!

Kerényi Károly magyar

C. Kerényi

1897. január 15. (Temesvár) – 1973. április 10. (Ascona, Svájc)

Tudástár · 8 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Nemférfi

Könyvei 14

Kerényi Károly: Görög mitológia
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető
Kerényi Károly: Mi a mitológia?
Kerényi Károly: Pseudo Antisthenés: Beszélgetések a szerelemről
Kerényi Károly: A Nap leányai
Kerényi Károly: Az örök Antigoné
Kerényi Károly: Halhatatlanság és Apollón-vallás
Kerényi Károly: Dionysos
Kerényi Károly: Az isteni orvos
Thomas Mann – Kerényi Károly: Beszélgetések levélben

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mérleg · Officina Könyvtár

Fordításai 3

Kerényi Károly: Pseudo Antisthenés: Beszélgetések a szerelemről
Hitseker Mária (szerk.): Empedoklésztől Démokritoszig
Canticum canticorum / Énekek éneke

Népszerű idézetek

Timár_Krisztina IP>!

A Tartarost ércfal veszi körül. Az erődítmény nyakára háromszorosan tekeredik az éjszaka. Fölötte sarjadnak a föld és a kietlen tenger gyökerei.

22. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

3 hozzászólás
Arianrhod>!

Kezdetben volt az Éj – így kezdődik ez a történet. Nyelvünkön az Éj neve Nyx; Homérosnál is a legnagyobb istennők egyike, aki még Zeust is szent félelemmel tölti el. E szerint az elbeszélés szerint fekete szárnyú madár volt. Az Ős-Éj a Széltől megtermékenyülve, ezüst Tojását a Sötétség óriás-ölébe tojta. A Tojásból a fúvó Szél fia, egy aranyszárnyú isten lépett elő: Erós, a szerelem istene; de ez csak az egyik neve, a legkedvesebb az összes nevek közül, melyeket ez az isten viselt.

18. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

28 hozzászólás
Black_Venus>!

Útitársakkal él meg az ember olyasféle meztelenre vetkőztetett nyíltságokat, amilyent az úton levő, ha minden ruháját és leplét levetette. Hiszen ma is nászútra utaznak azok, akik szabadulni akarnak minden kötöttségétől annak a közösségnek, amelyben felnőttek és amellyel összenőttek, szabadulni és – mint két csupasz lélek – határtalanul nyíltnak lenni egymáshoz. És nem éppen az utazás-e az, amely egyszerre hazavezet és elvezet hazulról, és már ebben is „hermétikus”?

19. oldal Hermés az Odysseiában

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész / Mercurius (Merkúr)
Black_Venus>!

Az utazó útközben van otthon, magán az úton, amely itt nem a föld két meghatározott pontjának az összekötője, hanem külön világ.

20. oldal

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Timár_Krisztina IP>!

A kis-ázsiai Typhóeus Kilikiában jött a világra, s félig ember volt, félig állat. Nagyság és erő tekintetében Gaia összes gyermekein túltett. Csípőig volt ember formájú, magasabb volt az összes hegyeknél, s feje gyakran beleütközött a csillagokba. Egyik karja napnyugatig ért el, a másik napkeletig. Vállai közül száz kígyófej nőtt ki. Csípőtől lefelé két összefonódó óriáskígyót formázott, melyek fölnyúltak a fejéig és sziszegő hangot hallattak. Száz fejének hangjairól ezt tudjuk meg: beszédét néha megértették az istenek; de bőgni is tudott, mint a bika, ordítani, mint az oroszlán, ugatni, mint az eb, és sziszegni úgy, hogy visszhangozták a hegyek. A szörnyeteg egész testét szárnyak borították. A fejét és állát beborító vad szőrzet lengett a szélben, szemeiben tűz égett. Sziszegve-bőgve hajigált tüzes köveket az ég felé, s nyál helyett lobogó lángok fröcsköltek a szájából.

23. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

12 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Az utazó útközben van otthon, magán az úton, amely itt nem a föld két meghatározott pontjának összekötője, hanem külön világ.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

Arianrhod>!

A Prótogonos név azt fejezi ki, hogy ez az isten volt az „elsőszülött" minden istenek között. Ha Phanésnek nevezik, neve pontosan azt jelenti, amit nyomban a tojásból kikelte után tett: megmutatott és világosságra tárt mindent, ami addig rejtve volt az ezüst Tojásban. Vagyis az egész világot.

18. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

lzoltán IP>!

A vándor, bár szüntelenül úton van, földhöz-ragadt, csak éppen nem egy szűken határolt földhöz. Minden egyes lépésével újabb darab földet vesz birtokába. Persze csak lélekben. Minden egyes bebarangolt horizonttal önmagát tágítja ki, és ezzel szakadatlanul tágítja föld-birtokát is. (…) Az ő védelmezője nem Hermés, hanem a legtágabb láthatár és a legszilárdabb talaj istene: Zeus. Az utazó állapota ezzel szemben a lebegés. A többiek, a mélyebben gyökerezettek, sőt a vándor szemében is úgy tűnik, mintha folyton menekülne. Valóban, mindenkitől elszökőben van, önmagától is. Körülötte minden kísérteties-valószínűtlenné válik, önmagát is szinte kísértetszerűnek érzi. Csaknem feloldódik az úton-levésben, de soha egy emberi közösségben, amely megkötné.

18-19. oldal (Európa, 1984) - Hermés az Odysseiában

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész / Mercurius (Merkúr)
Timár_Krisztina IP>!

(…) a bor (…), amit őseink, ugyanúgy, mint a kenyeret, az állati durvaság és vadság ellenszerének tartottak.

145. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Kapcsolódó szócikkek: bor · kenyér
Frank_Spielmann I>!

A mitológia megmagyarázza önmagát és mindent a világon. Nem azért, mert magyarázatul találták ki, hanem azért, mert természettől fogva az is sajátossága, hogy magyarázatot ad. Mint ahogy a költészet és a zene is olykor sokkal átlátszóbbá tudja tenni a világot a szellem számára, mint a tudományos magyarázat.

Mi a mitológia? - 4

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz