!

Kőszegi Lajos

Könyvei 1

Kőszegi Lajos: Ne légy távol!

Szerkesztései 7

Kőszegi Lajos (szerk.): Nietzsche-tár
Kőszegi Lajos (szerk.): A műemlékvédelem alapjai
Kőszegi Lajos – Várhegyi Miklós (szerk.): Galagonya magyarok
Kőszegi Lajos – Várhegyi Miklós (szerk.): Barokk és Maulbertsch
Kőszegi Lajos – Várhegyi Miklós (szerk.): Elmész
Kőszegi Lajos (szerk.): Athenaeum-tár
Kőszegi Lajos (szerk.): Jókai Mór

Népszerű alkotóértékelések

>!
koszegis

Kőszegi Lajos

Kőszegi Lajos író, szerkesztő, tanár (Devecser, 1956. november 7.) A győri építőipari szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1981-ben a pécsi műszaki főiskolán építész-műszaki tanári oklevelet kapott. 1984-ben végzett a Bálint György Újságíró-iskolában. 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1981-től 1988-ig újságíró: Universitas, Dunántúli Napló, Somogyi Néplap, veszprémi Napló. 1985-86-ban a Visszhang folyóirat felelősszerkesztője. 1988–1991-ig a veszprémi múzeum irodalomtörténésze. 1992-től tanár. 1989–1999-ig a Pannon Panteon könyvsorozat főszerkesztője. 2000–2004-ig a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. 2004-től ismét tanár. Honlapja: http://www.koszegilajos.extra.hu

Önálló könyvei:
Ne légy távol!: Esszétöredékek. – Veszprém: Medium, 1993. – 122 p.
Gyémántfűrész-szútra: Esszék. – Veszprém: Comitatus, 2000. – 245 p.

Pannon Panteon könyvsorozat:
Az első három kötete a Veszprém megyei irodalmi emlékhelyekhez kapcsolódik, közülük az első a badacsonyi Szegedi Róza ház udvarlójához. Kisfaludy ugyan a legelemibb esztétikai mércét is alig üti meg, ám témáit tekintve az első költőink egyike, akinek a verseiben öntudatlanul valójában a lét ősi tapasztalata jelenik meg. A könyv a Kisfaludyt átértékelő Hamvas Béla Egy költő apológiája című írását is tartalmazza.
Kisfaludy Sándor / [szerk. Kőszegi Lajos]. – [Veszprém]: VMMIg., 1990. – 92 p. – (Pannon Panteon 1. / szerk. – -)

Jókai megvilágította az illúzióit vesztett emberi lélek gazdagságát az irodalmi illúzió eszközeivel, hogy rámutasson az emberi bensőre, amely csak akkor gazdag, ha megtalálja az illúzióktól visszavezető utat a valóság egyszerűségéhez. Hol találja meg? A szellem zónáiban, mert a lélek csak a szellemben halhatatlan. A könyv gazdag breviárium, és egyben Jókairól szóló írások gyűjteménye: Kunfi Zsigmond, Ravasz László, Alexander Bernát, Ady Endre, Babits Mihály, Somlyó Zoltán, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor esszéivel.
Jókai Mór: A szellem zónái / [szerk. Kőszegi Lajos]. – Veszprém: VMMIg., 1991. – 162 p. – (Pannon Panteon 2. / szerk. – -)

„Látomásaim szentjánosbogarak, az eleven fény táncoló pontjai, felcsillannak a sötétben.”  ez volt az első sor, amit karcolni kezdett ezüstlemezre rubintollal, bengáliul és angolul. A füredi keletkezésű Szentjánosbogarak (Lékhan – Fireflys) kettő-három soros, rövid, meditációs mondatok. Jellemző rájuk a szútratömörség és haikufényesség. Tagore Kínában és Japánban kezdett hasonlókat írni legyezőre, kendőre, könyvekbe  kérésre. Ezeket elevenítette föl és írt hozzájuk újakat. Sokan mondták, hogy Tagore írt valamit Balatonfüreden, de csak most derül ki, hogy mily gyémántszikrázású sorokat.
Rabindranath Tagore: Szentjánosbogarak / [összeáll. Várhegyi Miklós, Kőszegi Lajos]. – [Veszprém]: VMMIg., 1991. – 202 p. – (Pannon Panteon 3. / szerk. – -)

