Tudástár
>Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. – Montréal, 2022. december 7.) Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg. 2012-től halálig Kanadában élt.
Életútja
Kertész Ferenc (1903–1953) cukrászmester és Vágó Lilla (1908–1993) fiaként született asszimilálódott zsidó családban. Azt mondta: „a holokausztot nem a hóhérok kegyéből, hanem a szerencsének köszönhetően élte túl.” 1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát (1961–1966). 1966–1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.
2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért. Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke (lásd alább) megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon. 2013 novemberében a menekültkérelmét elfogadták a kanadai hatóságok.
Munkássága
Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. (Makra, 1972; Névnap, 1973; Sziklafal/Özvegyek, 1976; Huszonegy, 1984; Családi ház manzárddal, 1984.) Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott.
Vitatott írásai
Kertész Ákosnak a 2011. augusztus 29-i Amerikai Népszavában megjelent, az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett, de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták. Viszont mások megbecsülik Kertész Ákos szavait és bátorságát.
Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:
Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról, bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget. A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.
A Jobbik feljelentést tett Kertész ellen közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt.
Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki. Kertész egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust; mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.
Művei
Kertész Ákos: Hétköznapok szerelme · Kertész Ákos: Sikátor · Kertész Ákos: Makra · Kertész Ákos: Névnap · Kertész Ákos: A világ rendje · Kertész Ákos: Zakariás · Kertész Ákos: A gyűlölet ára · Kertész Ákos: A romazsaru · Kertész Ákos: Tigrisbunda · Kertész Ákos: Jónás Ninivében
- Hétköznapok szerelme. Kisregény és elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- Sikátor. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1965
- Makra. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1971
- Névnap / Autók és utak. Hangjáték / Elbeszélések / Üvegkalitka; Szépirodalmi, Budapest, 1972
- Sziklafal / Özvegyek (1976)
- Két regény / Makra / Sikátor; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (30 év)
- Kasparek (1979)
- Családi ház manzárddal (1982)
- Aki mer, az nyer (1984)
- Huszonegy (1984)
- A világ rendje. Válogatott kisregények és novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1984
- Zakariás; Magvető, Budapest, 1990
- Másnaposság (1990)
-
A gyűlölet ára; Pannon, Budapest, 1992
- (A romazsaru címen is)
- Akár hiszed, akár nem. Válogatott írások, 1974–1994. Novellák, publicisztikák, vallomások; Ab Ovo, Budapest, 1994
- Tündérmesék. Három kisregény / Csoda Rogacsovban / Csengődi Böbe házassága / Indián nyár; Fekete Sas, Budapest, 1999
- A tisztesség ára (2000)
- Zé és más történetek (2000)
- Még a kapanyél is elsülhet. Történelmi regény; Ab Ovo, Budapest, 2001
- Prófétát a lelátókra! Esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002; Ab Ovo, Budapest, 2002
- Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)
- A Nap utcai fiúk (2006)
-
A romazsaru. Bűnügyi regény; jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2009
- (A gyűlölet ára címen is)
- Égszakadás, földindulás. Napló miniatúrák. Kisesszék és publicisztikai írások. Könyvhét, 1998–2009; Kiss József, Budapest, 2009 (Könyvhét könyvek)
- Tigrisbunda. Regény; Noran Libro, Budapest, 2011
- Jónás Ninivében. Publicisztikák, esszék 2002–2010; Pallas Páholy, Budapest, 2011
Művei idegen nyelven
- Witwen, ford.: Jörg Buschmann (Berlin, 1976)
- Kornelovy vdovy, ford.: Kateřina PoŠová (Prága, 1976)
- Jmeniny – Příliš hořká komedie o dvou částech, ford.: Anna Rossová (Prága, 1978)
- Vdovy – Hra v dvoch častiach, ford.: Ladislav Obuch (Pozsony, 1978)
- Makra – en vanlig människa, ford.: Maria Ortman (Helsingborg, 1978)
- Namnsdagen / Den som vågar vinner, ford.: Maria Ortman (Stockholm, 1984)
- Ģimenes māja ar mansardu, ford.: Laima Žihare (Riga, 1987)
- Makura, ford.: Miyasaka Ichiko (Tokió, 1988)
- Le prix de l'honnêteté: La véritable histoire d'une enquête policière, ford.: Georges Kassai & Gilles Bellamy (2004)
Díjai, elismerései
- SZOT-díj (1966)
- József Attila-díj (1972, 1984)
- A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
- Az Év Könyve Jutalom (1990)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
- Arany János-díj (1999)
- Hazám-díj (2002)
- Budapest díszpolgára (2002, 2011-ben visszavonták)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
- Kossuth-díj (2008)
További információk
- Kamarás István–Kiss Endre–Somorjai Ildikó: A „Makra” és 116 olvasója; OSZK KMK, Budapest, 1977
- Kertész Ákos művei az OSZK nektár adatbázisában
- Kortárs magyar írók
- A Fővárosi Közgyűlés 26/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. számú rendelete a díszpolgári cím adományozásáról
- Kertész Ákos a PORT.hu-n (magyarul)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kertész_Ákos
Az oldal szövegére a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc vonatkozik.