!

L. P. Hartley brit

1895. december 30. (Whittlesey, Egyesült Királyság) – 1972. december 13. (London)

Tudástár · 14 kapcsolódó alkotó

Teljes névLeslie Poles Hartley
KatalógusnévHartley, L. P.
Nemférfi

Könyvei 6

L. P. Hartley: A szerelmi postás
L. P. Hartley: The Go-Between
L. P. Hartley: The Shrimp and the Anemone
L. P. Hartley: Eustace and Hilda
L. P. Hartley: The Sixth Heaven
L. P. Hartley – Roland John – Judith Brown: The Go-Between (Penguin Readers)

Kapcsolódó sorozatok: Eustace and Hilda angol · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Macmillan Collector's Library Macmillan angol

Antológiák 11

Borbás Mária (szerk.): 21 rémes történet
Géher István (szerk.): Ellenfelek
Urbán Eszter (szerk.): Mai angol elbeszélők
Hitseker Mária (szerk.): Híres történetek a barátságról
Roald Dahl (szerk.): Roald Dahl's Book of Ghost Stories
John R. Crossland – J. M. Parrish (szerk.): The Mammoth Book of Thrillers, Ghosts and Mysteries
Karig Sára – Osztovits Levente (szerk.): Égtájak 1968
Ghosts of Christmas Past
J. A. Cuddon (szerk.): The Penguin Book of Horror Stories
Diana Secker Tesdell (szerk.): Garden Stories

Népszerű idézetek

Juci IP>!

The past is a foreign country: they do things differently there.

(első mondat)

1 hozzászólás
jmolnar>!

Az élet arra való, hogy próbára tegye az embert, hogy felszínre hozza a bátorságát, kezdeményezőkészségét, találékonyságát…

92. oldal

entropic P>!

Megéreztem valamit az embersors szomorúságából; abból, hogy mily közönyös kívánságaink iránt, még az iránt a kívánság iránt is, hogy a sorscsapás színesebb legyen, mint amilyen valójában. Nehéz volt elfogadnom a belenyugvás és lemondás gondolatát: úgy véltem, az érzelmek legyenek drámaibbak, mint kiváltó okaik.

212-213. oldal

jmolnar>!

…. tapasztalatom szerint a legtöbb embert jobban bántja, ha kinevetik, mint bármi más.

56. oldal

jmolnar>!

Idegen ország a múlt: ott mindent másképpen csinálnak.

(első mondat)

lauranne>!

Az eső voltaképpen valamelyest csitult, távolibb volt a mennydörgés, a villám pedig már nem lövöldözött jégkék nyilakat a fekete fellegekből, hanem narancsszín patakocska módjára tekergőzött lassan a primulaszín égből.

Ulpius-ház, 2006, 351.

jmolnar>!

A ruhavásárlás művelete rendszerint bosszantott, mert nem voltam hiú a megjelenésemre, mint ahogy nem is volt rá okom. Sohasem éreztem, hogy sok köze volna hozzám, amíg a felhevült küllemem keltette mulatság meg nem győzött róla, hogy igenis van. A felfedezés erejével hatott rám – és eleinte igencsak zavart – a gondolta, hogy énem kötődik ahhoz, amilyen a külsőm.

62. oldal

jmolnar>!

Megéreztem valamit az embersors szomorúságából; abból, hogy mily közönyös kívánságaink iránt…

212. oldal

jmolnar>!

Egy hölgy sohasem tehet semmiről.

213. oldal + sok helyen még utána

2 hozzászólás
entropic P>!

– De azért még ma is lőnek egymásra emberek, igaz? – kérdeztem reménykedve.
– Énrám is lőttek – felelte, olyanféleképpen, amit mosolygásnak véltem.
– Igen, de az háborúban történt. Még ma is lőnek egymásra hölgyek miatt? – És elképzeltem az alélt hölgyek sűrű sorát, akik miatt a lövöldözés esik.

214-215. oldal