Brusznyai Árpád (1924-1958) 1949-ben Eötvös-kollégistaként kitüntetéssel végzett, első, Moira című tanulmányára már ekkor felfigyel Kerényi Károly, a világhírű klasszikafilológus. A Homérosz-kérdést, miszerint ki a szerzője az Iliásznak és az Odüsszeiának, diákként is kutatta, majd 1950-ben doktorált, disszertációját Homérosz eposzairól írta. A megsemmisített személyes iratok miatt elveszettnek tűnt a doktori értekezés is, ám egyetlen példányára az Eötvös Kollégium könyvtárában rábukkantam.
Brusznyai Árpád: A Homérosz-kérdés /; összeáll. Kőszegi Lajos]. – Veszprém: Veszprém Megyei Önkorm. Közgyűlése, 1991. – 173 p. – (Pannon Panteon 4. / szerk. – -)

„Valakinek végre vállalkoznia kell a kényelmetlen feladatra, hogy lerántsa az ártatlanság leplét arról az egyetlen tényezőről, amely az érdekellentétekké atomizálódott világ bellum omnium contra omnes-ében eddig még intakt maradt: a szellemről. Nietzsche-félreértők és a misztikus érzékiség apostolai ne örüljenek: nem a világfolyamat átlogizálása elleni támadásról van szó, hanem az egész szellemi élet felelősségre vonásáról…”
Szabó –Tábor Béla: Vádirat a szellem ellen /; [szerk. és összeáll. Kőszegi Lajos, Várhegyi Miklós ]. – 2.kiad. – Veszprém: Comitatus, 1991. – 89 p. – (Pannon Panteon 5. / szerk. – - )

Baader, Friedrich, Mumford, Chaunu a barokkot átfogó módon bemutató munkáiknak részleteiből áll össze a szöveggyűjtemény, amelyre a kötetben a magyar barokk legjelentősebb mestere, Franz Anton Maulbertsch, a sümegi plébániatemplom fal- és mennyezetkép-sorozatával, a pápai plébániatemplom mennyezetének már-már klasszicizáló Szent István-freskóival, és a zirci főoltár közepén a boldogságos Szűz mennybevitelének festményével válaszol.
Barokk és Maulbertsch / [összeáll. Kőszegi Lajos, Várhegyi Miklós]. – Veszprém: Comitatus, 1992. – 226 p. – (Pannon Panteon; 6./ szerk. – -)

„Várhegyi Miklóssal a könyvtárak mélyén kutatva egyre gazdagabban bontakozott ki a magyar gondolkodói hagyomány, amelyben a nevek és a művek egy növekvő körbe gyűltek, hogy egyre sugárzóbban világítsák be a megismerésben árván maradtaknak életünk sötétlő tereit. Úgy láttuk, a nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. Az 1992-ben megjelent, Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál sorait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent Elmész című olvasókönyvünk már alcímében jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk.” (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra, 2000)
Galagonya magyarok: Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig / [vál. és szerk. Várhegyi Miklós] ; [társszerk. Kőszegi Lajos]. – Veszprém: Comitatus, 1992. – 385 p. – (Pannon Panteon 7. / szerk. – -)
Elmész: Szemelvények a régi magyar filozófiából / [vál. és szerk. Várhegyi Miklós] ; [társszerk. Kőszegi Lajos]. – Veszprém: Comitatus, 1994. – 318 p. – (Pannon Panteon11. / szerk. – -)

A mérhetetlen közéleti aktivitású, életszeretetében és becsülethűségében példaadó képviselő, publicista, ügyvéd, író műveiből válogat ez kis könyv olyan írásokat, amelyekből felderenghet Eötvös Károly személyes Isten-képe.
Eötvös Károly: Az utolsó szó Istenhez /. – Veszprém: VMMIg.: [EKMK] , 1992. – 190 p. – (Pannon Panteon 8. / szerk. – - )

