!

Kiss Tamás magyar

1912. szeptember 5. (Kisújszállás) – 2003. december 8.

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévKiss Tamás
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 16

Kiss Tamás: Így élt Móricz Zsigmond
Kiss Tamás: Amiről a puszta mesél
Kiss Tamás: A Bagolyvár és lakói
Kiss Tamás: Holdkikötő
Kiss Tamás: A lírai mű megközelítése
Kiss Tamás: Fogóddz a csillagokba
Kiss Tamás: Árnyékos út
Kiss Tamás: Kettős tükör
Kiss Tamás: A végső szó keresése
Kiss Tamás: Égi tűz

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Így élt… Móra · Bölcs Bagoly Móra · A tanítás problémái Tankönyvkiadó

Szerkesztései 2

Kiss Tamás – Mátyás Ferenc (szerk.): Alföld
Kiss Tamás (szerk.): Táncrend

Fordításai 2

Kálmán Béla – Reguly Antal – Munkácsi Bernát (szerk.): Leszállt a medve az égből
Szergej Alekszejev: Kis történetek nagy időkről

Antológiák 1

Graf Rezső (szerk.): Koszorú

Róla szóló könyvek 1

Pomogáts Béla: Másik Magyarország

Kiemelt alkotóértékelések

peacockangel>!

Kiss Tamás

Ő egy méltatlanul elfeledett, talán meg sem ismert „harmadik nyugatos” költő, akinek a versei távoli tűzként lobognak a végtelen magyar pusztaságon, mégis arcunkon érezzük a pernyét, az izzó parazsat a hamu alatt és a szikkadt táj alatt a mélyben, az ősvilág lelkeinek mérhetetlen tengerét. Kiss Tamás kultúránknak napként tündöklő drágaköve. Kár, hogy kevesen ismerik.


Népszerű idézetek

Fermina>!

Móriczot elkeserítette az Árvácska kritikai visszhangja.
Azt írták róla, hogy „nagyon szép”, és hogy „nagyon kedves írás.”
Nem szép! – válaszolt Móricz több cikkében a kritikákra.
Ahol az embert megalázzák, a társadalmi igazságot sárba tiporják, ott nincs szép. Ott „fáj!” van és „jaj” van. A szép ott kezdődik ahol a jaj véget ér, és az életöröm csatakiáltása veszi át a szót.

187. oldal

Fermina>!

[…] igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet írni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: írás
Fermina>!

Különös, nehezen megfogalmazható kapcsolat az övék. Mikor az egyik azt csodálja a másikban, ami belőle hiányzik.
Ady Móriczban – a zömök, erős kis magyart. Móricz Adyban – a lángoló, gyújtó szellemet.

83. oldal

MissFortune>!

Tiszafürednél leszáll a batárról, előrefut, hogy ne zavarja a keréknyikorgás : mintha Tündérország kapuján lépett volna át.

Kapcsolódó szócikkek: Tiszafüred
5 hozzászólás
Fermina>!

„Összes eddigi munkáimat már eddig is szinte csak előkészületnek tekintettem e nagy cél felé: hogy a magyar népnek elvigyem az írás kenyerét és sóját.”

128. oldal

Florentino>!

A világ legnagyobb kincse az ő szemében: a könyv.

37. oldal

Florentino>!

És akkor jött egy lány, aki beleszeretett a suta, borzas, félszeg, csöndes, szegény-szagú fiúba. És az egyetlen lány, aki életemben imponált nekem, mert eszes volt, pontosan olyan eszes, mint egy korombeli fiú. Ugyanannyi iskolát végzett, mint én, ugyanúgy lehetett vele beszélnem bármily elméleti kérdésről, mint egyetemi társaimmal – holott addig minden lány, akit megismertem, üres, hiú, bögyösködő, nevetgélő, szellemileg jelentéktelen nőcske volt…
És ez a lány szép volt,gyönyörű volt, almavirágszínű, karcsú, sötét szemű, finom ajkú, szép lábú, furcsa lebbenő lépésű, fejét előredugta, és belenézet zavartalanul a dolgokba. És engem inspirált. Neki írtam, rá gondoltam, előtte produkáltam magam…

65-66. oldal

>!

…Hát az igaz, hogy a réti embernek kasza, kapa nem töri fel a tenyerét, és templomi harangszó helyett szívesebben hallgat a vadak, madarak szavára.

9. oldal

Florentino>!

Műveinek első olvasója: felesége. Janka úgy rendezi be férje körül az életet, hogy nyugodtan dolgozhassék. De ez még nem minden. Aki annyira bízott férje tehetségében, nem csak élettársa tudott lenni, hanem munkatársa is az írónak. Kérlelhetetlen bíráló is volt. Mögéjük látott Móricz írásainak: ismerte férje minden érzését, lelke rezdüléseit. Még az alakokat is: hogyan lépnek be az életből az írásba, alakulnak, találnak új életformákra. Jankára tehát nagy szüksége volt, mert lendítő és fegyelmező erő tudott lenni egyszerre. Mellette erősödött Móricz írói jelleme, és nőhetett igazán nagy íróvá. Mondta is Móricz sokszor, hogy munkáira rá lehetne írni: „írták”. Persze nem arról van szó. mintha a felesége az ő írásaiba belejavított volna. Nem Janka nem írt bele egy sort sem egyik Móricz regénybe sem. De nem is tapsolt nekik : kemény bírálatával bőszítette az írót az igazságra, a bátorságra, a szebbnél szebb írásokra.
Szerelmes szövetséges volt életre-halálra. Ellenszegülő vetélytárs, akinek hatása alól sohasem tudott menekülni.

88-89. oldal

Fermina>!

János így válaszol a tiszt úrnak: „Én ugyan sose törném magam azér, hogy csatába vigyenek, mint a Kis Kovács, nem becsülöm én semmire az ilyet. Nem kell a halált keresni, megleli az úgyis az embert.”

99. oldal