!

Kiss Álmos Péter

1953. március 5. (Budapest) –

KatalógusnévKiss Álmos Péter
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 3

Resperger István – Kiss Álmos Péter – Somkuti Bálint: Aszimmetrikus hadviselés a modern korban
Kiss Álmos Péter: Háború a nép között
Kiss Álmos Péter – Besenyő János – Resperger István: Szomália

Szerkesztései 4

Kiss Álmos Péter (szerk.): Afrikai terrorista- és szakadár szervezetek
Kiss Álmos Péter (szerk.): Conflicts in the Gray Zone
Kiss Álmos Péter (szerk.): Asymmetric Warfare: Conflict of the Past, the Present, and the Future
Kiss Álmos Péter (szerk.): National Resilience

Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Gerillaháborúban fel kell készülni arra, hogy az ellenfél nem a nyugati hadviselés szabályai szerint küzd. Az amerikai csapatok a Falludzsában található számos mecsetben (melyeket a problémák minimalizálása végett elsősorban iraki csapatok vettek be) fegyverraktárakat és IED-gyárakat találtak.

187. oldal, X. fejezet - Falludzsa, 2004 (Zrínyi, 2014)

1 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Az állatvilág meglepően gazdag – az erdőkben Kelet-Afrika legritkább állatfajai is megtalálhatók. Körülbelül 1134 gerinces fajt jegyeztek fel eddig (175 emlősfaj, 655 madárfaj, 72 édesvízi halfaj, 232 kétéltű és hüllőfaj). Az állatok előfordulása nagyban függ a csapadéktól és a növényzettől, vagyis hogy mely területen találnak élelmet és ivóvizet. Szomáliában található oroszlán, vadmacska, zsiráf, elefánt, víziló, waterbuck (víziantilop), zebra, hiéna, gazella, dik-dik, krokodil, pávián, gyíkfélék, vaddisznó. Sok kígyófaj is él ezen a területen (pl. krait, kobra, pufogó vipera). A leggyakoribb madarak a strucc, vadkacsa, gyöngytyúk, túzok, homoki fajd, fogoly, kócsag. A sárga-foltos szikla hyrax (szirtiborz) is megtalálható a szavannán és a sziklás területeken, úgy néz ki, mint egy nagy rágcsáló, de valójában az elefántokkal van rokonságban.

20. oldal (Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat / Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: dikdik · elefánt · fogoly · gazella · gyöngytyúk · hiéna · kobra · kócsag · oroszlán · pávián · Szomália · túzok · vadmacska · zebra
Anton_Gorogyeckij P>!

A nemzetközi közhiedelem szerint Szomália etnikai, nyelvi, vallási szempontból Afrika leghomogénebb országa: több mint 85%-ban szomáli etnikum, a szomáli nyelvet beszélik, a további közel 15% bantu, arab, perzsa, pakisztáni, és gyakorlatilag minden szomáli a szunnita iszlám valamelyik irányzatát követi. Hasonló homogenitás Európában nagymértékben hozzájárult a nemzetállamok, a társadalmi egység, az összetartozás érzése, a harmónia kialakulásához. Szomáliában a függetlenséget követő években a sok évszázados hagyományok, a közös vallás, a közös kulturális értékek és közös nyelv nemcsak nem garantálták az összetartozást, a békét és a stabilitást, de – elsősorban a mindent felülíró törzsi kötődések következtében – akadályozták a modern államszervezet kialakítását és hosszú, évtizedekig elhúzódó polgárháborúhoz és anarchiához vezettek.

26-27. oldal (Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat / Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: bantuk · Szomália
Anton_Gorogyeckij P>!

A hadviselés első generációja (a 17. század derekától a 19. század derekáig) a vonalban, oszlopban és négyszögben harcoló embertömegek kora. A harceljárások fegyelmezett, alaposan kiképzett csapatokat követeltek; a veszteségek pótlása költséges volt, ezért az erők megőrzése közel olyan fontos volt, mint az ellenség legyőzése. A csaták célja nem az ellenség megsemmisítése volt, hanem olyan előny kivívása (például egy kulcsfontosságú tereptárgy elfoglalása) ami az ellenség számára túl kockázatossá tette a további harcot. E harceljárások egy rendezettségre alapozott katonai kultúrát teremtettek. Szinte minden, ami a „katonai” és a „civil” közötti különbséget mutatja (rendfokozatok, állománykategóriák, egyenruha, tisztelgés, díszszemle) ebből a korból származik, illetve a rendezettségen alapuló katonai kultúra megerősítését szolgálja. A hadműveleti művészet nem létezett mint a hadművészet különálló szintje, de számos hadjáratban megfigyelhető volt mint gyakorlat.

25. oldal (Zrínyi, 2016)

Kiss Álmos Péter: Háború a nép között Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből

Anton_Gorogyeckij P>!

