!

Kovács Lajos

Könyvei 15

Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz
Kovács Lajos: Megmarad a meseház
Kovács Lajos: Ez mind az én kutyabajom
Kovács Lajos: A halálnak élve
Kovács Lajos: A Mór megtette…
Kovács Lajos: Nyolcadikba járni áprilisi tréfa
Kovács Lajos: A nőorvosnál
Kovács Lajos: Anyák napján szeretettel apának
Kovács Lajos: Fülbemászó mesék
Kovács Lajos: Kanyargós utcák, görbe esték

Szerkesztései 5

Kovács Lajos (szerk.): Mindennek vége!
Kovács Lajos (szerk.): Drága szerelmem…
Kovács Lajos (szerk.): Irodalmi olvasókönyv a középiskolák I. osztálya számára
Kovács Lajos – Móra Imre (szerk.): Magyar-angol kereskedelmi, pénzügyi és bankszótár
Kovács Lajos (szerk.): Lakk és festék zsebkönyv

Fordításai 22

Michael Crichton: Préda
Ayn Rand: Veszett világ
Richard Dawkins: Az Ős meséje
Thomas B. Allen: 50 szupertitkos dokumentum a történelem irattárából
Tom Ang: Fényképészet
Frederick Forsyth: A veterán és más történetek
Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv
Thomas Marent: Esőerdő
Paul Johnson: Az ősi Egyiptom civilizációja
John Simmons: 100 híres tudós

Antológiák 1

Ács Margit – Szakolczay Lajos (szerk.): Hófúvás szagát

Népszerű idézetek

>!
B_Niki P

    A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén. Mivel szerkezetét még nem ismerték, először ignóznak nevezte (a latin ignosco 'nem tudom' szó a vegyület cukorjellegére utaló -óz végződéssel). Mivel az eredményeket közlő folyóirat szerkesztőjének nem tetszett a név, előbb godnóznak (God knows, azaz Isten tudja, milyen cukor), majd miután ezzel sem volt elégedett a szerkesztő, a legkevésbé humoros hexuronsavnak nevezte.

238. oldal, 47. Megelőzhető-e a megfázás C-vitamin szedésével?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin · Szent-Györgyi Albert · vitamin
>!
Szávitrí SP

(…) ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 ÉS E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi. Márpedig a két felsorolás egy és ugyanazon anyagokat takarja. Ha azt látja, hogy E262, nem veszi meg. Ha ugyanaz úgy szerepel, hogy nátrium-acetát, akkor sem veszi meg, mert nem tudja, mi a csuda az, és valami borzasztóságnak tartja. Pedig ha tudná, hogy a nátrium-acetát nem más, mint ami az ecet és a szódabikarbóna összekeverésénél képződik, alighanem megvenné.

147-148. oldal, Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

1 hozzászólás
>!
B_Niki P

1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO) veszélyeire hívta fel a figyelmet, és annak betiltását szorgalmazta. A megkérdezett ötven diák közül csak egy akadt, aki rámutatott, hogy ez szamárság, mert a kérdéses anyag a víz. A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy 2004-ben újra előbukkant: Aliso Viejo kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO betiltását fontolgatta, majd 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust sikerült ismét csapdába csalni a DHMO betiltásával. A történet ezzel végérvényesen bevonult az emberi butaság legújabbkori történetének friss fejezetei közé (1.1. ábra).

21. oldal, 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?

Kapcsolódó szócikkek: víz
>!
B_Niki P

    Sokan büszkélkednek azzal, hogy mielőtt egy terméket a boltban a kosárba raknának, megnézik, hogy hány E-anyag szerepel benne, és ha több mint kettő (három, négy), akkor nem veszik meg. A szándék érthető, de kérdés, hogy vajon nem öntik-e ki sokszor a gyereket is a fürdővízzel együtt.
    Csak akkor mehet bárki is biztosra a boltban, ha fejből tudja az egyes E-számok mögött álló anyagokat vagy legalábbis egy noteszben a zsebében tartja leírásukat. Egyébként igen nagy a melléfogás veszélye: ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 és E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi.

147-148. oldal, 28. Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

>!
B_Niki P

A kémia társadalmi elfogadottságát a jezsuitákéhoz vagy éppen a XVIII-XIX. században a szabadkőművesekéhez lehetne mérni. Hogyan lehet másképpen magyarázni, hogy a kémia társadalmi helyzete egyenlő vagy rosszabb, mint az atomreaktoroké? És ez így van annak ellenére, hogy a lakóhelyünk a Föld, a természet minden növénnyel és más élőlénnyel együtt molekulák halmaza és azok együttműködése; hogy az aszpirint és az antibiotikumokat, a kártevők nélküli zöldséget és gyümölcsöt mindenki természetesnek veszi, de a kémiától fél. Ez skizofrén magatartás.

13. oldal, Előszó

Kapcsolódó szócikkek: kémia
>!
B_Niki P

Mindnyájunk múltja, gyerekkora tele van misztikus eseményekkel, mesékkel, villámokkal és mennydörgéssel, hittanórával és csodáknak tulajdonított élményekkel. Ezekhez képest a tények, a tudás világa sokszor bonyolultabb, gyakran szárazabb, van, amikor csalódásokkal és sok illúzió elvesztésével jár. Mert kár, hogy nincs Mikulás, hogy nincsenek angyalok, hogy nem jóakaratú manók laknak a nagy tölgy üregében, kár, hogy nincsenek csodák, de itt van a természet, és akinek ez nem elég „csoda", az soha sem próbálta a természet nagyszerű összefüggéseit megérteni.

12. oldal, Előszó

Kapcsolódó szócikkek: csoda · természet
>!
Szávitrí SP

Az arzén kis mennyiségéhez hozzá lehet szokni, és egy bizonyos határig erősítő (roboráló) hatású. Az ún. „arzénevés” szokása a XIX. században elterjedt volt, Európában különösen a tiroli és stájer pásztorok és zergevadászok körében abból a célból, hogy könnyen és nehéz lélegzés nélkül küzdjék le a hegymászás fáradalmait. Lókupecek is előszeretettel adták lovaiknak, hogy fényesebb legyen a szőrük az arzéntól.

362-363. oldal - 70. Tényleg másfél millió ember fogyaszt arzénnel szennyezett vizet Magyarországon?

Kapcsolódó szócikkek: arzén
2 hozzászólás
>!
Szávitrí SP

Ugyanakkor a politejsavból vagy más természetes alapú polimerből készült eldobható, a környezetben lebomló tárgyak használata több, mint elgondolkodtató. Példa nélkülinek mondható az a törekvés, hogy olyan anyagot igyekezzünk előállítani, amitől minél hamarabb szeretnénk megszabadulni! Az emberiség eddigi fejlődése során ennek épp az ellenkezője volt megfigyelhető: a különféle szerkezeti anyagokat előállító iparágak azon igyekeztek, hogy fémből, fából, papírból stb. készülő anyagaik minél tartósabbak legyenek.

467. oldal - 98. Helyettesíthetők-e a műanyagok természetes polimerekkel?

>!
Szávitrí SP

A chicken tikka masala, jóllehet sokan indiai éteknek gondolják, indiai gyökerekből (fűszerekből) táplálkozó eredeti brit invenció. Ez a Nagy-Britanniából származó fogás napjainkban egyre népszerűbbé kezd válni az ázsiai szubkontinensen.

130-131. oldal, Valóban indiai fűszer a curry?