!

Köpeczi Béla magyar

1921. szeptember 16. (Nagyenyed) – 2010. január 17. (Budapest)

Tudástár · 17 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Nemférfi
Életrajz

Könyvei 27

Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc
Barta Gábor – Bóna István – Makkai László – Köpeczi Béla: Erdély rövid története
Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író
Köpeczi Béla: A francia felvilágosodás
Cennerné Wilhelmb Gizella – Köpeczi Béla – Vadász Sándor: Képek a nagy francia forradalom történetéből
Köpeczi Béla: Magyarok és franciák
Köpeczi Béla: XIV. Lajos I-II.
Köpeczi Béla: A magyar kultúra harminc éve
Köpeczi Béla: Rákóczi útjain
Köpeczi Béla: Eszmék, utak

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Millenniumi Magyar Történelem Osiris · Gyorsuló idő · Európa nagy korszakai Gondolat

Szerkesztései 21

Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Köpeczi Béla (szerk.): Erdély története I–III.
Köpeczi Béla – Pók Lajos (szerk.): Világirodalmi kisenciklopédia I-II.
Köpeczi Béla (szerk.): A francia irodalom a huszadik században I-II.
Köpeczi Béla (szerk.): A szocialista realizmus I-II.
Kormos István – Köpeczi Béla (szerk.): Román költők antológiája
Köpeczi Béla – Lukács Ernőné – Pók Lajos (szerk.): Világirodalom / Filozófia
Köpeczi Béla (szerk.): A Rákóczi-szabadságharc és Európa
Köpeczi Béla (szerk.): A zene / A tánc / A színház / A film
Köpeczi Béla – Lukács Ernőné (szerk.): A föld országai / A világ népei

Antológiák 2

Köpeczi Béla (szerk.): A francia irodalom a huszadik században I-II.
Nyirő Lajos (szerk.): A szocializmus irodalma

Népszerű idézetek

>!

A szocializmusban megszűnt a magántulajdon, de létezik személyi tulajdon amelyet némelyek ugyanolyan passzióval akarnak gyarapítani, mint hajdanában a magántulajdont, és ugyanolyan képzeteket fűznek hozzá.

A szerzésre berendezkedett ember természetesen nem a közösség érdekeit tartja szem előtt, s igyekszik a közvagyonból is érdemein felül részesedni, sőt bocsánatos bűnnek tartja annak megkárosítását.

A kispolgári szemléletű ember gyakran ma is halálra dolgozza magát, de nem az üzemben vagy a termelőszövetkezetben, hanem a maszekmunkában vagy a háztáji gazdaságban. Mindez azt jelenti, hogy a közösség ügyei – hacsak nem akar így karriert csinálni – nem érdeklik, visszavonul a magánéletbe.

Ehhez hozzátartozik, hogy a szellemi kultúrából is csak azt becsüli, aminek közvetlen hasznát látja. Az irodalomban és a művészetben legtöbbször beéri a rossz értelemben vett könnyű műfajokkal, s környezetét, lakását a giccs termékeivel díszíti.

238. oldal

1 hozzászólás
>!

A felszabadulás előtti időkhöz képest a bűncselekmények száma visszaesett, és megváltozott az egyes bűncselekmények aránya. A közrend ellen vétők legtöbbször garázdák, akik sokszor alkoholmámor hatása alatt cselekszenek. Jellemző, hogy az alkoholfogyasztással összefüggésben elkövetett közvádas bűncselekmények száma az ötvenes évek óta emelkedett, s a hetvenes évek elején az elítélt felnőtteknél 40, az elítélt fiatalkorúaknál 17%-ot ért el. Az ilyen magatartások okát nem a társadalmi-gazdasági viszonyokban kell keresnünk, hiszen ma nálunk mindenki munkához juthat, hanem részben a „könnyű” élet keresésében, részben családi és egyéb konfliktusokban.

239. oldal

1 hozzászólás