!

Keresztes Szent János spanyol

San Juan de la Cruz

1542. június 24. (Fontiveros, Spanyolország) – 1591. december 14. (Ubeda, Spanyolország)

Tudástár · 21 kapcsolódó alkotó

Teljes névSan Juan de la Cruz
KatalógusnévJános, Keresztes Szent
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 9

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája
Keresztes Szent János: Keresztes Szent János művei I-II.
Keresztes Szent János: A lélek éneke
Keresztes Szent János: Istenismeret és Istenszerelem
Keresztes Szent János: Út a Kármelhegy csúcsára
Keresztes Szent János: Keresztes Szent János összes versei és válogatott prózája
Keresztes Szent János: Útmutató a tökéletes lelki életre
Keresztes Szent János: Lobogó istenszeretet
San Juan de la Cruz: En una noche oscura

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Katolikus Könyvtár Ős-Kép

Antológiák 5

Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma
Benyhe János (szerk.): Dél-európai népek irodalma
Baranyi Ferenc (szerk.): Édes bánat
Sediánszky János (szerk.): János
András László (szerk.): Spanyol költők antológiája

Róla szóló könyvek 20

Barsi Balázs: Szerelmes szellők suttogása
Gabriele Di S. M. Maddalena: Istennel egyesült élet
Puskely Mária (szerk.): Sötétségből a világosságra
Karol Wojtyła: A hit Keresztes Szent János szerint
Reinhard Körner: A lélek sötét éjszakája Keresztes Szent Jánosnál
Edith Stein: A kereszt tudománya
Iain Matthew: Az életbe vágó Isten
Bakos Rafael: A szív csak Istennel éri be
Didier-Marie Golay: Boldog kaland
Maximiliano Herraiz García: Keresztes Szent János tanítása az imádságról

Népszerű idézetek

aled>!

A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
aled>!

Ebben az állapotban a haladók szüntelen édes közlésekben részesülnek. Az érzéki részt a szellemiből rá áradó élvezet elbűvöli és lebilincseli; a szellemi táplálékból részesül, egy tányérból eszik az érzéki és szellemi, ki-ki a maga módján, de szövetségre és egyetértésre lépve, készen arra, hogy elviselje a reá váró zord és kemény tisztulást. Ugyanis a lélek szellemi és érzéki részének egyaránt tökéletesen meg kell tisztulnia, és egyik a másika nélkül nem tisztulhat meg.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka · tisztaság
aled>!

A sötét éjszakába akkor kerül a lélek, mikor utánanyúl Isten…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

aled>!

…a lélek felvidul a kapott ajándékon, és az érzékisége ebből aztán kiveszi a maga részét. Jól mondja Arisztotelész, hogy a befogadás a befogadó természetéhez igazodik.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

aled>!

„Mint a sírokban alvó sebesültek, kikről többé meg nem emlékezel, és kik a te kezedből kiszakasztattak. Mély verembe tettek engem, sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezült a te haragod, és rám hoztad minden hullámodat." (Zsolt 87,6)

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
aled>!

…célja, hogy megérlelje, istenivé tegye a lelket, kivetkőztesse szokásos vonzalmaiból, a régi ember jellegzetességeiből, melyek vele nagyon is összenőttek, beleivódtak, közössé lettek; széttöri, megsemmisíti, mély, feneketlen sötétbe meríti a lelket, s az széttörik, szétesik, nyomorúsága láttán semmivé taposódik, kegyetlen szellemi halált hal. Akárcsak egy fenevad nyelte volna el, gyomrának homályában emésztődne, akárha Jónást gyötörné a tengeri szörnyeteg gyomrában a szorongás. Akárha a sötét halál sírkamrájában kellene a szellemi feltámadásra várakoznia.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
6 hozzászólás
ajikarei P>!

Az önlemondás jelei. – Annak jelei amelyekről felismerhetjük a lélek önlemondásának és szegénységének megvalósítását, a következők:
Elsőként, amennyiben szándék és akarat szerint semmilyen dolog meg nem zavarja és nem nyugtalanítja a lelket, s minden Isten kezéből származó dolgot nagy békességgel és lelki nyugalommal fogad, s mindezek Őhozzá fűzik, az biztos jele annak, hogy az akarat az isteni akarattal azonos, mely egyezés viszontagságok és nehézségek idején növekszik is.
Második jel a szándék tisztasága, mely, mivel minden tulajdonlástól kiüresedett és lemeztelenített, a magáét semmiben nem keresi, hanem tisztasággal telvén Istent kutatja, az Ő dicsőségének teljében és szentséges akaratának beteljesítésében.
Harmadik jel a mélységes alázat, mellyel a lélek tekintetét önbecsülése felől elfordítja, és az emberektől sem óhajtja, hogy figyelmet szenteljenek érdemeinek. Ha méltatják is, magát sokra nem tartja, fegyvere a béketűrés, pajzsa a türelmesség, panasza másokra nincs, hacsak nem önön magára, magát másokhoz nem méri; mivel a legalsóbb helyet keresi, ezért idegenkedik attól, hogy parancsolnia kell; úgy tűnik számára, tettei egyáltalán nem az ő érdemei, így minden cselekedetét a kegyelem nagy működésének veszi, szívét teremtett dolgok le nem foglalják, még rövid ideig sem állhat semmiféle rendetlen rajongást vagy szenvedélyt, s mielőbb elhagyva azokat törekszik ismét Isten akaratának letisztultsággal, önlemondással és lemeztelenítettséggel telt helyére.

79-80. oldal, Hatodik fejezet: Az emlékezet és az akarat megtisztításáról (Sursum Kiadó, 2019)

Keresztes Szent János: Istenismeret és Istenszerelem A Misztikus Doktornak tulajdonított rövid értekezés

aled>!

Az első megtisztulás, vagyis éjszaka az érzékek számára keserves és rettenetes. A második semmihez sem fogható, a szellem számára borzalmas és rémületes…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
aled>!

A lélek szenvedésének második oka természetes erkölcsi és lelki gyöngesége. Az érzékelés és a lélek ilyenkor, akárha valami hatalmas, sötét teher nehezedne rá, gyötrődik, pusztul, a halált szíves örömest fogadná.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
Lunemorte P>!

Másokat a pokolbéli ebek ugatása rettent meg és bátortalanít el, vagyis azon kísértések és rossz gondolatok, melyekkel a gonosz szellem rendszerint azokat gyötri, akik megindulnak és továbbhaladnak a hegyen. Így számukra ezen ebek szinte teljes figyelmen kívül hagyása szükséges, valamint hogy lépteiket megszaporázzák és nagy igyekezettel induljanak meg az úton.

100. oldal, Kilencedik fejezet

Keresztes Szent János: Istenismeret és Istenszerelem A Misztikus Doktornak tulajdonított rövid értekezés