!

Kóbor Tamás magyar

1867. augusztus 28. (Pozsony) – 1942. május 26. (Budapest)

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó · 1 film

Teljes névBermann Adolf
KatalógusnévKóbor Tamás
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 24

Kóbor Tamás: Budapest
Kóbor Tamás: Ki a gettóból
Kóbor Tamás: Aranyhajú Rózsika
Kóbor Tamás: Ki a gettóból II. – Hamupipőke őnagysága
Kóbor Tamás: Komédiák
Kóbor Tamás: Álmodom, tehát vagyok
Kóbor Tamás: Pók Ádám hetvenhét élete
Kóbor Tamás: Munka
Kóbor Tamás: A tisztesség nevében
Kóbor Tamás: Az élet ára

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Franklin-Társulat szépirodalmi könyvsorozata Franklin-Társulat · Az Athenaeum Olvasótára Athenaeum · Míves könyvek Magyar Kereskedelmi Közlöny · Modern Magyar Könyvtár Singer és Wolfner · Athenaeum Könyvtár · Magyar Irók Arany Könyvtára Grill Károly · Detektívregények Magyar Kereskedelmi Közlöny · Tolnai Világlapja ajándéka Magyar Kereskedelmi Közlöny · Az Érdekes újság könyvtára Érdekes Újság · Külföldi regényírók Franklin-Társulat

Antológiák 17

Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Kőrössi P. József (szerk.): Mese a szamáremberről
Hunyadi Csaba Zsolt – Somogyi Judit (szerk.): Az ismeretlen leány
Kőrössi P. József (szerk.): Miért házasodunk?
Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Kőrössi P. József – Háy János (szerk.): A nő, az más
Háy János (szerk.): Mikor igyak, mikor ne?
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Háy János – Kőrössi P. József (szerk.): Az ember és a kutya

Népszerű idézetek

kacago_Morfinista I>!

S ha még nem látott törvényt, hát nézze meg, abban az van mondva, hogy ez az ország nem a keresztényeké, hanem a magyaroké, hogy ez az ország szabad emberek országa, akiknek lelkiismerete is szabad.

15. oldal

Lea_Simon>!

Azt hiszem, minden asszonynak joga van ahhoz, hogy az ura oldala mellett is az maradjon, aki volt.

Lea_Simon>!

A világ a komisz, mely megvásárolja magának a szegény leányokat, tőrt vet az ostobáknak és erőszakkal legyűri az okosakat.

Dorqa>!

Hirtelen befordultak a Podmanicky-utcába. Tiszta, új paloták sora között az utca egészen csöndes és homályos. Tiszta utca, szolid utca. A körútig nincs benne tivornyahely. Ilyen utcarész sincs sok Budapesten.

263. oldal

nagyhajni>!

Sok történész azt mondja, hogy a franciák azért nem nyerték meg a borogyinói csatát, mert Napóleon náthás volt.

Európa Könyvkiadó III.kötet, 223. oldal

Lea_Simon>!

Minden bajnak az az oka, ha a leányok szebben öltözött leányokat is látnak.

Lea_Simon>!

Olyan könnyű okoskodással győzni, amikor az ember csak önmagával vitatkozik.

Dorqa>!

Különös város ez így éjszaka. Itt alszik, ott dorbézol. A csukott kapuk komoran, visszautasítóan, puritán ridegséggel merednek az emberre, a csukott boltajtók fáradt, ólmos álomról beszélnek, küzdelmes munka után, a szűk, keskeny utcák napszámról és szegénységről regélnek, de időközönként felvillan a pazar világosság, cigánymuzsika hangzik, könnyelmű leányok és csapatosan járó fiatal emberek durva, mulató zsivaja veri föl a csöndet. Sok, sok csukott kapu, sok, sok kivilágított mulatóhely…

263. oldal

Röfipingvin P>!

Mielőtt belefognék a mesélésbe, mondd meg nekem, ó olvasóm, tudod-e, mi az: négyezer forint? Ha nem tudod, akkor bele se fogj az olvasásba, mert enélkül regényem görögül van írva. Mivel azonban nekem még sem közömbös, olvasod-e, nem-e ezeket a sorokat, hát mindenesetre elmagyarázom neked, mi az: négyezer forint. Tudniillik négyezer forint az első évben, négyezerötszáz a másodikban, ötezer a harmadikban. Ha tapasztalt vagy a színház dolgaiban, ebből a fokozatból már tudod, hogy gázsiról van szó, mely hároméves szerződésben van kikötve. Ez így is van, de ez még semmi. Tudnod kellene, hogy négyezer forint éppen nyolcszor annyi, mint ötszáz s amikor az ötszázból egyszerre négyezer lesz, hát az ember elveszti érzékét a számok iránt, elszédül, levegő után kapkod s ha kérdik, mennyi pénz az, csak azt mondhatja: sok. Hát a dolog úgy áll, hogy Bürger Ignácnak csak ötszáz forint volt a tanítói fizetése Szegzárdon. Öt gyerek mellett éppen száz jut egyre-egyre, mert a szülők azok olyan csodateremtések, hogy őket nem kell számba venni; az anya nem eszik, az apa nem iszik s ha a gyermekeknek cipő vagy könyv kell, mindig elő tudják teremteni. És Bürger Ignác tanító úr amellett mindig uri alak volt; elefántcsontból volt az ébenfabotja feje, teknősbékahéjból a tubákos szelencéje és hétköznap is cilindert viselt, télen-nyáron egyaránt. A felesége pedig egy impozáns terjedelmű szép asszonyság, aki tizenöt év óta halálos szívbajban szenvedett, ami szintén nem szegény embernek való nyavalya, hanem úri betegség. és szíve mindig egy irgalmatlanul befűzött selyem derék alatt senyvedt, minek következtében szája örökösen nyitva volt s amikor beszélt, a szót mintha fujtató erőltette volna ki belőle…

Előszó

gb_>!

– Hová mégy – kérdi Teréz –, Millerhez?
– Millerhez? igaz, jó, hogy eszembe juttattad, Millerhez is elmegyek. Előbb azonban beszólok a kávéházba. Érted, asszony? Csak beszólok. Fontos levelet, egy üzenetet várok, okvetlenül beszólok. Le sem ülök, csak beszólok, aztán megyek Millerhez. Pá, édes, jó éjszakát, mama, szervusz, Misi, a csákó meglesz, veszek hozzá puskát meg ágyút is.