Kemény Ferenc
Katalógusnév | Kemény Ferenc |
---|
Könyvei 1
Szerkesztései 1
Fordításai 17
Népszerű idézetek
Annálfogva, hogy a magyar minden egyes mondatrészen pontosan jelöli a funkciót, szórendje teljesen szabadon forgatható a gondolat tökéletes árnyalására. Vegyünk egy egyszerű csakis alany—állítmány-tárgyból álló magyar mondatot: Péter ismeri Pált. Franciául : Pierre connait Paul. Csakhogy a franciában ez az egyetlen lehetséges sorrend, mert csakis ebből derül ki, melyik az alany, melyik a tárgy. De minthogy a magyar a tárgyat mindig megjelöli (tudtommal a világ valamennyi nyelve között egyedül következetesen), a szóbanforgó magyar mondatnak hatféle sorrendje lehet (matematikailag a maximum), ami mind más és más árnyalatot fejez ki. Például : Ismeri Pált Péter. Franciául ezt emígy kell kifejezni : Il n’est pas vrai que Pierre ne cannaisse Paul, car il il le connait. Vagyis, amit a magyarban egyetlen mondatrész áthelyezésével fejez ki, ahhoz a franciának egész szózuhatag kell. És ez volna a szellem anyagfeletti diadala? Ezért mondom én, hogy a magyar nyelv úgy illik a gondolatra, mint a bőr a testre, míg minden más nyelv csak úgy, mint a jól-rosszul szabott ruha.
(Dr. Kemény Ferenc)
Milyen lehetett tehát azon régi magyar nyelv, amelyet a nyugati mintára a kereszténység fölvétele után megszervezett földbirtokosság kedvéért a jobbágyságba taszított magyar parasztság, azaz a földművelő nép, idegenvérű és latinul beszélő és író királyai, urai és papjai ellenére is, hosszú és keserves századokon át fönntartott ? Azt, hogy a szegénységben, elnyomatásban és mindennapi nehéz munkában élő, adókkal, tizedekkel, zsarolásokkal sanyargatott nép e nyelvet kiművelhette, fejleszthette volna, lehetetlennek kell tartanunk. Legföljebb azt képzelhetjük, hogy e nyelvet a küzdelmes századokon átmentette. Ellenben azt igenis föltételezhetjük, hogy ezalatt nyelvünk inkább még hanyatlott, úgy szerkezetében, mint szóanyagában. Történelmünkből tudjuk, hogy a magyar nyelv e századok utáni elnyomatásából csak Mária Terézia magyar testőrei körében kezdett föltámadni. Ismeretes, hogy királyok, császárok, fejedelmek testőreikül mindenkor csak a legdélcegebb, legszebb, erős és egészséges férfiakat fogadták föl, mert nagyon is vigyáztak arra, hogy ezek ne csak díszes ruháikkal, fegyverzetükkel, hanem egész megjelenésükkel is emeljék udvaruk fényét.
(Magyar Adorján)
Fenti fejtegetésem kiegészítéséül azonban rá kell mutatnom arra is, hogy magyar nyelvünk jelen állapotában sajnos nem olyan tökéletes, mint aminő adottságainál fogva lehetne és mondjuk vagy ezer esztendeje alighanem volt is. Mai nyelvjárásai között legtökéletesebb az, amelyet az erdélyi székelység beszél.
(Dr. Kemény Ferenc)