A Khalistan-mozgalom vezetési és irányítási rendszerére leginkább az anarchia volt a jellemző. A mozgalom a kezdetektől fogva meglehetősen fragmentált volt. Bhindranwale volt az egyetlen vezető, akinek elegendő tekintélye és karizmája volt ahhoz, hogy a frakciókat kontrollálja. Mikor Bhindranwale életét vesztette a biztonsági erőkkel vívott harcok során, nem akadt új, erős és karizmatikus vezető, aki a frakciókat irányítani tudta volna, vagy összefoghatta volna azokat.
Ereje csúcsán a mozgalom körülbelül 160 földalatti szervezetből állt, melyek nemcsak rivalizáltak, de gyakran fegyveres harcot is vívtak egymással. A mozgalom legmagasabb szintű – többnyire Pakisztánban, illetve Kanadában száműzetésben élő – politikai vezetői csak általános irányelveket adtak, amiket aztán a harcosok és frontszervezetek vagy betartottak, vagy nem. A politikai vezetők tekintélye a harcok intenzitásával fordított arányban változott, és 1984-86 körül minden ellenőrzésüket elvesztették a fegyveres csoportok fölött.

79. oldal, Pandzsáb, 1980-1994 (Zrínyi, 2016)

Kiss Álmos Péter: Háború a nép között Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből

Anton_Gorogyeckij P>!

A Khalistan-mozgalom volt önmaga legnagyobb ellensége az információs szférában, mert az aktivisták erőszakos tevékenysége ellentmondott a mozgalom üzenetének. Nehéz volt megmagyarázni a buszokon és vonatokon legyilkolt hindu utasokat, a politikai kampányok jelöltjeinek meggyilkolását, a felkelőknek menedéket nyújtó falvakban nők megerőszakolását, erőszakos megtorlást mindenki ellen, aki nem követte mindenben a mozgalom utasításait. Nehéz volt összeegyeztetni a khalistani erőszak szikh áldozatainak nagy számát azzal az üzenettel, hogy a mozgalom a szikh vallás nevében és minden szikh érdekében tevékenykedik. Az üzenet és a valóság közötti eltérés 1991-92-re elidegenítette a mozgalom támogatóinak nagy részét.

82. oldal - Pandzsáb, 1980-1994 (Zrínyi, 2016)

Kiss Álmos Péter: Háború a nép között Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből

Anton_Gorogyeckij P>!

A felkelés valódi támogatottsága kisebb, mint amit a számok és események mutatnak. A felkelés társadalmi támogatása valójában a felkelők kényszerítő eljárásaira adott társadalmi önvédelmi mechanizmus – társadalmi Stockholm-szindróma. A helyi biztonság megteremtésével, a felkelők semlegesítésével és elszigetelésével a felkelés támogatottsága jelentősen csökken, a kormány, valamint a biztonsági erők támogatottsága jelentősen nő.

89. oldal, Pandzsáb, 1980-1994 (Zrínyi, 2016)

Kiss Álmos Péter: Háború a nép között Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből

Kapcsolódó szócikkek: Stockholm-szindróma
Anton_Gorogyeckij P>!

Az albánoknak elegük volt a szerb uralomból és készek voltak clausewitzi eszközöket is alkalmazni; a szerbek türelme viszont fogytán volt az albánok makacssága miatt, és Slobodan Milosević (Szerbia új erős embere) kihasználta e türelmetlenséget, hogy saját hatalmát növelje. A nyugati hatalmak (különösen az Egyesült Államok, valamint Németország) némi habozás után úgy látták, hogy érdekeiket az szolgálja, ha beavatkoznak a konfliktusba. Oroszország (Szerbia hagyományos szövetségese és védelmezője) túl gyenge volt ahhoz, hogy befolyásolja az eseményeket.

95. oldal, Koszovó, 1990-1999 (Zrínyi, 2016)

Kiss Álmos Péter: Háború a nép között Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből

Kapcsolódó szócikkek: albánok · Oroszország · Slobodan Milošević · szerb, szerbek
Anton_Gorogyeckij P>!

A legfontosabb, ami megkülönbözteti a felkelőket és a terroristákat, az a lakossági támogatás, a tömegbázis kérdése. Míg a terroristákat csak szűk szimpatizáns csoport támogatja, addig a felkelők tömegbázisát a lakosság képezi.

31-32. oldal (Zrínyi, 2014)

Anton_Gorogyeckij P>!

Felkeléshez, terrorizmushoz nem kell szegénység, elnyomás, kirekesztettség, idegen megszállás stb. Sérelmek mindig és mindenütt vannak – ezeket gátlástalan propagandával és jó pénzügyi háttérrel ki lehet használni.

135. oldal (Zrínyi, 2014)