!

Kosztolányi Dezső magyar

Dezső Kosztolányi

1885. március 29. (Szabadka) – 1936. november 3. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Kosztolányi_Dezső

Képek 12

Könyvei 153

Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél / Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Édes Anna
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai

Kapcsolódó sorozatok: Füveskönyvek

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Helikon Zsebkönyvek, Európa Diákkönyvtár, Osiris Klasszikusok, Osiris Diákkönyvtár, Életreszóló olvasmányok, Talentum diákkönyvtár, Diákkönyvtár, Kosztolányi Dezső életműsorozat, Kis szerelmes irodalom, Klasszikusok kicsiknek

Szerkesztései 5

Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Kosztolányi Dezső (szerk.): Vérző Magyarország
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők anthológiája I-II.
Kosztolányi Dezső – Illyés Gyula (szerk.): Erős várunk, a nyelv
Kosztolányi Dezső (szerk.): A Pesti Hirlap nyelvőre

Fordításai 208

William Shakespeare: Romeo és Júlia
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Lewis Carroll: Alice Csodaországban
Anton Pavlovics Csehov: Sirály
Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet
William Shakespeare: Öt dráma
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja
Edgar Allan Poe: A holló
Anton Pavlovics Csehov: A 6-os számú kórterem és más írások

Antológiák 75

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Kepes András (szerk.): Könyvjelző
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Szalai Lilla (szerk.): Karácsonyi mesék
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel
Drávucz István (szerk.): Fagyöngy
Kőrössi P. József (szerk.): Egy éj Velencében
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!

Róla szóló könyvek 43

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső
Levendel Júlia: Így élt Kosztolányi Dezső
Dér Zoltán: Fecskelány
Kovács Ida (szerk.): Halkan szitál a tört fény
Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Kosztolányi Dezső: „most elmondom, mint vesztem el”
Simkó György – Zsikai Erika (szerk.): Kosztolányival a villamoson
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső
Kelecsényi László (szerk.): Akarsz-e játszani?

Kapcsolódó zóna

!

Minden, ami Kosztolányi

31 tag · 5 karc · Utolsó karc: 2016. július 14., 16:19 · Bővebben


Népszerű alkotóértékelések

>!
SteelCurtain 

Kosztolányi Dezső

Zseniális író és ellentmondásos személyiség. A gimnáziumból kicsapták, vélhetőleg az iskolaigazgató édesapja nagy gyönyörűségére. Még a tizenhetedik évét sem töltötte be, amikor első írása nyomtatásban megjelent. Üstökösként bukkant fel a magyar irodalom egén, s Ady Endrével megvívták az igazi Csillagok háborúját, ahol mindkét fél engesztelhetetlenül püfölte ellenfelét, irodalmi porszemnek tekintve azt. Egyetemet, katonaságot egyaránt elbliccelt. Érzékeny a társadalmi kérdésekre, de a Tanácsköztársasággal szembefordult. Antiszemita, szélsőjobboldali lapba írt, mégis zsidó származású nőt feleségül. Mindezek ellenére igyekezett semleges maradni a politikában, amivel sikerült is elérnie, hogy végül mindkét oldalon kígyót-békát kiáltottak rá. Ugyanakkor azon kevesek egyike, aki versben és prózában egyaránt kiemelkedőt alkotott. Mindössze 51 évet élt.

1 hozzászólás
>!
pipitér_olvas

Kosztolányi Dezső

Ha Kosztolányi Arany Jánosra azt mondta, hogy ő maga a magyar nyelv, akkor Kosztolányi Dezső minden a magyar nyelvben, ami íz és illat; ami fény, szín és dallam. Néhány mondatát újra és újra el kell olvasnom, hogy rádöbbenjek, a magyar nyelv mennyi kincset rejt. Ezek a kincsek olyan szavak, mint például cukorspárga, virzsínia, párduckacagány, zegernyés, szüzsé, násfa, kösöntyű, velinpapír; vagy képek, melyek szinte beleégnek az olvasó képzeletébe – Kosztolányi ebben felülmúlhatatlan –, mint a jáspisfényű körte, a meggyszín fürdőnadrág, Novák Antal kertje, vagy Novák Hilda szája, melyre rátapadt az aranyvégű cigaretta aranypora, a napraforgó napimádó feje Pacsirta kertjében, az elhagyatott, éjszakai Logodi utca, vagy a piros levéltől vérző venyigék… Kosztolányi valami olyasmit is mondott még Arany Jánosról, hogy már azért megéri magyarnak lenni, mert Aranyt eredetiben olvashatjuk. Hát én nagyon szeretem Aranyt, de nekem inkább azért éri meg magyarnak lenni, mert Kosztolányit eredetiben olvashatom.

3 hozzászólás
>!
worsi ASP

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi írásait nem gimnáziumban szerettem meg. Akkor csak az Édes Anna volt kötelező, néhány vers, meg persze az elmaradhatatlan A kulcs című novella. Esti Kornél nevétől a mai napig rosszul vagyok.
Akkor meg miért öt csillag? A novelláiért, a magyar irodalomtörténeti esszéiért, az utazásai élménybeszámolóiért, a drámáiért (miért nem írt többet?), a fordításaiért, meg néhány verséért. Meg azért, mert annyi sokat írt, hogy mindig tudok újat olvasni tőle, és tudom előre, hogy amit olvasni fogok, az jó lesz. Mert ott van a címlapon a neve, és az már önmagában garancia.

