Jakumo Kojszumi: A vurdalak család / A kísértethegy / Mimi-Nasi Hojcsi legendája
Lafcadio Hearn: Kwaidan
Lafcadio Hearn: In Ghostly Japan
小泉八雲 (Koizumi Yakumo) – 宮沢賢治 (Miyazawa Kenji) – 高橋宗子(Takahashi Motoko) – 近藤倶子 (Kondo Tomoko) – 小田正子 (Oda Masako) – 芥川龍之: レベル別日本語多読ライブラリー (Level betsu nihongo tadoku library)
小泉八雲 (Koizumi Yakumo) – 橋爪明子 (Hashidzume Akiko) – 芥川龍之介 – 太宰治 – 伊藤左千夫 (Ito Sachio): レベル別日本語多読ライブラリー (Level betsu nihongo tadoku library)
Lafcadio Hearn: The Romance of the Milky Way
Lafcadio Hearn: Glimpses of Unfamiliar Japan I-II.
Lafcadio Hearn: Kokoro
Lafcadio Hearn: Geistergeschichten aus Japan

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Penguin Readers – Active Reading – Level 3 angol · レベル別日本語多読ライブラリー (Level betsu nihongo tadoku library) japán

Szerkesztései 3

Lafcadio Hearn (szerk.): Japanese Fairy Tales
Lafcadio Hearn (szerk.): Some Chinese Ghosts
Lafcadio Hearn (szerk.): The Boy Who Drew Cats and Other Japanese Fairy Tales

Antológiák 6

Géher István (szerk.): Mennyei utazás
Hetényi Zsuzsa (szerk.): Pofon
Peter Straub (szerk.): American Fantastic Tales
Otto Penzler (szerk.): The Vampire Archives
Classic Ghost Stories
Leslie S. Klinger (szerk.): In the Shadow of Edgar Allan Poe

Róla szóló könyvek 1

Steve Kemme: The Outsider

Népszerű idézetek

Kkatja>!

Hatéves lehettem, amikor ez történt. A szellemekről sok mindent tudtam már, az istenekről alig valamit.
    Hittem a kísértetekben, éspedig a legjobb okból kifolyólag: láttam őket, éjjel és nappal egyaránt.

13. oldal Őrangyalom

Lafcadio Hearn: Japán szellemei Válogatott mesék és meditációk

pwz I>!

I. AZ ÁLLOMÁSON.
Tegnap sürgöny érkezett Fukuokából, jelezve, hogy ma a déli vonattal egy ott elfogott vakmerő gonosztevőt fognak Kumamotoba hozni, a törvényszék elé. Egy kumamotoi rendőr Fukuokába utazott, hogy a rabot gondjába vegye. Négy éve, hogy egy ügyes tolvaj éjnek idején betört egy házba a Birkózók utcájában, megrémült lakóit megkötözte s egy csomó értékes holmit magával vitt. A rendőrség ügyesen nyomozta s huszonnégy óra alatt elfogták, még mielőtt zsákmányán túladhatott volna. De mikor a rendőrségre kisérték, szétfeszítette bilincseit, – kardot rántott elfogójára, megölte őt s megugrott. Egészen a múlt hétig semmit sem hallottak róla.
Akkor történt, hogy egy kumamotoi detektív meglátogatta a fukuokai börtönt, s a fegyencek közt megpillantott egy arcot, mely négy év előtt bevésődött emlékezetébe. «Ki ez az ember?» kérdezte az őrtől. «Egy tolvaj», volt a válasz. «Itt Kusabénak van bejegyezve.» A detektiv odament a rabhoz:
«Nem Kusabé a te neved. Te Komura Teichi vagy, akit gyilkosság miatt nyomoznak Kumamotoban.» S a gonosztevő mindent bevallott.

5. oldal, Az állomáson (Franklin, 1909)

Kkatja>!

A kami – nem vallási értelemben – olyasvalamit jelent, ami „fent”, van, ami „felsőbb”, „magasabb”, „eminensebb”; vallási értelemben pedig a halál után természetfeletti hatalom birtokába jutott emberi lélekre utal. A „felsőbb hatalmak”, a kamik: a halottak. A fogalom fölöttébb emlékeztet a modern spiritizmus szellemeire – azzal a különbséggel hogy a sintó képzet semmilyen értelemben nem nevezhető demokratikusnak. A kamik világában rengeteg rendű és rangú szellem tagolódik a japán társadalom alá- és fölérendeltségi rendszeréhez hasonlatos spirituális hierarchiákba. Bár a kamik bizonyos tekintetben alapvetően az élők fölött állnak, az élők mégis képesek örömöt vagy bosszúságot okozni nekik, kedvükre tenni vagy megsérteni őket; néha akár a lelkek világában elfoglalt rangukon is javíthatnak. Ennélfogva az érdemek posztumusz elismerése a japán ember számára sohasem afféle színjáték, hanem mindig valóságos erejű történés.

