!

Kenessei András magyar

Hank Jeff, Albert Harald

1942. január 12. (Budapest) –

NemFérfi
Honlapartportal.hu/lexikon/muveszettorteneszek/kenessei-andras
Életrajz

Könyvei 8

Hank Jeff: Az átkozott lehetőség
Albert Harald: Esős október
Kenessei András: Szakíts, ha bírsz
Kenessei András: A nyomozást abbahagyni!
Kenessei András: Őszinte részvényem
Kenessei András: Szeretők ideje
Kenessei András: Százezer ős
Kenessei András: Ötvenezer arany

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Albatrosz könyvek · Galaktika Fantasztikus Könyvek · A Színház folyóirat drámamellékletei

Antológiák 10

Burger István (szerk.): Galaktika 284 XL
Burger István (szerk.): Galaktika 213.
Burger István (szerk.): Galaktika 284.
Burger István (szerk.): Galaktika 282.
Burger István (szerk.): Galaktika 281.
Burger István (szerk.): Galaktika 302.
Burger István (szerk.): Galaktika 281 XL
Burger István (szerk.): Galaktika 283 XL
Burger István (szerk.): Galaktika 302 XL
Burger István (szerk.): Galaktika 282 XL

Népszerű idézetek

>!
Jesper_Olsen

Én tudom, drága főfelügyelő úr, hogy ön kérdez, és én válaszolok. Ezt már megtanultam, mert sokszor olvastam Maigret felügyelő történeteit. Mondja, valóban olyan okos az az ember?

145. oldal

>!
SteelCurtain 

De hát miért? Azt még megérteném, hogy élettelent elpusztítanak, megsemmisítenek, átalakítanak, ha szorult helyzetbe kerülnek, vagy ha valami jobbat tudnak alkotni belőle. De élő anyagot? Hiszen ez ellenkezik a világmindenség alaptörvényeivel!
– Láthatod, hogy nem ellenkezik. Különben nem tehetnék.

>!
Jesper_Olsen

Uram, én szoktam detektívregényt olvasni, de nem vagyok Brown atya.

132. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Brown atya
>!
SteelCurtain 

A feldühödött Hősemberek mozgalma egyszerűen elsöpörte Lingfrost, a gyűlölt diktátort, aki aggkorára megbolondult és ördögi békeszólamokat hangoztatott.

>!
SteelCurtain 

Amikor bizonyos szempontból elérjük a saját lehetőségeink határát, megállnánk, ha nem lenne ellenpontunk. Aminek vagy akinek ellenében újabb erőfeszítéseket tehetünk.

>!
SteelCurtain 

Egy hengerforma központi dobozból öt csáp mozdult ki, közülük kettő-kettő felében megtört újabb, sokkal szűkebb hengerformákban folytatódott, az ötödik pedig, amely a nagy henger tetején volt, egészen különleges formájával tűnt ki. Ezt is ugyanaz a csillogó felület borította, felülről lefelé haladva tompaszögű háromszög alakban, azonban egyik csúcsa túlnyúlt a henger kiterjedésén. A másik két csúcs közti teret domború ívben fogta össze a csillogó felület, alatta nem csillogott egy darabon semmi, itt kivehetetlen anyag és forma foglalta el a teret az alatta következő újabb csillogó felületig.
– Egy robot – magyarázta Yekit.
– Robot! Tényleg! Egy robot! Hiszen ez robot! – csodálkoztak, álmélkodtak a többiek is.
– Hogy én ezt miért nem vettem észre korábban! – korholta magát, szinte mindegyikük helyett Muris.
– Egy robot, amely meglehetősen kezdetleges tervezésű és kivitelezésű – folytatta Yekit, – Nézzétek meg, milyen esetlen a mozgása, összerendezetlen és ügyetlen a tevékenységre való ráhangolódása. Vagy alacsony intelligenciájú tervező alkothatta, vagy csak erre a feladatra készítették. Felhívom a figyelmeteket az ötös osztásra.
– Hogyhogy ötös osztás? – kérdezte Menil.
– Öt csápja van – válaszolta Yekit. – És most nézzétek az egyik csápját.
Ráközelített. Döbbenten vették észre, hogy az öt csáp egyike öt újabb, kisebb, hengeres csápban folytatódik, melyek felükben-harmadukban törtek meg.

>!
SteelCurtain 

Az egymás felé haladó két robottömeg másik oldalán a széthúzódó csoportosulás szélei felé voltak sűrűbben ilyen érintkezési kapcsolatok a robotok és az őket hordozó élőlények közt. Ennek az utóbbi oldalnak a két szélén az élőlények hirtelen nagyobb sebességre kapcsoltak (Muris közölte a nevüket: Száguldó) a rajtuk levő robotokkal együtt. Hamarosan a szemből közelgő robottömeg mellé, majd mögé kerültek, és ekkor valami érthetetlen dolog kezdődött. A robotok pusztítani kezdték egymást.
Amint a két tömeg egyedei egymás közelébe értek, a felső csápjukban levő eszközök segítségével a másik elpusztítására törekedtek. Ez természetesen csak a következményekből derülhetett ki, ugyanis az a robot, amelynek a testébe egy-egy ilyen eszköz belekerült vagy belemélyedt, hamarosan elvesztette az élőlényekre oly jellegzetes rezgésszámot, és két alsó csápjáról lerogyva a szilárd burokra hullott.
Mindkét oldalon nagy hevességgel folyt ez a művelet, világosan lehetett érzékelni a felcsapó gyűlölet és fájdalomhullámokat.

>!
SteelCurtain 

A válasz elmaradt. Súlyos csend telepedett rájuk.
– Erre vajon miért nincs válasza a maguk mindentudójának?
– Mert ilyen kérdés nincs. Ilyet nem lehet kérdezni.
– Most én magyarázzam el maguknak, hogy mindent lehet kérdezni?

>!
SteelCurtain 

– Tudjátok, mi nem hagy nyugtot nekem? – kérdezte aztán Gubor, de senkitől sem várt feleletet, maga folytatta a válasszal: – Az, hogy embernek mondta magát. Mi meg úgy tudtuk, hogy az ember: mi vagyunk. Lehetséges, hogy a Xtrykxek is embernek nevezik magukat?
– Ugyan, őrültség! – fakadt ki Dozak. – Szerintem a fordítóprogram hibája. Az egész világegyetemben csak az Otthon népe lehet ember.
– Logikus – fejtegette Yekit, a többiek nem kis megütődésére. – Annyira logikus, hogy az ugyancsak logikusan gondolkozó Xtrykxek is eljutottak ehhez a felismeréshez. Csak a Xtrykxek lehetnek emberek.

>!
SteelCurtain 

– Rosszabbak vagytok, mint a Xtrykxek! – dühöngött Muris. – Tudjátok, mi a véleményem? Hogy a robotnak igaza volt, amikor azt állította, hogy a múltunk nem egyértelmű! Most már nekem is az a gyanúm, hogy valamikor régen ti is Xtrykx-módon éltetek! Hogy pusztítottátok a gyengébbeket és egymást. Csak aztán jöttek a szép idők, amikor már nem maradt más élőlény az általatok megismerhető
világmindenségben, mint ti; és akkor beláttátok, hogy jobb, ha lemondtok a pusztításról, az erőszakról, a gyilkosságról. Amennyiben meg akartok maradni. A feledés pedig eltüntetett minden áruló nyomot a múltatokból.
– Hallgass!
– De a lelketek mélyén még ma is munkál a pusztítás szelleme. És a félelem, hogy egyszer bűnhődnötök kell.
– Elég volt! – kelt ki magából teljesen Bowud. – Megvonom tőled a gondolkodás jogát!