!

Kristof Magnusson izlandi német

1976. március 4. –

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévMagnusson, Kristof
Nemférfi
Honlapkristofmagnusson.de
Facebook@Kristof.Magnusson

Képek 1

Könyvei 1

Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Népszerű idézetek

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Az izlandi politika közel húsz éven át leginkább arra a gyermekjátékra hasonlított, amelyben a zene elhallgatásakor mindenki gyorsan leül arra a székre, amelyet a leggyorsabban el tud foglalni.

Kapcsolódó szócikkek: politika
Magistra_Könyvkiadó KU>!

Ha Izland volt is valaha viking sziget, leginkább visszavonult vikingek által lakott idősek otthonára emlékeztethetett.

Kapcsolódó szócikkek: Izland · viking
Magistra_Könyvkiadó KU>!

Magam is ismerek egy urat, apám egyik régi iskolatársát, akinek a kertjében manók laknak egy nagy kőben, s ő minden este beszélget is ezekkel a lakótársakkal. Tény, hogy nem sok izlandi hisz ilyen mélyen a létezésükben, ugyanakkor olyan izlandit sem sokat találni, aki kerek perec tagadná a létezésüket. Miért is tenné? A végén még kiderül, hogy tényleg léteznek, minek rombolják hát le a jó kapcsolat esélyeit?

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Ahol egy sör hét euróba kerül, tiszta pénzkidobás lenne csak egy vagy két korsóval inni. Hét-nyolc korsónál kezdi megérni a dolog – vagy akkorra felejtik el az emberek az árát.

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Vajon az ugyanennyi lakossal bíró Mannheim is ilyen gyakran szerepel a nemzetközi sajtóban? Az ehhez hasonló kérdések alapozzák meg az első számú izlandi nemzeti sportot, az egy főre jutó arányok számolgatását. Az egész nép megszállottan űzi ezt az őrületet, mindent és mindenkit lakosságarányosan értékel, majd diadalmasan mutatja fel Izland lélegzetelállító eredményeit. A XX. század első felében például Izland még meglehetősen rosszul állt a Nobel-díjasok lakosságra vetített aránya tekintetében: egyetlen Nobel-díjast sem tudott ugyanis felmutatni. Halldór Laxness 1955-ben megkapott irodalmi Nobel-díjával viszont egy csapásra megváltozott a helyzet: Izland azonnal az első helyre ugrott a Nobel-díjasok/lakosság viszonylatban.

Kapcsolódó szócikkek: 1955 · Halldór Laxness · irodalmi Nobel-díj · Izland · Mannheim
Olympia_Chavez>!

…az izlandi iváskultúra szinte teljesen a pálinkára épül. Ebben nagy szerepet játszott, hogy máig érthetetlen okokból 1915-ben betiltották az országban a sört, s évtizedeken át csak csempészutakon, drága pénzért lehetett hozzájutni. A II. világháború utáni években a sör volt az egyik legkeresettebb csempészáru Izlandon. A sörtilalomnak végül egy olyan találmány adta meg a kegyelemdöfést, amilyet korábban elképzelni sem tudott senki: az alkoholmentes sör feltalálása. Márpedig alkoholmentes terméket szabadon lehetett forgalmazni, a boltok tehát feltették polcaikra az újfajta söröket, a lakosság pedig kiéhezett vadállatként vetette rá magát az üvegekre és dobozokra, majd hazaérve szépen beleöntöttek egy-két kupica pálinkát, s így „feljavítva” öntötték le a torkukon az italt. Ez a rettenetes keverék hasonlóan rettenetes másnaposságot okozott, s a fogyasztása utáni általános szörnyű állapotok hatására a kormány végül beleegyezett a sör legalizálásába. Persze mindehhez hosszú út vezetett, azonban a tilalom feloldásának dátuma, 1989. március 1. olyan történelmi dátumnak számít, amit ugyanúgy fejből fúj minden izlandi, mint a függetlenség napját. A Sör Napja.

119. oldal, There is no life outside the city - Reykjavík és a mindennapok (Magistra Kiadó, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: 1915 · alkoholtilalom · Izland · pálinka · sör
mezei P>!

Az Izlandot körülvevő tenger nem más, mint egyetlen hatalmas „egyél annyit, amennyit bírsz, mielőtt téged esznek meg” típusú svédasztal.

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Izlandon egyértelműen a dilettantizmus az uralkodó. Az emberek szorgalmasak és sokat dolgoznak, ugyanakkor nagy önbizalommal vállalnak el olyan feladatokat is, amelyekhez a legkevésbé sem értenek.

Kapcsolódó szócikkek: Izland
Dávidmoly>!

A legjobb uszodai beszélgetést Vigdís Finnbogadóttir mesélte el nekem, az első nő a világon, akit egy demokratikus országban közvetlen választáson államfővé választottak 1980-ban, s aki leginkább az angol anyakirálynő, Helmut Schmidt és Marion Dönhoff keverékeként jellemezhető egyéniségével a mai napig a nemzet anyjának számít. Vigdís egy alkalommal egy amerikai turista mellett üldögélt egy forró fazékban, beszédbe elegyedtek, s az amerikai megkérdezte tőle, mi a foglalkozása. Elnök, felelte Vigdís. Milyen cég elnöke, kérdezte erre az amerikai. Izlandé, hangzott a válasz.

25. oldal, Néplélek és uszoda

ppeva P>!

Izlandon, ahol soha nem is léteztek gazdag kolostorok és igazi városok, a képzőművészetet évszázadokon át mindössze néhány faliszőnyeg és díszes faragás jelentette. Zenei hagyomány egyáltalán nincs. 1876-ban, „A Nibelung gyűrűje” ősbemutatójának évében jegyezték fel az első olyan eseményt Izlandon, ahol két izlandi egyszerre játszott hangszereken. Előtte a monoton és gyakran trágár regölésen kívül nem létezett zenei kultúra.

80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1876 · Izland