A veszprémi színház és a múzeum, a balatonalmádi templom – Medgyaszay közelünkben élő művei, amelyekből sugárzik a népi, elsősorban az erdélyi építészet, a távol-kelet építészete és a kecses gótika. E stílusok medgyaszays harmóniája előfutára az organikus építészetnek is. A könyv a házak házát, a templomot mutatja be, úgy ahogy Medgyaszay letérdel előtte, s ahogy az eljövendő építészeknek hagyja örökül a templom megvilágításáról, a templom kertjének kialakításáról vallott elveit.
Medgyaszay István: Templomstílusok /[összeáll. Kőszegi Lajos]. – Veszprém: VMMIg., 1993. – 86 p. – (Pannon Panteon 9. / szerk. – - )

A teljesen elfelejtett és fel sem ismert magyar gondolkodók egyike, Fitos Vilmos, akinek kéziratból most napvilágra került művében világossá válhat számunkra is, hogy az európai (zsidó-görög-keresztény) szellemiség az elmúlt három ezer évben a gondolkodás kétféle formájából, csak az egyiket, mégpedig csupán az értékelést gyakorolta, igen súlyos és sötét következményeivel együtt. A gondolkodás fényes oldala, a megismerés kimaradt eddigi szellemi életünkből. Minden következményével.
Fitos Vilmos: A kétféle gondolat bölcselete: A tudomány és a tárgya /; [a szöveget gond. Várhegyi Miklós]. – Veszprém: Comitatus, 1993. – 170 p. – (Pannon Panteon 10. / szerk. – -)

A hagyomány, a szellemi tradíció legszűkebb listáját, amely még reprezentálja az emberi szellemet, Kunszt György személyesen a következőképpen határozta meg: Bhagavadgíta, Tao Te King, Phaidón, János evangéliuma. E misztikus négyszögelési ponthoz viszonyítja keresztény hitének formaproblémáját, s adja meg szellemi konfigurációja origóját, amely mesterének, a dialogikus és logocentrikus Szabó Lajosnak az életművében ölt testet. Kunszt a következő Pannon Panteon könyvek bevezetőinek szerzője is.
Kunszt György: A hagyomány jövője: Prolegomena /. – Veszprém: Comitatus, 1995. – 255 p. – (Pannon Panteon 12. / szerk. – -)

Nietzsche halálától 1956-ig terjedő időszakot, a világszínvonalú magyar Nietzsche-recepciót fogja át a kötet. A legnagyobb munkák szerzői Schmitt Jenő, Fülep Lajos, Brandenstein Béla és Lukács György. Ők egyben irányzatokat is jelentenek. Könnyen meglehet, hogy az 1956 előtti magyar Nietzsche-recepció még a mai nemzetközi recepcionáltság szintjén sem érdektelen, de még ha érdektelen lenne is, a tanulmányozása nagyszerű forrás az elmúlt száz év magyar szellemi mozgalmainak és környezetének felismerésében és értékelésében.
Nietzsche-tár: Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig / [vál. és szerk. Kőszegi Lajos] ; [társszerk. Kunszt György, Laczkó Sándor]. – Veszprém: Comitatus, 1996. – 588 p. – (Pannon Panteon 13. / szerk. – -)

A Soros Alapítvány támogatásának köszönhetően minden hazai könyvtárba eljutott a magyarul először megjelenő, talán a nietzschei életmű középpontját jelentő mű, amely az európai erkölcs születésének legfájóbb momentumait vizsgálja.
Friedrich Nietzsche: A morál genealogiájához / [ford. Vásárhelyi Szabó László] ; [bev. Kunszt György]. – Veszprém: Comitatus, 1998. – 110 p. – (Pannon Panteon 14. / szerk. – - ) “

