!

Kovács Lajos magyar

1961. március 30. (Hajdúszoboszló) –

KatalógusnévKovács Lajos
Nemférfi

Könyvei 1

Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Új Polihisztor Akadémiai


Népszerű idézetek

Citrompor>!

    A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén. Mivel szerkezetét még nem ismerték, először ignóznak nevezte (a latin ignosco 'nem tudom' szó a vegyület cukorjellegére utaló -óz végződéssel). Mivel az eredményeket közlő folyóirat szerkesztőjének nem tetszett a név, előbb godnóznak (God knows, azaz Isten tudja, milyen cukor), majd miután ezzel sem volt elégedett a szerkesztő, a legkevésbé humoros hexuronsavnak nevezte.

238. oldal, 47. Megelőzhető-e a megfázás C-vitamin szedésével?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin · Szent-Györgyi Albert · vitamin
Citrompor>!

1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO) veszélyeire hívta fel a figyelmet, és annak betiltását szorgalmazta. A megkérdezett ötven diák közül csak egy akadt, aki rámutatott, hogy ez szamárság, mert a kérdéses anyag a víz. A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy 2004-ben újra előbukkant: Aliso Viejo kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO betiltását fontolgatta, majd 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust sikerült ismét csapdába csalni a DHMO betiltásával. A történet ezzel végérvényesen bevonult az emberi butaság legújabbkori történetének friss fejezetei közé (1.1. ábra).

21. oldal, 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?

Kapcsolódó szócikkek: 1997 · 2004 · 2007 · víz
Emmi_Lotta I>!

A szilícium-szilikon páros nem az egyetlen tipikus félrefordítás angol szövegekből. Talán nem ennyire súlyos, de szintén elég bosszantó magyarul urániumról olvasni a helyes urán, titániumról a titán, potassziumról a kálium és szódiumról a helyes nátrium helyett. Még tévéfilmek szinkronfordításaiban is előfordulnak ilyen hibák. A David Suchet főszereplésével készített Poirot-sorozat Hétvégi gyilkosság című epizódjának végén a magyarra szinkronizált változatban például a belga mesterdetektív „potasszium-cianidként” azonosít egy anyagot a magyarul helyes kálium-cianid (esetleg ciánkáli) helyett.

445-446. oldal, 92. Azonos-e a szilikon és a szilícium?

Kapcsolódó szócikkek: David Suchet · kálium-cianid / ciánkáli
1 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

A szén-monoxid leghíresebb áldozata minden bizonnyal Émile Zola (1840–1902) volt. A nagy francia regényíró párizsi lakásában 1902. szeptember 28-án végzetesen eltömődött a kémény, s ezért a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid felhalmozódott a lakásban. Zolát másnap holtan találták. Évtizedekkel később egy tetőjavító munkás halálos ágyán bevallotta, hogy szándékosan zárta el a kéményt, mert elvakult ellensége volt Zola politikai nézeteinek.

88. Mérgező-e a vezetékes gáz? (433. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: 1902 · Émile Zola · kémény · szén-monoxid
>!

„A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe” – szól a figyelmeztetés az egyik kiadványban. Valóban így van: ez már a Föld bolygó kialakulásával egy időben megtörtént.

Vak vezet világtalant? (Civil szervezetek tévedései kémiai kérdésekben) 40.o.

2 hozzászólás
Citrompor>!

    Sokan büszkélkednek azzal, hogy mielőtt egy terméket a boltban a kosárba raknának, megnézik, hogy hány E-anyag szerepel benne, és ha több mint kettő (három, négy), akkor nem veszik meg. A szándék érthető, de kérdés, hogy vajon nem öntik-e ki sokszor a gyereket is a fürdővízzel együtt.
    Csak akkor mehet bárki is biztosra a boltban, ha fejből tudja az egyes E-számok mögött álló anyagokat vagy legalábbis egy noteszben a zsebében tartja leírásukat. Egyébként igen nagy a melléfogás veszélye: ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 és E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi.

147-148. oldal, 28. Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin
Szávitrí>!

[…] ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 ÉS E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi. Márpedig a két felsorolás egy és ugyanazon anyagokat takarja. Ha azt látja, hogy E262, nem veszi meg. Ha ugyanaz úgy szerepel, hogy nátrium-acetát, akkor sem veszi meg, mert nem tudja, mi a csuda az, és valami borzasztóságnak tartja. Pedig ha tudná, hogy a nátrium-acetát nem más, mint ami az ecet és a szódabikarbóna összekeverésénél képződik, alighanem megvenné.

147-148. oldal, Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

1 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Tévedés lenne kizárólag a fehér ürmöt vagy a tujont okolni van Gogh elvesztett füléért, mivel a festő deviáns viselkedésében a túlzott alkoholfogyasztás, a terpentinivás, valamint pszichés betegségek legalább ilyen jelentős szerepet játszottak. Ugyanígy lehetetlen bizonyítani, hogy az alkoholizmussal együtt járó betegségek, személyiségváltozások, bűnesetek közvetlen oka az abszint lenne. Az bizonyos, hogy a vermutok, az úgynevezett ürmösborok kis mennyiségű fogyasztása a tujon elhanyagolható mennyisége miatt veszélytelen – ha nem számolunk az alkohol káros hatásával. A tujontartalom szempontjából a legális abszintok sem jelentenek kockázatot. Jelentősebb rizikót jelent azonban, hogy számtalan abszintrecept, a fehér üröm illóolaja és egyéb kellékek az interneten keresztül beszerezhetőek. A házilag elkészített, nagy tujontartalmú italok esetén nem zárható ki az idegrendszeri károsodások kockázata. A hétköznapi abszintivó számára azonban a legreálisabb veszélyt az abszint alkoholtartalma jelenti.

50. Megváltozott tudatállapotot okoz-e az abszint? (261. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: abszint · Vincent van Gogh
13 hozzászólás
neko>!

A szervezet méregtelenítése olyan illúzió, amelyért sokan nagyon sok pénzt hajlandóak kifizetni. Ha ez tényleg megvalósítható lenne, valóban megérné az árát. A szikár tényeknél maradva azonban mindez nem több, mint önámítás és szándékos megtévesztés. Sokkal célravezetőbb lehet a káros anyagok fogyasztásának mérséklése tudatos táplálkozással, életmóddal, mint a kampányszerűen végzett méregtelenítés, amely után az életmód visszadöccen a korábbi, egészségtelen kerékvágásba.

49. Méregteleníthető-e a szervezet?

Kapcsolódó szócikkek: méregtelenítés
Emmi_Lotta I>!

Az interneten több helyen olvasható információ szerint az ózondús szót Jókai Mór honosította meg a magyar nyelvben. Ennek nyomát a nagy író műveinek elektronikus kiadásában lévő számítógépes kereséssel sem sikerült fellelni. Az viszont kétségtelen, hogy Jókai az ózon szót valóban használta. Legnevesebb regénye, amelyben előfordul az anyag neve, a Fekete gyémántok:
[Berend Iván] „Nyugodtan figyelt a percingára, a gép hévmérőjére, a légsúlymérő észrevehető változataira, az ózon, a villany mérlegeire, s jegyezgeté tárcájába észrevételeit.”
Ebből sajnos nem dönthető el, hogy Jókai Mór számára világos volt-e az oxigén és az ózon közötti különbség. A mondat tudományos logikájába az oxigén szó (amely egyébként ebben a regényben sehol nem szerepel) jobban beleillene. Néhány bekezdéssel később viszont a néma villám szikrázásáról olvashatunk, tehát igazából azt sem lehet kizárni, hogy Berend Iván valami módon tényleg az ózon mennyiségét figyelte. A Rákóczy fia című, kevésbé népszerű Jókai-műben lelhető fel a következő töredék:
„Svájc regényes tájai, magnetikus jéghegyei, ózonteljes levegője…”
Valóban az ózondús szót használta viszont Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon című írásában:
„Ózondús levegő, szép, tiszta lakások, árnyékos sétahelyek, remek koszt, nevetségesen olcsó árak, fölséges kiszolgálat, üdítő ásvány- és gyógyvizek, gyönyörű kiránduló helyek, lawn tennis, tombola stb.”
Így hát a magyar szó keletkezésének és elterjedésének Jókai korához való kötése nem tévedés.

408. oldal, 80. Felfrissít-e az ózondús levegő?

Kapcsolódó szócikkek: Berend Iván · Jókai Mór