!

Kristó Gyula magyar

1939. július 11. (Orosháza) – 2004. január 24. (Szeged)

Honlaphttp://jesz.ajk.elte.hu/kristo17.html
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Kristó_Gyula
Életrajz

Könyvei 40

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi
Kristó Gyula: Az aranybullák évszázada
Kristó Gyula: Csák Máté
Kristó Gyula: Magyar historiográfia I.
Kristó Gyula: Az augsburgi csata
Kristó Gyula: A rozgonyi csata

Kapcsolódó sorozatok: Magyar századok, Kisebbségkutatás könyvek

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyar História, Gyorsuló idő, Tudomány – Egyetem, Osiris iniciálé, Osiris tankönyvek, Sorsdöntő történelmi napok, Magyarország Krónikája, Nemzet és emlékezet, 21. századi enciklopédia

Szerkesztései 11

Kristó Gyula (szerk.): Magyarország vegyes házi királyai
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapító
Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete
Kristó Gyula (szerk.): Szeged történeti kronológiája
Kristó Gyula (szerk.): Államalapítás, társadalom, művelődés
Kristó Gyula – Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában

Fordításai 5

Szent István király Intelmei és Törvényei
Küküllei János – Névtelen szerző: Lajos király krónikája / Geszta Lajos királyról
Thuróczy János – Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete

Népszerű idézetek

>!
apple_pie 

Az emberi gyengeségről éppúgy példa alapján alkotunk képet, ahogy a pecsétnyomó lenyomatot hagy a viaszon.

126. oldal - Károly Róbert adománylevele Szécsi Péter, Miklós és Beke számára (1322. március 16.)

>!
Creusa

Salamon és László akadályozták meg azt , hogy a nomád (besenyő,úz és kun) törzsek elfoglalják Magyarországot, és etnikailag megsemmisítsék a magyarságot.E királyok győzelmeik révén biztosították a magyar nép fennmaradását és további létét a Kárpát- medencében.

121.

>!
Perly P

Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú.

>!
Nokimaki P

(…) az uralkodók ne csak fegyverekkel, hanem törvényekkel is ékeskedjenek, és inkább szilárd intézmények szigorával, mint "abszolút hatalommal kormányozzanak.

248. oldal

>!
apple_pie 

Midőn egy Zdenc nevű várat ostromolt, egy napon, magára öltve harci fegyverzetét, személyesen rohamra indulva a falakhoz közeledett, ahol az ostromlottak felismerték, és több nyíltól eltalálva lábán és kezén súlyos, halált okozható sebeket kapott, ennek ellenére a kitartás erényével övezve, bár fájdalmas sebei nagyon meggyötörték, úgy tett, mintha sértetlen lenne, és nem mutatta ki állapotát övéi előtt sem. Elfoglalta az említett várat, és még sok másfajta, nagyszerű és nagyszabású hűséges szolgálatot nyújtott nekünk […]

112. oldal - Károly Róbert adománylevele Babonic János számára (1317. december 20.)

1 hozzászólás
>!
Szelén

Miközben Géza erőfeszítéseket tett, hogy mind nagyobb területre terjessze ki az Árpádok fennhatóságát, belső riválisa támadt saját nemzetségén belül. Meg kellett osztoznia a hatalmon … Koppánnyal, aki a somogyi országrész kormányzását nyerte el, és megmaradt a pogány hiten. Ez az osztozás Géza főhatalmát még nem csorbította, de 997-ben bekövetkezett halálakor komoly veszély forrásává lett.

30. oldal

>!
Szelén

A korábbi döntés és eskü értelmében Gézát fiának, Istvánnak kellett követnie a főhatalomban. Ám ekkor váratlan esemény történt. Bejelentette igényét a hatalomra Koppány…

Uralma jogcíméül azt tekintette, hogy 997-ben ő számított az Árpád-nemzetség legidősebb férfitagjának…

35. oldal

>!
Szelén

István és Koppány összecsapásával és István győzelmével eldőlt a kérdés:az Árpádok nyugat – magyarországi területén István az úr.

37. oldal

>!
Creusa

minden olyan ügyet, melyet jelenlétebben tárgyalnak meg, az írás bizonyságával erősítsék meg.
(1181, III. Béla)

217