A fejfáján ez áll: Athenaeum 1892–1947, élt 56 évet. Élete első húsz évében az Akadémia filozófiai és államtudományi folyóirata volt, élete második felében a Magyar Filozófiai Társaság fóruma. Lapjain majdnem 2500 hoszabb-rövidebb tanulmány, értekezés, reflexió látott világot. Az Athenaeum szerzői között találjuk szellemi életünk platóni arisztokráciájának több alakját. A mintegy 500 névből itt van egy szubjektív konfiguráció: Alexander Bernát, Bartók György, Bay Zoltán, Bodnár Zsigmond, Böhm Károly, Brandenstein Béla, Fitos Vilmos, Földes Papp Károly, Fülep Lajos, Goldziher Ignác, Hamvas Béla, Hauser Arnold, Jánosi József, Joó Tibor, Kibédi Varga Sándor, Kerényi Károly, Kövendi Dénes, Lakatos Imre, Mátrai László, Posch Jenő, Palágyi Menyhért, Pauler Ákos, Prohászka Lajos, gróf Révay József, Schütz Antal, Szilasi Vilmos, Téchy Olivér, Zalai Béla.
Athenaeum-tár: A Magyar Filozófiai Társaság vitaülései 1938-44 / [szerk. Kőszegi Lajos] ; [társszerk. Kunszt György, Laczkó Sándor]. Repertórium / [Gulkai Márta]. – Veszprém: Comitatus, 1998. – 770 p. – (Pannon Panteon 15. / szerk. – -)

A filozófia iránt érdeklődők Európában és Észak-Amerikában mindenütt hallottak a Budapesti Iskoláról, amelyet Lukács György alapított. Létezik azonban egy másik teoretikus Budapesti Iskola is. Képviselői a szellem primátusát vallják, s ezért elutasítanak minden institucionalizmust. Ez a földalatti Budapesti Iskola több mint ötven évig illegális körülmények között működött. Az iskola alapítója, Szabó Lajos (1902–1967), az ő életművét tartalmazza a kötet. A dialogikus Budapesti Iskola a szellem primátusát vallja. A racionalizmust és irracionalizmust egyaránt az egységes szellem bomlástermékeiként fogja fel. A racionalizmust túl szűk keretnek ítéli a szellem valóságos problémáinak érdemi kutatásához. A latin „ratio” szó a görög „logosz” szó jelentésmezejének csak egy metszetét fedi le. Kimarad belőle az, amit latinra verbummal fordítottak: ez az élő beszéd, a személyes szó. A verbumot és ratiot egyaránt magában foglaló logosz az igazság kutatásának tere. Az igazság nem tárgyi, hanem személyes, dialogikus viszony. Ilyen értelemben a Budapesti dialogikus Iskola logocentrikus, a demitologizáló korszellem nyelvi-gondolati közegében fogalmazza újra az örök alapkérdéseket. Azokat a kérdéseket, amelyeket a Biblia, Plotinosz, a spekulatív gnózis és misztika, a klasszikus német filozófia, Kierkegaard és a dialogikus gondolkodók vetettek fel.
Szabó Lajos: Tény és titok. Szabó Lajos összegyűjtött írásai és előadásai. / [szerk. Kunszt György, Kotányi Attila] Veszprém: Medium [Comitatus], 1999. – (Pannon Panteon 16. / szerk. – -)

Vendégszerkesztések:
Hamvas Béla emlékszám. Életünk, Szombathely, 1987.9.sz. 802-896. p. Kilencven éve született Hamvas Béla. Szerk.: Kőszegi Lajos és Várhegyi Miklós.
Szabó Lajos emlékszám. Életünk, Szombathely, 1989. 9-10.sz. 770-959. p. Szerk.: Kőszegi Lajos és Várhegyi Miklós.
Hamvas Béla emlékszám. Új Forrás, Tatabánya, 1993. 10.sz. 112 p. Szerk.: Jász Attila, Kőszegi Lajos, Várhegyi Miklós.
Nietzsche-különszám. Ex Symposion: 1994. társszerk. Kőszegi Lajos. Veszprém, 1994. – 187 p.“