Keresztes Szent János spanyol
1542. június 24. (Fontiveros, Spanyolország) – 1591. december 14. (Ubeda, Spanyolország)
Tudástár · 21 kapcsolódó alkotó
Teljes név | San Juan de la Cruz |
---|---|
Katalógusnév | János, Keresztes Szent |
Nem | férfi |
Életrajz |
Könyvei 9
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Katolikus Könyvtár Ős-Kép
Antológiák 5
Róla szóló könyvek 20
Népszerű idézetek
A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át.
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
Ebben az állapotban a haladók szüntelen édes közlésekben részesülnek. Az érzéki részt a szellemiből rá áradó élvezet elbűvöli és lebilincseli; a szellemi táplálékból részesül, egy tányérból eszik az érzéki és szellemi, ki-ki a maga módján, de szövetségre és egyetértésre lépve, készen arra, hogy elviselje a reá váró zord és kemény tisztulást. Ugyanis a lélek szellemi és érzéki részének egyaránt tökéletesen meg kell tisztulnia, és egyik a másika nélkül nem tisztulhat meg.
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
A sötét éjszakába akkor kerül a lélek, mikor utánanyúl Isten…
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
…a lélek felvidul a kapott ajándékon, és az érzékisége ebből aztán kiveszi a maga részét. Jól mondja Arisztotelész, hogy a befogadás a befogadó természetéhez igazodik.
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
„Mint a sírokban alvó sebesültek, kikről többé meg nem emlékezel, és kik a te kezedből kiszakasztattak. Mély verembe tettek engem, sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezült a te haragod, és rám hoztad minden hullámodat." (Zsolt 87,6)
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
…célja, hogy megérlelje, istenivé tegye a lelket, kivetkőztesse szokásos vonzalmaiból, a régi ember jellegzetességeiből, melyek vele nagyon is összenőttek, beleivódtak, közössé lettek; széttöri, megsemmisíti, mély, feneketlen sötétbe meríti a lelket, s az széttörik, szétesik, nyomorúsága láttán semmivé taposódik, kegyetlen szellemi halált hal. Akárcsak egy fenevad nyelte volna el, gyomrának homályában emésztődne, akárha Jónást gyötörné a tengeri szörnyeteg gyomrában a szorongás. Akárha a sötét halál sírkamrájában kellene a szellemi feltámadásra várakoznia.
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
Az önlemondás jelei. – Annak jelei amelyekről felismerhetjük a lélek önlemondásának és szegénységének megvalósítását, a következők:
Elsőként, amennyiben szándék és akarat szerint semmilyen dolog meg nem zavarja és nem nyugtalanítja a lelket, s minden Isten kezéből származó dolgot nagy békességgel és lelki nyugalommal fogad, s mindezek Őhozzá fűzik, az biztos jele annak, hogy az akarat az isteni akarattal azonos, mely egyezés viszontagságok és nehézségek idején növekszik is.
Második jel a szándék tisztasága, mely, mivel minden tulajdonlástól kiüresedett és lemeztelenített, a magáét semmiben nem keresi, hanem tisztasággal telvén Istent kutatja, az Ő dicsőségének teljében és szentséges akaratának beteljesítésében.
Harmadik jel a mélységes alázat, mellyel a lélek tekintetét önbecsülése felől elfordítja, és az emberektől sem óhajtja, hogy figyelmet szenteljenek érdemeinek. Ha méltatják is, magát sokra nem tartja, fegyvere a béketűrés, pajzsa a türelmesség, panasza másokra nincs, hacsak nem önön magára, magát másokhoz nem méri; mivel a legalsóbb helyet keresi, ezért idegenkedik attól, hogy parancsolnia kell; úgy tűnik számára, tettei egyáltalán nem az ő érdemei, így minden cselekedetét a kegyelem nagy működésének veszi, szívét teremtett dolgok le nem foglalják, még rövid ideig sem állhat semmiféle rendetlen rajongást vagy szenvedélyt, s mielőbb elhagyva azokat törekszik ismét Isten akaratának letisztultsággal, önlemondással és lemeztelenítettséggel telt helyére.
79-80. oldal, Hatodik fejezet: Az emlékezet és az akarat megtisztításáról (Sursum Kiadó, 2019)
Keresztes Szent János: Istenismeret és Istenszerelem A Misztikus Doktornak tulajdonított rövid értekezés
Az első megtisztulás, vagyis éjszaka az érzékek számára keserves és rettenetes. A második semmihez sem fogható, a szellem számára borzalmas és rémületes…
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
A lélek szenvedésének második oka természetes erkölcsi és lelki gyöngesége. Az érzékelés és a lélek ilyenkor, akárha valami hatalmas, sötét teher nehezedne rá, gyötrődik, pusztul, a halált szíves örömest fogadná.
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
Másokat a pokolbéli ebek ugatása rettent meg és bátortalanít el, vagyis azon kísértések és rossz gondolatok, melyekkel a gonosz szellem rendszerint azokat gyötri, akik megindulnak és továbbhaladnak a hegyen. Így számukra ezen ebek szinte teljes figyelmen kívül hagyása szükséges, valamint hogy lépteiket megszaporázzák és nagy igyekezettel induljanak meg az úton.
100. oldal, Kilencedik fejezet