2 hozzászólás
>!
Eva62

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső irásait egy kihivás kedvéért kezdtem olvasni, s azért döntöttem művei mellett, mert vajdasági születésű. Most büszkeségtől dagadozik szivem, hogy hazám szülötte mekkora mestere az irásnak. Regényei, novellái közvetlenek, természetesek. Nem bonyolódik hosszú magyarázatokba, mondanivalója könnyen érthető. Mestere a karakterek ábrázolásának. Két regényét olvastam, az Édes Annát és Pacsirtát. Mind a kettőben az elfojtott érzelemeken van a fő hangsúly, a boldogtalan lelkivilágot mutatja be.
Verseit nem olvastam, csak versforditásait, azok viszont nagyon szépek.

>!
sziromkiállítás

Kosztolányi Dezső

Az Édes Annát és Pacsirtát olvastam tőle, és azt mondhatom, hogy lenyűgöznek az érzelmek leírásai, és az ahogyan bemutatja a lélek elfojtását. Életrajzi könyve elolvasása után még jobban megkedveltem, és más regényeit és verseit is el fogom olvasni.

3 hozzászólás
>!
Jenny_Taylor I

Kosztolányi Dezső

A fájdalmasan kifejező hasonlatai egyszerűen elképesztőek. Azért szeretem annyira Kosztolányit, mert mikor már a sokadik művét olvasod, és azt hiszed, tudod, mire számíthatsz nála, akkor is meg tud lepni. Mindig tartogat egy meghökkentő fordulatot a tarsolyában. Nagyon nagy példaképem a szakmában.

>!
Hana_ P

Kosztolányi Dezső

A fürdés novellájával és a Szegény kisgyermek panaszaival lopta be magát örökre a szívembe. <3

>!
EvelinTekla

Kosztolányi Dezső

Meltan a legnagyobbak kozott a helye. Igazi mester.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A könyvesboltban. Mindig megdöbbenek, mikor a könyvesboltban a vevő így szól:
– Kérek egy regényt.
Mintha a patikába valaki azzal a kívánsággal rontana, hogy az isten szerelmére, valami orvosságot. Mindegy, hogy szódabikarbóna, hajkenőcs vagy morfium.
A segéd komolyan vallatja:
– Önnek?
– Nem nekem.
– Hány éves az illető?
– Tizenöt.
– Fiú? Leány?
– Leány.
Erre a segéd csalhatatlan ösztönnel a polcra nyúl, onnan kivesz egy könyvet, mely pont tizenöt éves leánynak való.
Csodálatos, ezt én nem tudnám ily biztosan.
Elhatároztam, hogy legközelebb magam is kísérletet teszek.
Bemegyek a könyvesboltba, megmondom koromat, foglalkozásomat, s kérek egy „nekem való” regényt.
Vajon mit adnak?
Roppant kíváncsi vagyok.

Ábécé a prózáról és regényről

77 hozzászólás
>!
cz_z

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.
– Melyik az az ország?
– Krisztus országa.
– Az fönn van, a felhőkben.
– A lélekben van.

1 hozzászólás
>!
cz_z

…egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével…

Miért...?

7 hozzászólás
>!
ede

A kő nem lesz könyebb, ha pehelynek nevezem és az ember sem jobb, ha istennek hívom.

165. oldal - XXVI. Politikai lecke; 163. oldal (Osiris, 1999)

2 hozzászólás
>!
cz_z

Az emberiség holt fogalom. És figyelje meg, tanácsnok úr, hogy minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.

9 hozzászólás
>!
finding_dori

Egy darabig vízszintesen, levetkőzve feküdtek egymás mellett, a vékony nyári paplanok alatt.
Majd különös fény gyulladt csukott szemhéjaik mögött, hirtelenül felálltak, elváltak egymástól, áthágva szobák falait, évek messzeségét, különböző irányokban bolyongtak, nekik is ösmeretlen ösvényeken, immár teljesen felöltözve, mindenféle regényes színpadi jelmezekben.
A mindennapi csoda történt meg: álmodtak.

>!
zsofigirl

Pajtás, én nem születtem arra, hogy megmentsem azt az emberiséget, amelyik, mikor nem sújtja tűzvész, árvíz és döghalál, háborúkat rendez és mesterségesen idézi elő a tűzvészt, az árvízt és a döghalált.

Hatodik fejezet

1 hozzászólás
>!
csillagka P

A részeg emberek röpülnek.
Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak, ők valójában láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhová előbb érnek, mint remélik.
Hogy közben múlik az idő, nem számít, mert nekik az nincsen, és nyilván a többiek csalódnak, kik ilyesmikkel törődnek.
Bajuk sem esik, mert a Szűz Mária kötényében hordozza a részeg embereket.

125. oldal, Tizedik fejezet (Európa, 1998)

>!
szöszmösz I

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

1 hozzászólás