Kulin György magyar
Tudástár · 18 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Kulin György |
---|---|
Nem | férfi |
Könyvei 20
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Búvár könyvek Móra
Szerkesztései 1
Antológiák 6
Népszerű idézetek
A napsugár visszavert színeiben mutatkozik előttünk a világ.
93. oldal
Dala László – Jakucs Pál – Kulin György – Tasnádi Kubacska András: A mi világunk Növények – állatok – világmindenség
Felséges királyom, a legfontosabb, amit mondhatok neked, ez: a világ bonyolult.
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember 96% Képes gyermekenciklopédia
Emelkedjünk fel az ősi táj fölé, mintha repülőszőnyegre szállnánk, hadd peregjenek alattunk az évmilliók, és figyeljük az őstengerben felfedezett életet.
54. oldal
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember 96% Képes gyermekenciklopédia
Az Ikarusz kisbolygó volt a legizgalmasabb. Ez a parányi, rendkívüli pályájú kisbolygó 28 millió kilométerre közelíti meg a Napot, fele annyi távolságra tehát, mint amennyire a legbelső bolygó, a Merkúr kering a Nap körül. Ez pedig annyit jelent, hogy a Nap felé néző felszíne négyszer annyi hőt kap, mint a Merkúré; márpedig a Merkúr felszíne itt 400 Celsius foknál magasabb hőmérsékletre hévül. Micsoda remek kísérletezési alkalmak nyílnának itt a fizikusok előtt!
MINT A MESÉKBEN
Élt egyszer, valamikor régen, egy hatalmas király. Ez a király messze földön híres volt – nem a hatalmas birodalmáról, nem is a kincseiről (pedig volt neki belőlük bőven), hanem arról, hogy mindent tudni akart. Palotájában csak gyűltek, egyre gyűltek a könyvek, meghívta magához a világ bölcseit; napjait folyton-folyvást csak velük töltötte, de ez mind kevés volt neki. Azután, ahogy egyre öregebb lett, ahogy fogyni érezte idejét, arra gondolt: megparancsolja bölcseinek, gyűjtsék össze neki a legfontosabb tudnivalókat.
Tanakodtak a bölcsek, ki ezt, ki azt tartotta a legfontosabbnak, a palotában meg nem fogyott, inkább szaporodott a rengeteg sok könyv… Akkor a király azt mondta: válogassák ki ezekből a legfontosabbat, de csak annyit, hogy egyetlen kis szobában elférjenek. Nem lesz már neki többre ideje.
Nekiláttak hát a bölcsek a válogatásnak, de bizony beletelt egy esztendő is, mire jelenthették a királynak: együtt vannak a legfontosabb tudnivalók. Akkorra azonban a király már nagyon öreg volt; megparancsolta hát, hogy egyetlen könyvbe gyűjtsék össze mindazt, amit egy királynak tudnia kell.
Telt-múlt az idő, az az egyetlen könyv pedig csak nem akart elkészülni. Hogyan is férhetne bele egyetlen, mégoly vaskos könyvbe is minden tudomány? Végül aztán – már járni is alig tudott, már látni is alig látott a király – megszületett A tudás könyve. Csakhogy a király azt már nem olvashatta el, s úgy érezte, arra sem lesz már ideje, hogy tudósai felolvassák neki. Azt kérte a legnagyobb bölcstől: mondaná meg neki egyetlen mondatban a legfontosabbat. Sokáig tanakodott magában a bölcs, mit is mondjon. Végül így szólt:
– Felséges királyom, a legfontosabb, amit mondhatok neked, ez: a világ bonyolult.
Így mondja a mese, s mint minden mesében, ebben is nagy igazság van: egy ember élete kevés ahhoz, hogy ezt a bonyolult világot megismerhesse.
Szerencsére nem kell mindenkinek mindent elölről kezdeni. Rendelkezésre áll az előttünk élt sok-sok nemzedék összegyűjtött tudása, tapasztalata. Ez a tudás elsősorban a könyvekben ölt testet. A könyvek segítenek abban, hogy a bonyolult világ sokféle jelenségéből megismerhessük a legfontosabbat, s azután később, ki-ki érdeklődése szerint, egyre többet és többet ismerhessen meg. Ebből persze az is következik, hogy egyre szaporodik a tudnivaló – de szerencsére fogyatkozik is. Ismereteink nemcsak bővülnek, de avulnak is. Egyre többet tudunk, s egyre jobban. Aki első lépéseit teszi a bonyolult világ sokféle jelenségének megismerése útján, annak egyelőre elég a maradandót megismernie.
