!

Kovács József

Könyvei 21

Kovács József – Takács Gábor – Takács Miklós: Analízis
Kovács József: A hidrogén-peroxid – Az eltitkolt gyógyszer
Kovács József: A blues története a kezdetektől napjainkig
Kovács József: A szervezet tisztítása lépésről lépésre
Csordásné Varga Edit – Kovács József: Bábaregény
Kovács József: Ismeretlen cigány ének
Kovács József: Az olajok gyógyító ereje
Kovács József: Gyógyítások sörrel
Kovács József: A kerozin
Kovács József: Patak a száraz tájon

Szerkesztései 1

Kovács József – Rózsa Tibor (szerk.): A Magyar Honvédség közreműködése Koszovó válságkezelésében

Fordításai 6

Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs
Bryan Gaensler: Extrém kozmosz
Jeremiah P. Ostriker – Simon Mitton: Sötét hatalom
Sz. V. Grisin – P. A. Zsukov – S. Kitosvili: Harcászat
Stevan Sremac: Búrok és angolok

Illusztrálásai 1

Gabriel Wolf: A napisten háborúja

Népszerű idézetek

>!
déli_báb IP

A középkori szerzetesek, orvosok a szülészeti tevékenységet rangon alulinak találták, olyannak, ami nem fér össze az orvosi méltósággal, és a keresztény erkölccsel. Így hát ez a tevékenység hosszú-hosszú ideig a bábák privilégiuma maradt, és így vált professzionális női feladattá.

15. oldal

>!
padamak

Azt látom, hogy az ilyen külső dolgokat az emberek nagyon hamar átveszik, és igyekszenek is gyakorolni, azzal védekezve, hogy ne legyünk törvényeskedők. A szépet, a jót, a lelkit viszont nem veszik olyan könnyen át, ez nem ragad meg úgy, mint a külsőségek. Sokszor ezek a dolgok a világhoz való ragaszkodásunkat mutatják.

51. oldal - „Éreztem, mintha egy tűz járt volna keresztül…” Beszélgetés Szilágyi Sándorral és nejével (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
padamak

Minden megtérésnek van egy bizonyos emberi oldala is. Nem minden jó egy ébredésben. Nem akarom támadni a szilágysági ébredést, mert akkor magamat támadnám, de volt rossz a mienkben is.
Mik voltak azok?
A törvényeskedés. A hangsúlyt nem arra fektették, ami összetart, hanem arra, ami elválaszt. Így a gyülekezetek megoszlottak.

201. oldal - „Elhatároztuk, hogy a lelki ébredés mellé állunk” Beszélgetés Bartha Istvánnal (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
padamak

Melyek voltak az ébredés pozitív hatásai?
Ha nem lett volna ébredés, akkor a gyülekezeteink nagy része halott lenne, és az a szaporodás, ami ma van, és az a lelki élet, ami van, nem lenne. Összezsugorodott és apró gyülekezetek lennének még a Szilágyságban is. Ezt azért merem így mondani, mert ahol nem engedték, hogy az Úr munkálkodjon, azok a gyülekezetek számbelileg és erkölcsileg is tönkrementek. Sok példát tudnék mondani, de nem akarok. Elértük a lelki ébredéssel a hitélet férfikorát. Nem vagyunk többé gyermekek.

203. oldal - „Elhatároztuk, hogy a lelki ébredés mellé állunk” Beszélgetés Bartha Istvánnal (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
padamak

Hogyan változtatott az ébredés a gyülekezetek belső életén?
Tudatossá vált bennünk, hogy újjászületés nélkül senki nem láthatja meg Istennek országát. Ez még a hitetlenekben is tudatossá vált. Azelőtt nem tudtuk ezt. Tudatosodott bennünk, hogy mindenkinek meg kell térni. Tőlem nem kérdeztek olyasmit, amikor bemerítettek, hogy meg vagyok-e térve. Természetesnek vették, ha édesapám prédikátor volt, ha mindig szavaltam, ha élen jártam abban a kis gyülekezetben, ha ismertem a Bibliát, akkor minden rendben van. Ez nem volt megtérés, de én nem is tudtam, hogy van más is. A tiszta ige, az újjászületés kihangsúlyozása, az üdvbizonyosság kihangsúlyozása pozitív eredmények voltak.

204. oldal - „Elhatároztuk, hogy a lelki ébredés mellé állunk” Beszélgetés Bartha Istvánnal (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
padamak

Az ébredéssel lesz a „csendes óra” mindennapos gyakorlattá a megújult emberek életében. A csendes óra Istennel töltött személyes idő, általában reggel: a hívő igét olvas, elmélkedik és imádkozik. Így gyűjt erőt az előtte álló naphoz. A testvérek vallották, hogy a reggeli imádkozás alatt kapták meg azt az erőt, ami a napi kísértések leküzdésére szükséges volt.

283. oldal - A szilágysági ébredés áldásai (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
Carmilla 

Méhsüllyedés és méhkiesés kezelése a népi gyógymódok eszközeivel

(Olvasói levélre válaszolva)
1. Masszázs
    A méhsüllyedésnél a népi gyógymódok legeredményesebb eszköze a masszázs.
a) letérdelünk, könyökünkkel a padlóhoz támaszkodva, valaki hátulról megközelít, és a farpofákat rázza.

192. oldal, (Reménygyógyulás, 2015)

1 hozzászólás
>!
déli_báb IP

A régi világban ugyanis a falvakban külön pajta szolgált az asszonyok primitív szülőházául. Erre a helyre az asszony a szülés megindulásakor, sokszor már azelőtt elment és ott a férfi látogatóktól sőt saját férjétől is szigorúan el volt zárva. A nők közül is csak a komaasszonyok léphettek be, akik az asszony számára hozták a szükséges ételeket, (pl. a csörögefánkot, mézes italokat). A szülőházba való belépés előtt az asszonyoknak kezüket és szemüket meg kellett mosniuk, (szemmel való rontás ellen való intézkedés) és a parázs füstje felett füstölték magukat.

16. oldal

>!
padamak

A szolgálat nemesíti a lelket. Nem az fogja megtartani az embert, hogy nem iszik bort, vagy másvalamit tesz, hanem ha a szolgálatban kiveszi a részét, és éli is, amit mond.

54. oldal - „Éreztem, mintha egy tűz járt volna keresztül…” Beszélgetés Szilágyi Sándorral és nejével (’4H’, 2015)

Kovács József: Patak a száraz tájon Beszélgetések a szilágysági ébredésről

>!
déli_báb IP

A bába szó Horger szerint szláv jövevényszavaink legrégibb rétegéhez tartozik. Hármas jelentéssel bír: jelenti a szülésben segítőt (obstetrix), de vénasszonyt és boszorkányt is értünk alatta.
A bábaság és a boszorkányság összefüggése elgondolkodtató, a közöttük lévő kapcsolat ősi. Szendrey nyomán tudjuk, hogy a magyar „boszorkány” szó első feljegyzése 1551-ből származik: „A szó azonban sokkal régibb … török eredetű szó a magyarban, eredeti jelentése szerint: "nyomás” , „aki nyom”. A bábákat Európa nagy részében különleges tudománnyal felruházottnak tartották, alig van azonban olyan ország, ahol a bábaboszorkány alakja olyan pregnánsan jelentkezne, mint a magyar nyelvterület egy részében.

16. oldal

2 hozzászólás