!

Kristó Gyula magyar

1939. július 11. (Orosháza) – 2004. január 24. (Szeged)

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

Honlapjesz.ajk.elte.hu/kristo17.html
Életrajz

Könyvei 41

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi
Kristó Gyula: Az aranybullák évszázada
Kristó Gyula: Csák Máté
Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi
Kristó Gyula: A rozgonyi csata
Kristó Gyula: Magyar historiográfia I.

Kapcsolódó sorozatok: Magyar századok · Kisebbségkutatás könyvek · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyar História Gondolat · Osiris tankönyvek Osiris · Tudomány – Egyetem · Gyorsuló idő · Osiris iniciálé Osiris · Magyarország Krónikája Adams · Nemzet és emlékezet Magvető · Sorsdöntő történelmi napok Akadémiai · 21. századi enciklopédia Pannonica · Dél-alföldi évszázadok

Szerkesztései 11

Kristó Gyula (szerk.): Magyarország vegyes házi királyai
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapító
Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete
Kristó Gyula – Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában
Kristó Gyula (szerk.): Szeged történeti kronológiája
Kristó Gyula (szerk.): Államalapítás, társadalom, művelődés

Fordításai 5

Szent István király Intelmei és Törvényei
Küküllei János – Névtelen szerző: Lajos király krónikája / Geszta Lajos királyról
Thuróczy János – Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete

Antológiák 2

Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink
Kollár Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer

Népszerű idézetek

apple_pie >!

Az emberi gyengeségről éppúgy példa alapján alkotunk képet, ahogy a pecsétnyomó lenyomatot hagy a viaszon.

126. oldal - Károly Róbert adománylevele Szécsi Péter, Miklós és Beke számára (1322. március 16.)

Perly>!

Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú.

Milán>!

Zsigmond és kormányzata az első pillanattól kezdve komolyan vette az új politikai helyzetet, és eleinte a hagyományoknak megfelelően támadó háborúval válaszolt. A király már a rigómezei csata évében, 1389 őszén benyomult Szerbiába, és az akciót számos további követte. 1390-ben, 1391-ben és 1392-ben személyesen szállt hadba a törökök ellen, 1393-ban az országnagyok serege vonult fel a déli végeken, 1394-ben ismét a királyé, végül 1395-ben két havasalföldi hadjárat következett.
A másodikat Zsigmond maga vezette, és sikerült Havasalföld trónjára védencét, Mircsét (Mircea cél Batrín) visszajuttatnia. Egyébként a háborúk egy-két vár megvívásán kívül nem hoztak eredményt, és döntő összecsapásra sem került sor.

130

Kapcsolódó szócikkek: 1389 · 1390 · 1391 · 1392 · 1393 · 1394 · 1395 · Szerbia
Creusa>!

Salamon és László akadályozták meg azt , hogy a nomád (besenyő,úz és kun) törzsek elfoglalják Magyarországot, és etnikailag megsemmisítsék a magyarságot.E királyok győzelmeik révén biztosították a magyar nép fennmaradását és további létét a Kárpát- medencében.

121.

Milán>!

Fontos programja volt Zsigmond kormányzásának a közrend megszilárdítása, evégett szükséges volt növelni a helyi – vagyis a megyei – bíróságok hatáskörét és hatékonyságát. A megyei törvényszékek élén a király által kinevezett megyésispán (comesparochianus) helyettese, az alispán (vicecomes) állt, aki a megye nemesi közönségét képviselő' szolgabírákkal (iudices nobilium) együtt ítélkezett.

144

apple_pie >!

Midőn egy Zdenc nevű várat ostromolt, egy napon, magára öltve harci fegyverzetét, személyesen rohamra indulva a falakhoz közeledett, ahol az ostromlottak felismerték, és több nyíltól eltalálva lábán és kezén súlyos, halált okozható sebeket kapott, ennek ellenére a kitartás erényével övezve, bár fájdalmas sebei nagyon meggyötörték, úgy tett, mintha sértetlen lenne, és nem mutatta ki állapotát övéi előtt sem. Elfoglalta az említett várat, és még sok másfajta, nagyszerű és nagyszabású hűséges szolgálatot nyújtott nekünk […]

112. oldal - Károly Róbert adománylevele Babonic János számára (1317. december 20.)

1 hozzászólás
Milán>!

I. Lajosnak nem maradt fia, csak két kiskorú leánya. Trónját – végakaratának megfelelően – az idősebbik, a tizenegy éves Mária örökölte (1382-1387), anyja, a boszniai Erzsébet gyámsága alatt. A trónváltozás hamarosan maga után vonta a rövid életű lengyel-magyar perszonálunió felbomlását. Lajos Lengyelország trónját is Máriának szánta, a lengyel urak azonban ragaszkodtak hozzá, hogy uralkodójuk az országban tartsa székhelyét.

131

Milán>!

Erzsébet megkísérelte ugyan, hogy fegyverrel érvényesítse Mária jogait, de végül kénytelen volt engedni. 1384-ben kisebbik leányát, Hedviget koronázták meg lengyel királynővé, és ezzel a perszonálunió megszűnt.

131

Kapcsolódó szócikkek: 1384
Milán>!

Hedviget koronázták meg lengyel királynővé, és ezzel a perszonálunió megszűnt. Hedvig 1386-ban férjhez mentjagelló (Jagielto) litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló néven a lengyel trónt is elfoglalta. (Tőle ered ajagelló-dinasztia, amely utóbb két ízben is – 1440,1490 – a magyar trónra került.) Ily módon az Anjou-ház uralma Lengyelországban véget ért, és helyébe lengyel-litván unió lépett.

121

Milán>!

Első ízben fordult elő, hogy a koronát nő viselte, és mind az udvar, mind a nemesség számára kezdettől fogva magától értetődött, hogy Mária uralkodása csak ideiglenes lesz. Tartós nőuralomról nem lehetett szó olyan országban, ahol az alattvalók szokásjoga a patriarchális nemzetségi hagyományokra épült (gondoljunk az ősiség elvére!), és ahol a nemesség megszokta és el is várta, hogy királya személyesen vezesse hadba. A korona tehát még várta igazi gazdáját, és mivel a leendő király személyét illetően több lehetőség is felmerült, az ország hamarosan a pártküzdelmek anarchiájába süllyedt.

123