Klaus Hagerup norvég

Anna számára a könyvek ugyanolyan valóságosak voltak, mint az élet.

Az élet olyan, mint a kötéltánc.

5. oldal

– Ezer köszönet, Simonsen bácsi. Ezt soha nem felejtem el.
– Én sem – mondta Mons. – És a szüleid sem. Telefonáltam nekik, és elmeséltem, hol vagytok.
– Nálad alhatok ma éjjel, Markus? – kérdezte Sigmund.

97. oldal