!

Kemény Dezső magyar

1925. március 6. (Budapest) – 2002. szeptember 24. (Dunaújváros)

KatalógusnévKemény Dezső
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 8

Kemény Dezső: A titokzatos kecskebak
Kemény Dezső: A legrövidebb út
Kemény Dezső: Gili
Kemény Dezső: A Vámpírok Sziklája
Kemény Dezső: Címe nincs
Kemény Dezső: Sírkerti strófák
Kemény Dezső: Tirk, a sofőr
Kemény Dezső: Ne nézz hátra!

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Delfin könyvek Móra · Jonatán Könyvmolyképző Könyvmolyképző · Új termés Magvető

Fordításai 30

Wolfgang Jeschke: A Teremtés utolsó napja
Ambrose Bierce: Bagoly-folyó
Ambrose Bierce: Ambrose Bierce összes novellái
Carson McCullers: Egy aranyszem tükrében
Ottlik Géza (szerk.): Autóbusz és iguána
Rudyard Kipling: A fantomriksa
John Christopher: Veszélyben a bolygó
K. W. Jeter: Isten veled, láthatár
Sziládi János (szerk.): Galaktika 101.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 96.

Antológiák 11

Gemma
Csernai Zoltán (szerk.): Vámpírok és csillagok
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 55.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 97.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 84.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 112.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 155.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 160.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 165.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 136.

Népszerű idézetek

latinta P>!

     – […] Akinek nincs igaza, annak nincs joga, akinek igaza van, annak nincs oka ordítozni.

131. oldal, Ede (Móra, 1965)

latinta P>!

    – És meddig él egy ilyen vámpír?
    – Mint más ember. De ha meghal, a démon nem hagyja el. És a halott éjszakánként előjön a sírjából, és folytatja a portyázást.
    – Szimpatikus… De hát akkor itt egész éjszaka kísértetjárás van, hm?
    – Á- Az ilyen álhalott vámpírt véglegesen is meg lehet ölni úgy, hogy éjfél után egykor, amikor véget ér a kísértetek órája, ki kell menni a temetőbe, és fel kell bontani az éjjeli útjáról visszatérő vámpír sírját. Akkor, ha kinyitják a koporsóját, és egy karóval átszúrják a halott szívét, meghal a démon is, és vége lesz a kísértetjárásnak. Érted?

84. oldal, A Vámpírok Sziklája (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: kísértet · portyázás, portyázik · vámpír
latinta P>!

    – Kelemen… – mondta hangosan, minden ok nélkül. – Nem, tényleg nincs nála jobb tanár. – Csak magyart tanított ugyan nekik, de az ő óráján mindig esett egy-két olyan szó, ami igazán mindenkit érdekelt. Mindig ezt mondta nekik: „A magyar irodalomóráknak nem az a céljuk, hogy bevágjatok egy csomó verset, meg a költők, írók születési és elhalálozási évszámait. Egyetlenegy céljuk van: az, hogy megszeressétek az irodalmat, és megtanuljatok igazán olvasni. A többi megjön magától." Így azután Kelemen órái érdekesebbek voltak még egy televíziós adásnál is. Mikor például Mátyás Corvináiról esett szó, megkérdezte, ki tud még egy nevezetes kortárs uralkodót mondani. Professzor felelt: „Katolikus Ferdinánd." „Ki volt az?" „Kasztília királya." „Miről nevezetes?" „Ő küldte el Kolumbust (sic!), hogy érje el az indiai szigeteket" – ezt a választ már ő adta, Maledek, illetve Benedek Zolti. „És hogy hívták a király lányát?" „Őrült Johanna" – felelt ismét az osztály lexikonja. „Mondj még gyorsan egy híres Johannát!" „Szent Johanna." „Ki írt erről színdarabot?" „G. B. Shaw." „Mit tudsz Shaw-ról?"… És ez így ment az óra végéig. Kelemen ekkor rendszerint valami ehhez hasonló mondattal fejezte be a játékot. „Látjátok, az irodalmat nem lehet a történelemtől elválasztani. Nem lehet az élettől elválasztani… Na, jövő órán folytatjuk."

