Killyéni András
| Katalógusnév | Killyéni András |
|---|
Könyvei 3
Népszerű idézetek
A kolozsvári versenyek az évek elteltével egyre magasabb színvonalra emelkedtek, így az 1900-as évek elejére Kolozsvár az ország második korcsolyázó központja lett, Budapest után.
22. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története
1902-ben megalakult a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC), amely Magyarország harmadik egyetemi sportklubja volt, és amely hosszú ideig meghatározta az erdélyi sportéletet.
22. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története
A KEAC fiatal atlétája, Somodi István, hozta meg az egylet számára a nemzetközi hírnevet. Somodi kiváló magas- és távolugró volt, márt 1906-ban részt vett a „jubileumi olimpiai játékokon”, Athénban. Óriási sikerét 1908-ban érte el a londoni olimpiai játékokon, ahol a magasugrásban ezüstérmet nyert.
25. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története
Borbély György 1888 nyarán úgy döntött, hogy Kolozsvárról elindulva elgyalogol a Magas-Tátrába és megmássza a Lomnici-csúcsot.
Útja 67 napot tartott, 30 vármegyében 250 községet érintett, közben a földrajzi és a népviseleti sajátosságokat tanulmányozta. Útjáról levélben tájékoztatta egyesületét. Általános elismerésben részesítették országszerte.
56. oldal, Atlétika
Dr. Somodi István Kolozsvár első olimpiai érmese volt, a londoni olimpián 1908-ban második lett magasugrásban. Országos magasugró bajnok és rekorder volt.
105. oldal, Egyetemi testnevelés
A Kereskedelmi Akadémia Kiss Sándor igazgatósága alatt felkarolta a testgyakorlatokat, biztosította diákjai számára a sport szinte minden ágának a gyakorlását: atlétika, téli sportok, torna, labdajátékok, kerékpár, vívás, biliárd. Az intézet rendelkezett játéktérrel, vívóteremmel, játékteremmel. Az intézmény diákjai közül kiváló sportolók kerültek ki. Itt alakult meg az első sí-csoport, Appl Ferenc városunk legjobb kerékpárosa volt (1895 körül), a labdarúgó csapat pedig Kolozsvár legjobb egyesülete volt 1918-ig.
122. oldal, Iskolai testnevelés
A XX. század első éveiben divatos labdajáték volt a füleslabda.
A labdarúgás térhódításával ez a játék háttérbe szorult, majd eltűnt az iskolai sportéletből.
126. oldal, Iskolai testnevelés
Dr. Baintner Hugó szakmai tudása biztosította a sikert – azt mondták róla, hogy úgy lehozta nekünk az athletikát, hogy odafenn nem maradt semmi belőle – utalva arra, hogy miután Baintner elhagyta Budapestet Kolozsvár lett a magyar atlétika központja.
17. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története