284-285. oldal Gondolatok az őskultuszról

Lafcadio Hearn: Japán szellemei Válogatott mesék és meditációk

Kkatja>!

Bizony mondom, ebben az evangéliumban van megírva a végső bajokra ma adható egyedüli válasz. Ha egyetemesen felfognánk teljes értelmét – ha egyetemesen engedelmeskednénk a szeretet és segítségnyújtás lelki és anyagi törvényére vonatkozó tanításának –, akkor e látszólag szilárd, látható világ – legalábbis az idealisták szerint – azon nyomban köddé válna. Mert meg van írva: amikor gondolatban és akaratban minden emberi elme összhangba kerül a Mester elméjével, nem marad egyetlen porszem sem, amely el ne érné a buddhaságot.

282. oldal Por

Lafcadio Hearn: Japán szellemei Válogatott mesék és meditációk

berg>!

– Hojcsi!
A megdöbbent énekes nem válaszolt.
– Hojcsi! – ismételte meg a parancsoló hang.
– Jaj… – nyögte ki rémüten a vak fiatalember. – Nem látok… nem tudom, ki szólít…
– Nincs mitől félned, Hojcsi – nyugtatta meg az ismeretlen valamivel szelídebb hangon. – Üzenettel küldtek hozzád. Nagyon magas rangú uram számos hűbérese kíséretében megállt Simonoszekinél, mert mindenáron látni kívánta a helyet, hol a dannourai csatát vívták. Ma felkereste az ütközet színhelyét, s mivel annyira dicsérték tehetségedet, amellyel a nagy csata legendáját szavalod, feltétlenül hallani óhajt. Fogd hát a lantodat, és jöjj velem oda, ahol a fenséges gyülekezet vár bennünket.

29. oldal – Yakuno Kojzumi: Mimi-Nasi-Hojcsi legendája

berg>!

Itt említem meg, hölgyeim, hogy a vurdalakok, a szláv népek vámpírjai, az ottani közhiedelem szerint a sírjukból kikelt és az élő emberek vérével táplálkozó holttestek. Szokásaik e tekintetben mindenben egyeznek a vámpírok szokásaival, ám a vurdalakok egy másik tulajdonságuk révén még náluk is félelmetesebbek. A vurdalakok hölgyeim, előszeretettel szívják a legközelebbi rokonaik és a legjobb barátaik vérét, akik haláluk után szintén vámpírokká válnak. Így aztán Boszniában és Magyarországon állítólag egész falvak váltak vurdalakokká.

3. oldal – A. K. Tosztoj: A vurdalak család (az eredetiben: „Boszniában és Hercegovinában”)

Arianrhod P>!

An ideograph does not make upon the Japanese brain any impression similar to that created in the Occidental brain by a letter or combination of letters, —dull, inanimate symbols of vocal sounds. To the Japanese brain an ideograph is a vivid picture : it lives ; it speaks ; it gesticulates. And the whole space of a Japanese street is full of such living characters, — figures that cry out to the eyes, words that smile or grimace like faces.

Arianrhod P>!

It is not surprising, indeed, considering the strangely personal, animate, esoteric aspect of Japanese lettering, that there should be wonderful legends of calligraphy, relating how words written by holy experts became incarnate, and descended from their tablets to hold converse with mankind.

inci81 P>!

Én mint egyén?! Mint egyéni lélek?! Ugyan már! Sokaság vagyok, megszámlálhatatlan, mérhetetlen sokaság. Nemzedékek nemzedékei vagyok, eónok eónjai! Az engem alkotó sokadalom már számtalanszor szétszóródott, hogy azután más szétszóródottakkal álljon össze. Mit számit hát a soros széthullás? Meglehet, évek trilliói után, más napok dinasztiái alatt kiégetve újra egyesül majd, ami bennem a legnemesebb.

280. oldal

Lafcadio Hearn: Japán szellemei Válogatott mesék és meditációk

berg>!

– Mit tettél az idősebb fiammal, holttest? – förmedt Gyorgye az apjára. – Miért ölted meg a gyermekemet? Add vissza a fiamat, holttest!
Beszéd közben egyre fehérebb lett az arca, és a szeme mind lázasabban csillogott.
Az öregember gonosz pillantással méregette, de nem mozdult.
– Ó, az a karó, az a karó! – sziszegte Gyorgye haragosan. – Annak a lelkén szárad minden eljövendő szerencsétlenségünk, aki elrejtette a karót!
Ekkor az udvaron felcsendült a kisebbik fiú kacagása, aki a vastag karón lovagolva poroszkált felénk, és gyenge hangján az ellenségre támadó szerbek harci kiáltását hallatta.
E látványra Gyorgye szeme felvillant. Kitépte a karót a gyermek kezéből, és rárontott az apjára. Az öregember üvöltve rohant az erdő felé, olyan természetfölötti gyorsasággal, ami aligha illett a korához.

13. oldal – A. K. Tosztoj: A vurdalak család