115. oldal, A szökevény (Móra, 1965)

latinta P>!

    – […], és te már a krónikán töröd a fejed?
    – Hát persze – vigyorgott Csiperke –, mire befejezzük, én is befejezem. Művem együtt születik és növekszik a hősi tettekkel. Megéneklem az egész vámpírvadászatot.
    – Szonettben? – firtatta Coli, aki nyolc év alatt ezt az egyetlen versformát jegyezte meg.
    – Szonettben hősi éneket? Te beteg vagy! Hexameterben, barátom, […]

123. oldal, Ede (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: eposz · hexameter · szonett
latinta P>!

[…] notesza harmadik részének az elejére ezt a saját készítményű jelmondatot írta fel emlékeztetőül: „Ha valamit nem tudsz úgy elmagyarázni másnak, hogy az tökéletesen megértse, akkor te magad sem érted egészen.”

56. oldal, Megalakul a Vámpír Klub (Móra, 1965)

latinta P>!

    – A vámpírság – kezdte Panna – apáról fiúra, illetve anyáról lányra száll.
    – Hát a vámpírok emberek?
    – Emberek is, meg nem is. Ne szakíts félbe. Tehát a vámpír olyasvalaki, akit megszállt egy gonosz démon, és teljesen hatalmában tartja. Az ilyen ember azután egyáltalában nem felelős azért, amit csinál, csak hordozza magában a démont, és az csinál mindent.

83. oldal, A Vámpírok Sziklája (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: démon · vámpír
latinta P>!

    – A vámpír nappal olyan, mint a többi ember. Úgy él, eszik, iszik, dolgozik, mint más. De éjjel… Éjszaka a testében lakó hatalmas démon, aki vérre vágyik, kényszeríti, hogy felkeljen, s elinduljon borzalmas útjára. Végigsuhan a falun, megáll a házak ablakai előtt, benéz, s ahová be tud jutni, ott az alvó emberek torkából vért szív. Ha meglepik, denevérré változik és elmenekül.

83. oldal, A Vámpírok Sziklája (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: démon · vámpír
latinta P>!

    – Ezek hagyományos dolgok – magyarázta a tanár. – Bizonyos dolgokat így mondanak már régóta. Meggyökeresedtek. A szavaknak más jelentésük és jelentőségük van más-más kapcsolatban. A gyilkos akasztófára kerül, de az aradi hősökre bitó várt.

125. oldal, Ede (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: akasztófa · aradi vértanúk kivégzése
latinta P>!

    – Félsz? – kiáltott Maledek.
    – Mitől?
    – A vámpíroktól! – rikkantott vidáman Csiperke, elfeledve, hogy neki most tulajdonképpen dühösnek kellene lennie Maledekre.
    Ede undorodó arckifejezéssel válaszolt.
    – Jegyezd meg magadnak, hogy nem félek az ilyen középkorból itt maradt feudális butaságtól, amivel nem is érdemes foglalkozni, olyan sötét és ostoba dolog. Csodálom is a főmérnök elvtársat, hogy…

46. oldal, Fény villan az éjszakában (Móra, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: vámpír
latinta P>!

    – Ez is csak tőletek telik ki – korholta őket Ede, mint Hektór, a városvédő, a huligán Parist az ostromlott Trójában. – Csak tőletek telik ki ilyesmi, hogy kerékbe törjétek az anyanyelvünket…
    – Hogy te még nem vagy tagja az Akadémiának! Na, nem is leszel, a Széchenyi Feri bácsi nem rád gondolt, amikor alapította.

50. oldal, Megalakul a Vámpír Klub (Móra, 1965)

3 hozzászólás