!

Konok Péter magyar

1969. február 1. (Budapest) –

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Konok_Péter

Képek 2

Könyvei 4

Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
Konok Péter: Történetek az innen is túlról
Konok Péter: „…a kommunizmus gyermekbetegsége”?
Konok Péter: Az eszmék országútján

Szerkesztései 1

Földes György – Balázs Eszter – Konok Péter (szerk.): A moderntől a posztmodernig: 1968

Fordításai 6

Asa Briggs – Peter Burke: A média társadalomtörténete
Michael Howard (szerk.) – Wm. Roger Louis (szerk.): Oxford világtörténet a 20. században
Francis Wheen: Karl Marx
Viktor Kravcsenko: Én a szabadságot választottam
Noam Chomsky – Edward S. Herman: Az Egyetértés-gépezet
Felipe Fernández-Armesto: A jelenkor története

Antológiák 1

Böcskei Balázs – Sebők Miklós (szerk.): 50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell

Népszerű idézetek

>!
Ross P

– Állj csak meg, cigány! Mit csinálsz?!
– Gombát szedek.
– Gombát lopsz!
– De hát ez itt egy erdő… az erdő mindenkié…
– Ezt a komcsiktól tanultad, vagy a Soros kottájából játszol? Ez itt már a nagyságos úr erdeje!
– Miféle nagyságos úré?
– Nagyságos Bundermutyhy Béla műkörömépítő kisiparos, aranykalászos gazda erdővállalkozó úré, Pestről. Most vette az árverésen
– Akkor majd ez a Brúdersunyi úr szedi le a gombát a gúglinsekeresdi akácosban? Marad neki is bőven…
– A nagyságos urat nem érdekli a gomba. A földre felveszi az EU erdőmegóvási támogatását, hektáronként tízezer eurót; a fákat kivágatja, eladja, a tarvágásért fizet a magyar államnak hektáronként ezer forint büntetést, oszt' jónapot.
– És ezt lehet?
– Ezt lehet, cigány. Lopni nem lehet, amit te csinálsz.

138. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mutyi
>!
Ross P

…és akkor végre nagysokára egy kisfiú elrikkantotta magát: „Odanézzetek, meztelen a király!!!”, és a királyi menet meg is torpant egy pillanatra, de azután odaszaladtak a porkolábok, markolábok, lúdvércek és fradihuszárok és eszferencek, letömték a szögecselt öklüket a kisfiú gigáján és galacsinná gyűrték az orrát és kicsipkézték a fülét és dominóztak a fogaival; a kisfiú apjára ráküldték az adóhivatalt, a kisfiú anyját kitették a pedagóguskarból, a nagyapjától elkobozták az állami falábat és visszavonták a rokkantsági pótlékát, a nagyanyja macskájára meg kihívták a köjált, hogy büdös és veszett, a lakásukat elárverezték a végrehajtók, és a családnevüket csupa kisbetűvel írták a telefonkönyvben.

66. oldal

>!
Ross P

Egy hófehér éjszakán Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, ifjú orosz író és lánglelkű forradalmár lépéseket hallott a háta mögül. Az eset persze Péterváron történt, hiszen hol máshol történt volna? Moszkva olyan prózai.
– Sejtem ám, ki vagy! – fordult meg nagy lendülettel. A várt vicsorgó démon helyett kissé fáradt arcú, idősebb urat pillantott meg, jól szabott, furcsa öltönyben. „Alighanem európai – gondolta magában Fjodor Mihajlovics. – Talán német.”
– Az ördöghöz van balszerencsém? – kérdezte hányavetien, hogy ijedtségét palástolja.
– Nos, khmmm… vannak, akik úgy gondolják. – kehegett az idős úr. – Soros György vagyok. Szólíts csak Georgijnak!

21. oldal

3 hozzászólás
>!
Ross P

A kutyát becsuktam, és felmentem a rekettyébe ("erre a diófára hintát kellene akasztani", gondoltam közben, mindig ezt gondolom a diófa alatt, mert hát pont olyan, mint amire hintát kellene akasztani.)
A rejtőzködő milliárdost kicsit srégen hátul, a diófa mögött vettem észre. Talán meg sem látom, ha nem igyekszik annyira bodzabokornak tűnni. A fülére nagy, ernyős virágokat aggatott, és halkan susogott az enyhe szélben. Ez a túlzott igyekezet, a hangsúlyos eltűnési vágy eléggé szembeötlővé tette.

49. oldal

>!
Ross P

– Üdvözletünk, földlakók, helló magyarok! – sugározta a Vecsés melletti káposztaföld szélén leszálló űrhajó ékes, ízes magyar nyelven, majd kinyílt az ajtaja, és kimasírozott belőle az idegenek küldöttsége. Leginkább fehér, piros szemű kutyákra hasonlítottak, leszámítva, hogy két farkuk volt.