Ezeket a maradandó tudnivalókat tartalmazza a Képes gyermekenciklopédia. Maga a szó – enciklopédia – azt jelenti, hogy egy könyvbe gyűjtöttük össze mindazt, amit mai ismereteink szerint tudni kell a világról: a világmindenségről, a mi Földünkről, a Föld élőlényeiről, a természetről, az emberekről s arról, hogyan ismerték meg az emberek a világot, s ezzel együtt hogyan tették a maguk számára szebbé, gazdagabbá az életet.
Az enciklopédia lapjain a világ ezer színe tükröződik.
Szép is, érdekes is a világ: akár a mesék. Van benne Ezüstország, Aranyország, Óperenciás-tenger, világ vége meg üveghegy; ezüstbánya, aranybánya, végeláthatatlan tenger, járhatatlan, ezer veszedelmet rejtő messzeség meg csillogó-szikrázó jéghegyek. Vannak égig érő fák is – azazhogy majdnem égig érők, mert ha az eget nem is, de az alacsonyan járó felhőket elérheti a mammutfenyők 150 méter magasra nyúló csúcsa. Éltek valamikor sárkányok is, sárkánygyíkoknak nevezik őket a tudósok. Sőt még kacsalábon forgó vár is létezik – egy olyan épület messze Keleten, Burmában, amely akár kacsalábon forgó vár is lehetne: található ott egy hatalmas kő, olyan, mint egy széles talpú torony. Annak a tetejében van egy kőgolyó, azon meg egy nagy tornyú ház. Ha erős szél fúj, a kő inog ide-oda. Azt várná az ember, leesik. De nem esik le mégsem, csak imbolyog. Egy pagoda ez.
Hát az nem mesébe illő-e, hogy milyen sokféle állat meg növény él a Földön? Meg az, ahogy az emberek a Földet felfedezték? Hiszen ma már parányinak tűnő hajókon vagy gyalogszerrel indultak útnak az ismeretlenbe, s útjukat nem segítette térkép meg iránytű, sem útikönyv. És az űrhajók ma már a Földön túlra is elrepülnek.
Csak a mesékben van annyi kaland, amennyin át kellett küzdenie magát az embernek, amíg a barlangi élettől eljutott a mai világig. Szüksége volt ehhez a két kezére, az eszére, a tapasztalatára, a tűzre, ezerféle szerszámra, később a villamosságra – meg bátorságra, hősiességre, igazságszeretetre…
A Képes gyermekenciklopédia olvasója nem fog úgy járni, mint a mesebeli király. Korábban kezdi meg ismerkedését a világgal, s nem az utolsó könyve, hanem első könyveinek egyike lesz a tudás könyve. Korábban megtudja a legfontosabbat, amit a király csak élete végén tudott meg: hogy a világ bonyolult. S azt is, hogy mennél többet ismerünk meg belőle, annál könnyebben találjuk meg a helyünket ebben a bonyolult, de szép és érdekes világban.
5-8. oldal - Az első fejezet
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember 96% Képes gyermekenciklopédia
Bizony, sivár, kietlen táj az, amelyen még egy kis madár szárnya sem rebben…
40. oldal
Dala László – Jakucs Pál – Kulin György – Tasnádi Kubacska András: A mi világunk Növények – állatok – világmindenség
A mindennapi szóhasználatban eléggé elterjedt az a mondás, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A természettudomány ezt nem fogadja el. Sőt, ha egyetlen jelenség mutatkozik, amely ellene mond a törvénynek – el kell vetni azt a törvényt, és újabbat, általánosabbat kell helyette megfogalmazni, amelybe már az előbbi kivétel is belefér.
Még délebbre hajózva egy zegzugos csatornát találtak, amely átvezetett a másik óceánba. Ott végeláthatatlan, napsütötte, sima víztükröt látott Magellán. Ezért az új óceánt elnevezte Csendes-óceánnak. Akkor még nem tudhatta, hogy a földkerekség legviharosabb tengerének adott ilyen nevet.
139. oldal
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember 96% Képes gyermekenciklopédia
Ne irigyeljük őseinktől az egyenlőséget. Mert ebben a korban nem egyenlően boldogok voltak az emberek, hanem egyenlően nehéz volt az életük, egyenlően kemény küzdelmet kellett folytatniuk azért, hogy megmaradhassanak.
222. oldal