Tudástár

>

Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. – Montréal, 2022. december 7.) Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg. 2012-től halálig Kanadában élt.

Életútja

Kertész Ferenc (1903–1953) cukrászmester és Vágó Lilla (1908–1993) fiaként született asszimilálódott zsidó családban. Azt mondta: „a holokausztot nem a hóhérok kegyéből, hanem a szerencsének köszönhetően élte túl.” 1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát (1961–1966). 1966–1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.

2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért. Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke (lásd alább) megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon. 2013 novemberében a menekültkérelmét elfogadták a kanadai hatóságok.

Munkássága

Kertész Ákos: Makra

Kertész Ákos: Makra

Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. (Makra, 1972; Névnap, 1973; Sziklafal/Özvegyek, 1976; Huszonegy, 1984; Családi ház manzárddal, 1984.) Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott.

Vitatott írásai

Kertész Ákosnak a 2011. augusztus 29-i Amerikai Népszavában megjelent, az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett, de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták. Viszont mások megbecsülik Kertész Ákos szavait és bátorságát.

Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:

Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról, bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget. A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.

A Jobbik feljelentést tett Kertész ellen közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt.

Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki. Kertész egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust; mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.

Művei

Kertész Ákos: Hétköznapok szerelme
Kertész Ákos: Sikátor
Kertész Ákos: Makra
Kertész Ákos: Névnap
Kertész Ákos: A világ rendje
Kertész Ákos: Zakariás
Kertész Ákos: A gyűlölet ára
Kertész Ákos: A romazsaru
Kertész Ákos: Tigrisbunda
Kertész Ákos: Jónás Ninivében

Kertész Ákos: Hétköznapok szerelme · Kertész Ákos: Sikátor · Kertész Ákos: Makra · Kertész Ákos: Névnap · Kertész Ákos: A világ rendje · Kertész Ákos: Zakariás · Kertész Ákos: A gyűlölet ára · Kertész Ákos: A romazsaru · Kertész Ákos: Tigrisbunda · Kertész Ákos: Jónás Ninivében

  • Hétköznapok szerelme. Kisregény és elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • Sikátor. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Makra. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1971
  • Névnap / Autók és utak. Hangjáték / Elbeszélések / Üvegkalitka; Szépirodalmi, Budapest, 1972
  • Sziklafal / Özvegyek (1976)
  • Két regény / Makra / Sikátor; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (30 év)
  • Kasparek (1979)
  • Családi ház manzárddal (1982)
  • Aki mer, az nyer (1984)
  • Huszonegy (1984)
  • A világ rendje. Válogatott kisregények és novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • Zakariás; Magvető, Budapest, 1990
  • Másnaposság (1990)
  • A gyűlölet ára; Pannon, Budapest, 1992
  • Akár hiszed, akár nem. Válogatott írások, 1974–1994. Novellák, publicisztikák, vallomások; Ab Ovo, Budapest, 1994
  • Tündérmesék. Három kisregény / Csoda Rogacsovban / Csengődi Böbe házassága / Indián nyár; Fekete Sas, Budapest, 1999
  • A tisztesség ára (2000)
  • Zé és más történetek (2000)
  • Még a kapanyél is elsülhet. Történelmi regény; Ab Ovo, Budapest, 2001
  • Prófétát a lelátókra! Esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002; Ab Ovo, Budapest, 2002
  • Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)
  • A Nap utcai fiúk (2006)
  • A romazsaru. Bűnügyi regény; jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2009
  • Égszakadás, földindulás. Napló miniatúrák. Kisesszék és publicisztikai írások. Könyvhét, 1998–2009; Kiss József, Budapest, 2009 (Könyvhét könyvek)
  • Tigrisbunda. Regény; Noran Libro, Budapest, 2011
  • Jónás Ninivében. Publicisztikák, esszék 2002–2010; Pallas Páholy, Budapest, 2011

Művei idegen nyelven

  • Witwen, ford.: Jörg Buschmann (Berlin, 1976)
  • Kornelovy vdovy, ford.: Kateřina PoŠová (Prága, 1976)
  • Jmeniny – Příliš hořká komedie o dvou částech, ford.: Anna Rossová (Prága, 1978)
  • Vdovy – Hra v dvoch častiach, ford.: Ladislav Obuch (Pozsony, 1978)
  • Makra – en vanlig människa, ford.: Maria Ortman (Helsingborg, 1978)
  • Namnsdagen / Den som vågar vinner, ford.: Maria Ortman (Stockholm, 1984)
  • Ģimenes māja ar mansardu, ford.: Laima Žihare (Riga, 1987)
  • Makura, ford.: Miyasaka Ichiko (Tokió, 1988)
  • Le prix de l'honnêteté: La véritable histoire d'une enquête policière, ford.: Georges Kassai & Gilles Bellamy (2004)

Díjai, elismerései

  • SZOT-díj (1966)
  • József Attila-díj (1972, 1984)
  • A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
  • Az Év Könyve Jutalom (1990)
  • A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1991)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
  • Arany János-díj (1999)
  • Hazám-díj (2002)
  • Budapest díszpolgára (2002, 2011-ben visszavonták)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
  • Kossuth-díj (2008)

További információk