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
>!
Mesemondó I

Diogenész, a cinikus egy ízben az athéni piacra ment, hogy egy marék olajbogyót kunyeráljon az árusoktól. Pénze nem lévén – mert efféle hívságokra nem adott – beszédbe elegyedett inkább az olajbogyójukat kínáló parasztokkal.

54. oldal, Diogenész bolhája

Kapcsolódó szócikkek: Szinópéi Diogenész
>!
Olympia_Chavez P

Fenének az a sok francos helikopter, mindig hányok bennük, ha vadászni repülünk a miniszterelnök-helyettes úrral meg a miniszterelnökséget vezető miniszter úrral. Majd olyat, ami repül is, veszünk az oroszoktól, mert úgyis muszáj. Te csak összeraksz pár ilyen igrices ládát, tetejére teszel valami kafa kínai csillárventilátort, lefested szépen terepszínűre, forog, villog, átvesszük, jó napot. Azért olyan izé legyen benne… valamilyen csapos lány, na… Kata, a pultos.
– Kata?
– Hát, az az izé… a repülő szék. Tudod, ha valami gebasz van, a sofőr csak megnyom egy gombot, és bammmm!!!!…
– Bammmm. Egy helikopteren. A pilóta kirobban a terepszínű szikvizes ládákból, egyenesen bele a forgó csillárventilátorba. Hatásos lesz.
– Ugye-ugye? El tudod intézni? A pultos Katát?
-El. Majd rakjunk a pilóta hokedlije alá egy szivárgó kempinggázpalackot, a kezébe meg kap egy eldobható öngyújtót vészkioldónak. De azért pilótának ne valami rokont nevezzünk ki…

113-114. oldal, A pultos Kata (Európa, 2016)

>!
Ross P

Nekem a kocsi mindig a menésről szólt, mindig mehetnékem volt már gyerekként is, megdöbbenve figyeltem a lakótelep sztereotip népét, ahogy hosszú vasárnapokon a Merkúr-telepekről hozott álmaikat mosták, évekig várták ezeket a kocsikat, a szocialista ipar bumfordi remekeit, semmi áramvonal, semmi sebesség, megbízható, puritán formák, minden héten megnézték a sorszámot az újságban, találgatták az átvétel időpontját, egy év, két év, közben azért tartottak némi pénzt autónyeremény-betétkönyvben is, és kijártak az autópiacra nézelődni, mert hátha, mert boldogulni csak tisztességes munkával lehet, no meg szerencsével, esetleg kis ügyeskedéssel, és amikor végre meglett a Trabant, a Zsiga, a Wartburg, vagy – az élet császárainak – a nagypolski (a "keleti Mercedes") akkor néha leruccantak a telekre, ha volt, vagy a SZOT-üdülőbe, ha kaptak beutalót, egyébként pedig mosták, bütykölték a kocsit, menekülés volt ez, állva haladás, és én már gyerekként elhatároztam, hogy soha nem lesz kocsim, mert én igazán menni akarok.

57. oldal

>!
Ross P

B.-né T. Piroska kedves arcú, negyvenes hölgy. Recepteket oszt meg, angyalos matricákat küldözget kisszámú, de hozzá hasonló ismerősének, és szereti a szép tájképeket.
Gyerekei vannak, és a család egy része Angliában próbál boldogulni. B.-né T. Piroska büszkén teszi közzé a kint készült fényképeket. B.-né T. Piroska egyáltalán nem feltűnő. Helyesírása nem a legjobb, de égbekiáltó hibákat nem vét. Nem látszik gazdagnak, nem látszik szegénynek. A hetvenes évek zenéit kedveli, nem is a legrosszabbakat. Hétköznapi ember, ha van ilyen.
B.-né T. Piroskára azért figyeltem fel, mert egy „Biatorbágyon egy vonat majdnem átszáguldott egy csapat menekültön” című cikk alá nemes egyszerűséggel azt kommentelte: „Ez a »MAJDNEM« nem hiányozna, az lenne az igazi.” Így, tömören, elegáns emberséggel, nevét, arcát adva a véleményéhez.

283. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
>!
Ross P

– (…) És ott van az a rosszarcú briganti a Niná-ról… amelyik a nejét is elhozta… az kicsoda is?
– Ő Lőrinc barát. A királyi kályhaműves.
– Kályhákat akar itt építeni? De hát Indiában köztudottan meleg van.
– Nem, ő bármiben utazik. Ügyes ember, és ugyanannak a lovagnak drukkol a tornákon, mint őfelsége, Ferdinánd király. Megfelelő körülmények között a szarból is aranyat tud csinálni.
– Alkimista?
– Panamista, ha élhetek efféle történelmietlen jelzővel.

234-235. oldal