!

Kulcsár István

Mihail Kamjanyicin

Könyvei 16

Kulcsár István: Legország
Kulcsár István: Tudósítás Átlagamerikából
Kulcsár István: Gyilkosság a Magyar Rádióban
Mihail Kamjanyicin: Darabont
Kulcsár István: Távol Európától
Kulcsár István: Mitya
Kulcsár István: Szexmentes övezet
Kulcsár István: Kartársak és kortársak
Kulcsár István: A világűr meghódítói
Kulcsár István: Dzsihád a Duna-parton

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Búvár könyvek Móra · Panoráma külföldi útikönyvek Panoráma

Fordításai 9

Arkagyij P. Gajdar: Timur és csapata
Alfred Adler: Emberismeret
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
Arkagyij P. Gajdar: A négyes számú fedezék
P. A. Kropotkin: Egy forradalmár feljegyzései
Arkagyij P. Gajdar: Gajdar válogatott művei I-II.
Dan Joyce – Carlton Reid – Paul Vincent: Kerékpár enciklopédia
Vaszilij Kucserjavenko: A hajnali harmat országa
Jevgenyij Junga: A halhatatlan cirkáló

Népszerű idézetek

Amapola P>!

És volt persze a szovjet folklórnak még egy kétségtelenül létező műfaja, a le nem írt, csupán szájról szájra szálló politikai vicc. Annak gyűjtéséért azonban nem kitüntetés járt, hanem néhány esztendő a Gulagon …

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gulág
>!

Szolyván születtem 1920. július 27-én görög katolikus vallásban. Ez egy viharos nyári hajnalon történt, azt követően, hogy vajúdó anyámat apám a motorkerékpárja oldalkocsijában beszállított a kis helyi kórházba, mert bár előzőleg megállapodott már a házakhoz is eljáró bábaasszonnyal, mégsem akarta, hogy anyám otthon szüljön. Szolyva a Latorca hegyi folyó partján, a Kárpát-medence észak-keleti sarkában fekszik, egy alig 10 ezer négyzetkilométernyi földdarabon, amelynek – a hatalmi és a nemzetiségi konstellációtól függően – egy csomó neve volt és van: Ruszka Krajna, Podkarpatszka Rusz, Pudkarpatszka Rusz, Ruszinszko, Kárpáti Ukrajna, Kárpátukrajna, Zakarpatszka Ukrijan, Zakarpattye, Kárpátontúl. A magyarok, minthogy az ő szemszögükből nem a Kárpáton túl, hanem azon innen terült el, Kárpátaljának hívják. Amikor én születtem, Kárpátalja éppen Csehszlovákiához tartozott.

13. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · Kárpátalja · Latorca · Szolyva
>!

[…] Ami pedig végképp szovjet katonai gondolkodásra vallott, az a helyi idő szerint. Naná, majd a moszkvai idő szerint fogok randevúzni Budapesten! De hát ahogyan a magyarok mondják, a paranccsal –, hogy kulturáltan fejezzem ki magam – nem lehet közösülni, mert szaporodik.

40. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Amapola P>!

Sztálinnak azonban éppen pár hónappal korábban szottyant kedve ahhoz, hogy az ideológia élő klasszikusaként még a nyelvtudományban is letegye a maga obulusát a marxizmus asztalára, és olyan témakörben is kiegészítse Lenint, ahol annak eszébe sem jutott megszólalni.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lenin · Sztálin
Amapola P>!

Átütő siker, kisebb tömegőrület forrása lett viszont a Tarzan-sorozat, amelyet addig egyáltalán nem ismertek a Szovjetunióban. A szó szoros értelmében több száz méteres sorok kígyóztak a pénztárak előtt, hogy láthassák (gyakran másodszor, harmadszor is) a vadon fiát, a gyengébb állatok védelmezőjét, a dzsungel fáiról lelógó indákon szökellve közlekedő majomembert. Sok anya Tarzannak akarta bejegyeztetni akkoriban született gyermekét. Az anyakönyvvezetők pedig, akik a legfurcsább nevekhez voltak szokva, többnyire nem is tagadták meg ezt a kérést.

Érdemes azonban még visszatérnünk az akkor divatos utónevekre, amelyek között a Tarzan talán mégiscsak kuriózumnak számított. (Bár kétségtelen, hogy a Tarzan Ivanovicsnál vadabbul legfeljebb az hangzott, mikor e név gazdája felnőtt, gyermeket nemzett, és azt Ivan Tarzanovics néven jegyezték be – így szólítják mind a mai napig.)

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió · Tarzan
1 hozzászólás
>!

Később tudtam meg – de ez nem szóbeszéd volt, hanem a szomorú valóság –, hogy március 18-án a magyar csendőrök alig három nap alatt válogatás nélkül kétszáz ruszin férfit öltek meg Técsőn. Ugyanez játszódott le Huszton is. A rongyosgárdistáknak nevezett söpredék második hulláma, amely most a magyar honvédséggel együtt érkezett oda, Beregszászban, Mezőkaszonyban és több más községben beverte a zsidó üzletek kirakatit, pontosan úgy, ahogy a nácik tették Németországban az úgynevezett Kristályéjszakán.

47. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: Beregszász · Huszt · Mezőkaszony · Técső
ilu_milu>!

Ez a mottó helye:

Ha mottót biggyesztenék a könyvem elé,
csak Marxot idézném, aki szerint
az emberiség nevetve búcsúzik a múltjától.
Csakhogy van annyi sütnivalóm,
hogy kétezertizen valahányban itt,
Magyarországon ne indítsak
egy kötetet Marxszal.

Ergo: NINCS MOTTÓ.

Kulcsár István: Szexmentes övezet Tudósítások az átkosból

>!

A tiszt aláíratta velem a jegyzőkönyvet, amelyben becsületesen le volt írva mindaz, amit elmondtam. Hozzáteszem, nem kevés, helyenként egészen durva helyesírási hibával. Nyikolaj Hrisztoforovics Gyerzsavin, a gimnáziumi orosznyelv-tanárunk biztosan kettest adott volna neki, ha ugyan nem karót, de természetesen jobbnak láttam, hogy ezt megtartsam magamnak.

58. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

>!

Búcsúzóul fogadott még egy szupergóré, egy a harckocsizó fegyvernem jelzését viselő vezérőrnagy, aki előtt még az engem új pályára állító GRU-ezredes is bokázott. (Évtizedek múltán tudtam meg, hogy ő volt akkor a katonai hírszerzés főnöke, Alekszej Pavlovics Panfilov.)

91. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Amapola P>!

A csillogó szemű fiatalok, nagyrészt 18 évesek és a legtöbben frissen érettségizettek, abban a hihetetlen kitüntetésben részesültek, hogy szovjet egyetemi ösztöndíjra jelölték őket. Elképzelhetetlenül boldognak érezték magukat, hiszen módjuk nyílik négy vagy öt éven át a világ legélenjáróbb országában élni, a világ legkiválóbb felsőfokú tanintézeteiben tanulni a magyar és a szovjet állam ösztöndíjával. A mai olvasó ironikusnak érezheti e lelkiállapot leírását és az imént használt jelzőket, de akkor fenntartás nélkül így éreztünk.

8. oldal