Kertész István magyar

A történetíróknál olvasható fiktív beszédek esetében soha nem az a főkérdés, hogy elhangzottak-e vagy sem. Inkább az, hogy vajon elhangozhattak volna?

329. oldal

A férfiak szomorú tapasztalata szerint általános a jelenség, hogy a legjobb nők foglaltak, és ezt a problémát igen nehéz orvosolni.
Lám, Parisz is megpróbálta, amikor elragadta Helenét, és mekkora háborúság fakadt belőle.

20. oldal, Apa lett a király (Kossuth, 2013)

Est difficillimum se ipsum vincere. – A legnehezebb önmagunkat legyőzni.

335 nyarán terjedt el az a hír, hogy Alexandrosz vereséget szenvedett Illíriában, sőt ő maga is meghalt. Athénban felbátorodtak Makedónia ellenségei. Démoszthenész, aki Dareiosztól nem kevés pénzt kapott a lázadás ösztönzésére, fegyvereket küldött az ismét forrongó Thébaiba. Ráadásul az athéni népgyűlés meggyőzése végett még egy „szemtanút” is produkált, aki a király haláláról igyekezett meggyőzni Attika polgárait. A fiatal uralkodó haláláról szóló mendemondák oka a hírközlés korabeli nehézkessége volt. A hegyes-völgyes Illíriában folyó nehéz harcok közepette Alexandrosz nem tekintette fontosnak, hogy a távolabbi vidékekkel való kommunikációra is gondot fordítson. (Később nem követte el ezt a hibát. Perzsiai hadjáratának érdekes eredményei Arisztotelész révén váltak ismertté a közvélemény előtt.) A hírközlés jelentőségét bizony a saját kárán kellett megtanulnia: mikorra a Makedónia felügyeletével megbízott Antipatrosz értesítése elérkezett hozzá a gyülekező politikai felhőkről, addigra Thébai már ellenségei kezén volt.

118. oldal

Tehát a közösség mindenekelőtt! Ezt az elvet tűzön-vízen keresztül igyekeztek átültetni a gyakorlatba, és még azt is elítélték, aki akár erényei halmozásával, a polgártársaira háruló jótéteményei révén magasodott a társadalom fölé. Az ilyenre azt mondták, hogy nem ismeri az emberi mértéket. Talán az istenek babérjaira vágyik? – kérdezgették gúnyosan. És utána az első adandó alkalommal, a legdurvább eszközökkel, bíróság elé citállással, száműzéssel döbbentették rá arra, hogy ő is csak egy esendő ember.

27. oldal, Korrupcióval a hazáért (Kossuth Kiadó, 2013)

II. Philipposz valóságos természeti csoda volt. Kr. e. 359-től 336-ig tartó uralkodása idején hat politikai és egy szerelmi házasságot kötött, makedón fennhatóság alá vonta Thrákiát, Illiriát, Thesszáliát, Közép-Görögországot és a Peloponnészosz számottevő részét, nem kevesebb, mint öt trónkövetelővel szemben védte meg a maga uralmát, és Európa egykor talán legszegényebb államának királyaként elérte, hogy a perzsa uralkodók után másodikként az ő országában verjenek az ezüst mellett aranypénzt is. Hogy ezenközben elveszítette egyik szemét, eltörte kulcscsontját, megsántult – mindez nem vette el vállalkozókedvét. Démoszthenésznek alighanem igaza volt, amikor azt állította róla, hogy a hatalomért bármely testrészét feláldozná.

49. oldal, II. Philipposz

Mert az nyilvánvaló, hogy ha mindenki szabad, akkor igazán senki sem az.

Asszonyokért harcoltak az istenek és a földi halandók, hiszen nem volt a nőnél páratlanabb kincse a világnak.

(első mondat)

Mester és neveltje kapcsolatát jól szemlélteti a következő anekdota. Egyszer az isteneknek mutatott be áldozatot a gyermek Alexandrosz, és élvezvén a kellemes illatot, jó sok tömjént szórt a lobogó áldozati tűzbe. Leónidasz ezért a mértéktelenségért alaposan megszidta, és azt mondta neki, hogy majd akkor pocsékolja az ilyen méregdrága füstölőszereket, amikor már meghódította azokat a vidékeket, ahol teremnek. Másfél évtizeddel később az akkor már Perzsiát dúló király visszaemlékezett nevelője feddésére. Nagy mennyiségű tömjént és mirhát küldött Leónidasznak azzal a megjegyzéssel, hogy ezentúl ne legyen szűkmarkú az istenekhez.

83. oldal

A fiúra sugárzó szülői figyelemnek már-már megható bizonyítéka a Theophratosz által ránk maradt történet. A hosszú életet megérő tudós, aki Arisztotelész tanítványa és Philipposz kortársa volt, valószínűleg mesterétől hallotta a királyfi szexuális beavatásának pikáns históriáját. Eszerint a királyi párnak fejtörést okozott, miképp fogjanak hozzá a fiatalember nemi felvilágosításához. A gondos szülők a thesszáliai Kallixeniát, a híresen szép kurtizánt nyerték meg a feladatra. Ő azután csodálatos élményekben részesítette az ifjú trónörököst. Olümpiasz pedig folyamatosan buzdította a fiát, hogy gyakorolja csak buzgón a férfias viselkedést ezen a téren is.

84. oldal