Kelényi György

De nem szabad csak a külső, látható jegyek vizsgálatára szorítkoznunk, hiszen az épület nem egyszerűen díszítőformák összessége, nem is csupán „technikai létesítmény”, hanem bonyolult, összetett társadalmi, művészeti termék.

4. oldal

A görög nép érdeme, hogy a sokféle hatásból fejlett művészi érzékkel egységes, önálló művészetet alakított ki.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 6. oldal

Kialakítása egyszerre könnyed és mégis méltóságteljes.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 8. oldal

A görög építészet még nem alkalmazta a boltozatot, az egyenes gerendák csak kisebb távolságokat hidalhattak át biztonságosan.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 10. oldal

Az egykori pompás épületek még romjaikban, töredékeikben is évezredeken keresztül elevenen hatottak a későbbi korok építészetére.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 12. oldal

A városi élet központja a fórum, a reprezentatív főtér volt, melyet templomok és középületek vettek körül.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 14. oldal

Ha a játék úgy kívánta, akkor az arénát vízzel is el lehetett árasztani.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 14. oldal

A rómaiak szívesen töltötték idejüket a fürdőkhöz csatlakozó tornázásra, birkózásra, testgyakorlásra épült csarnokokban is.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 16. oldal

A közfürdők több medencéből álltak: a látogató előbb hideg vízben, aztán langyos, majd meleg vizű medencében fürödhetett.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 16. oldal

A lakótelepek tervezésekor mindenekelőtt az egyhangúságot kell elkerülni, az épülettömbök változatos csoportosításával, a magasságok ötletes változtatásával, a díszítések játékos alkalmazásával eredeti és egyéni városképet lehet formálni.

A XX. század építészete - 60. oldal