!

Kjersti Annesdatter Skomsvold norvég

1979. december 3. (Oslo) –

Nem
Honlapkjerstiskomsvold.com

Könyvei 2

Kjersti Annesdatter Skomsvold: Gyorsuló lépteim távolba tűnnek
Kjersti Annesdatter Skomsvold: The Faster I Walk, the Smaller I Am

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Epszilon azt mondja, statisztikai szempontból annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy az ágyban haljunk meg.
Talán föl kellene kelnem.

Kuszma P>!

Minden embernek egyedi a DNS-e, és szép gondolat, hogy én is egyedi vagyok, de aztán eszembe jut, hogy ugyanezt minden egyes kínairól is el lehet mondani.

40. oldal

1 hozzászólás
balagesh IP>!

A Biblia végén ez olvasható: „Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra.” Ezért meglepő volt, hogy amikor továbblapoztam, a következő oldalon még pár sornyi adalék volt hozzátéve.

23. oldal

LAndi P>!

Önámítás azt gondolni, hogy az ember ne lehetne magányos attól, hogy el van foglalva, de a legfontosabb, hogy senki más ne higgye, hogy egyedül érzed magad.

70. oldal

Kuszma P>!

Minden könyvnek a polcon a helye, kivéve ha Epszilon bele akar olvasni valamelyikbe, és olyankor sem szereti a keletkező űrt. Ugyanezért nem tart egyetlen évkönyvet sem az éjjeliszekrényén. Az enyémén ott fekszik a Biblia, mivel Epszilon azt mondja, az emberek leggyakrabban ezt a könyvet teszik oda, és ez önmagában is jó ok.

34. oldal

3 hozzászólás
Iustitia>!

Ám az egyetlen rendkívüli dolog, amivel eldicsekedhetem, az, hogy egyszer belém csapott a villám, és még ez is kétes ok a dicsekvésre, hiszen a villám csapott meg engem, nem pedig én őt.

55. oldal

hullaszto>!

Csernobil óta meghámozom Epszilonnak az almát, nehogy a héjában lévő radioaktivitás megártson az agyának. A magamét csak megtörlöm kicsit a ruhámban.

17. oldal - Gyorsuló lépteim távolba tűnnek (Gondolat, 2014)

Citrompor P>!

    Lefekvés előtt Epszilon hangosan felolvasott a statisztikai szórásról és a konfidenciaintervallumról, míg én a zseblámpát tartottam. Egész hamar elaludtunk, én is meg a zseblámpa is, de Epszilon csak olvasott tovább a holdfényben, és remek érzés, hogy valaki ébren van, amikor az ember alszik.

102-103. oldal

attila_>!

Épp el akartam mondani neki, hogy mennyire beleszerettem, de ehelyett inkább azt mondtam, hogy tavaly hét ember halálát okozta cápa, és tizennégyét kenyérpirító. Epszilon kérdőn nézett rám, és legszívesebben elsüllyedtem volna – Én csak… – mondtam, de nem tudtam, mit akarok. De tudtam, mit gondol Epszilon, mert hirtelen sarkon fordult. Ott álltó helyemben elvörösödtem, és hallottam, ahogy a jégen távolodnak csikorgó léptei.

84. oldal