!

Kristó Gyula magyar

1939. július 11. (Orosháza) – 2004. január 24. (Szeged)

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévKristó Gyula
Honlapjesz.ajk.elte.hu/kristo17.html
Életrajz

Könyvei 52

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi
Kristó Gyula: Az aranybullák évszázada
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok
Kristó Gyula: Csák Máté
Kristó Gyula: Magyar historiográfia I.
Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi
Kristó Gyula: Az augsburgi csata

Kapcsolódó sorozatok: Magyar századok · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris tankönyvek Osiris · Magyar História Gondolat · Tudomány – Egyetem Vince · Gyorsuló idő Magvető · Osiris iniciálé Osiris · Nemzet és emlékezet Magvető · Elvek és utak Magvető · Sorsdöntő történelmi napok Akadémiai · Magyarország Krónikája Adams · 21. századi enciklopédia Pannonica · Bibliotheca Historica Magyar Helikon · Kisebbségkutatás könyvek Lucidus · Dél-alföldi évszázadok Csongrád Megyei Levéltár · Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok MTA Történettudományi Intézet · Szegedi Középkortörténeti Könyvtár Szegedi Középkorász Műhely

Szerkesztései 13

Kristó Gyula (szerk.): Magyarország vegyes házi királyai
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapító
Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete
Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai
Kristó Gyula – Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában
Kristó Gyula (szerk.): Szeged történeti kronológiája
Kristó Gyula (szerk.): Államalapítás, társadalom, művelődés

Fordításai 5

Szent István király Intelmei és Törvényei
Küküllei János – Névtelen szerző: Lajos király krónikája / Geszta Lajos királyról
Thuróczy János – Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének
Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Kristó Gyula (szerk.): Kun László emlékezete

Antológiák 3

Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink
Kollár Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer
Szigethy Gábor (szerk.): Augusztus 20.

Népszerű idézetek

M_Milán>!

Ciliéi és Garai voltak a király legmeghittebb bizalmasai és tanácsadói. Nincs azonban szó arról, hogy Zsigmond 1403 után a „Garai-Cillei-liga” befolyása alá került volna, vagy annak bábjává lett. A király mindvégig bizonyíthatóan önálló politikát követett, amelynek irányát ő, és nem tanácsadói szabták meg. Kormányzásában nemcsak Garaira és Ciliéire támaszkodott, hanem sok más olyan hívére is, akik e kettővel sem rokoni, sem szövetségesi viszonyban nem álltak.

136

Kapcsolódó szócikkek: 1403 · Luxemburgi Zsigmond
apple_pie >!

Az emberi gyengeségről éppúgy példa alapján alkotunk képet, ahogy a pecsétnyomó lenyomatot hagy a viaszon.

126. oldal - Károly Róbert adománylevele Szécsi Péter, Miklós és Beke számára (1322. március 16.)

M_Milán>!

Zsigmond uralmának végére azok a szabad királyi városok, amelyek a budai jogot használták peres ügyeikben (Budán kívül Kassa, Bártfa, Eperjes, Pozsony, Nagyszombat és Sopron), a tárnoki ítélőszékről teljesen kiszorították a nemesi ülnököket.

143

Kapcsolódó szócikkek: Bártfa · Eperjes · Kassa · Nagyszombat · Pozsony · Sopron
M_Milán>!

Oszmán törzsszövetsége rövid idő alatt kiemelkedett a félsziget török államalakulatai közül. Ezt kedvező fekvése tette lehetővé. Az oszmánok Kis-Ázsia északnyugati sarkában, a bizánci állam szomszédságában telepedtek meg, és így egyedül nekik volt lehetőségük arra, hogy a keresztények lakta területek felé terjeszkedjenek. A terjeszkedést pedig csábítóvá és könnyűvé tette a Balkán zilált politikai állapota. Az oszmánok számba jövő ellenfelei közül Bizáncot belső harc gyengítette meg, Bulgária két fejedelemségre szakadt (Tirnovo és Vidin központokkal), a legerősebb balkáni állam, Szerbia pedig Dusán István cár halálával (1355) darabokra hullott.

129

Kapcsolódó szócikkek: 1355 · Bizánc · Kis-Ázsia · oszmán · Szerbia
Perly>!

Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú.

M_Milán>!

Zsigmond és kormányzata az első pillanattól kezdve komolyan vette az új politikai helyzetet, és eleinte a hagyományoknak megfelelően támadó háborúval válaszolt. A király már a rigómezei csata évében, 1389 őszén benyomult Szerbiába, és az akciót számos további követte. 1390-ben, 1391-ben és 1392-ben személyesen szállt hadba a törökök ellen, 1393-ban az országnagyok serege vonult fel a déli végeken, 1394-ben ismét a királyé, végül 1395-ben két havasalföldi hadjárat következett.
A másodikat Zsigmond maga vezette, és sikerült Havasalföld trónjára védencét, Mircsét (Mircea cél Batrín) visszajuttatnia. Egyébként a háborúk egy-két vár megvívásán kívül nem hoztak eredményt, és döntő összecsapásra sem került sor.

130

Kapcsolódó szócikkek: 1389 · 1390 · 1391 · 1392 · 1393 · 1394 · 1395 · Szerbia
Creusa>!

Salamon és László akadályozták meg azt , hogy a nomád (besenyő,úz és kun) törzsek elfoglalják Magyarországot, és etnikailag megsemmisítsék a magyarságot.E királyok győzelmeik révén biztosították a magyar nép fennmaradását és további létét a Kárpát- medencében.

121.

M_Milán>!

Az első nyílt pártütésben, amelyet Lackfí István vezetett, még csak egy kis bárói csoport vett részt. Lackfi annak idején egyik vezére volt a Zsigmondot trónra emelő főúri ligának, ő lett Zsigmond első nádora, a király azonban 1392-ben leváltotta hivatalából. A nikápolyi vereség hírére fellázadt, és kapcsolatba lépett a Horvátiak
egykori trónjelöltjével, László nápolyi királlyal. Mozgalmát azonban Zsigmond ekkor még könnyedén elfojtotta, mivel a bárók zöme egyelőre mellette állt. 1397 februárjában Lackfit az udvarba csalva meggyilkolták, családjának és párthíveinek vagyonát elkobozták.

132

Kapcsolódó szócikkek: 1392 · 1397 · Lackfi István
M_Milán>!

Erzsébet megkísérelte ugyan, hogy fegyverrel érvényesítse Mária jogait, de végül kénytelen volt engedni. 1384-ben kisebbik leányát, Hedviget koronázták meg lengyel királynővé, és ezzel a perszonálunió megszűnt.

131

Kapcsolódó szócikkek: 1384
M_Milán>!

Hedviget koronázták meg lengyel királynővé, és ezzel a perszonálunió megszűnt. Hedvig 1386-ban férjhez mentjagelló (Jagielto) litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló néven a lengyel trónt is elfoglalta. (Tőle ered ajagelló-dinasztia, amely utóbb két ízben is – 1440,1490 – a magyar trónra került.) Ily módon az Anjou-ház uralma Lengyelországban véget ért, és helyébe lengyel-litván unió lépett.

121

Kapcsolódó szócikkek: 1386 · Lengyelország