!

Karl Marx német

1818. május 5. (Trier) – 1883. március 14. (London)

Teljes névKarl Heinrich Marx
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Marx http://en.wikipedia.org/wiki/Karl_Marx
Életrajz

Könyvei 51

Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány
Karl Marx: A tőke
Karl Marx – Friedrich Engels: A Kommunista Párt kiáltványa
Karl Marx – Friedrich Engels: The Communist Manifesto
Karl Marx – Friedrich Engels: A Kommunista Kiáltvány
Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből
Karl Marx: Bérmunka és tőke – Munkabér
Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája
Karl Marx – Friedrich Engels – Vlagyimir Iljics Lenin: A vallásról
Karl Marx – Friedrich Engels: A német ideológia

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Vintage Classics, Macmillan Collector's Library, A marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára, Filozófiai kiskönyvtár, Penguin Classics, Filozófia alapművek

Antológiák 2

Kis Tamás – Csibra István – Székffy Gyula (szerk.): Esztétikai olvasókönyv
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái

Róla szóló könyvek 17

Paul Strathern: Marx
Ronan de Calan: Karl Marx kísértete
Millok Éva: Így élt Marx Károly
Márkus György: Marxizmus és „antropológia”
Karl Kautsky: Marx gazdasági tanai
Palágyi Menyhért: Marx és tanítása
Josef Schleifstein: Bevezető Marx, Engels és Lenin tanulmányozásához
Vlagyimir Iljics Lenin: Marx, Engels, marxizmus
Richard Wurmbrand: Marx & Sátán
O. B. Vorobjova – I. M. Szinyelnyikova: Marx lányai

Népszerű idézetek

>!
SteelCurtain

Egyenlő jogok között az erőszak dönt.

Karl Marx: A tőke A politikai gazdaságtan bírálata

>!
Frank_Spielmann I

A szó tudományos értelmében Marx soha nem tett felfedezést. Soha nem döbbent rá olyasmire, ami addigi elméleteit alapjában rázta volna meg. Először eldöntötte, mit akar felfedezni, aztán persze fel is fedezte.

10. oldal (Taylor előszava)

3 hozzászólás
>!
SteelCurtain

A manufaktúrában az összmunkásnak és ezért a tőkének társadalmi termelőerőben való meggazdagodása a munkás egyéni termelőerőkben való elszegényedését feltételezi. „A tudatlanság szülőanyja az iparnak, akárcsak a babonának. A gondolkodás és a képzelőerő alá van vetve a tévedésnek, de a láb vagy a kéz mozgatásának megszokása sem az egyiktől, sem a másiktól nem függ. A manufaktúrák tehát ott virágzanak a leginkább, ahol a leginkább megszabadulnak a szellemtől, oly módon, hogy a műhelyt egy gépnek lehet tekinteni, melynek részei emberek”. Valóban, a XVIII. század közepén egyes manufaktúrák bizonyos egyszerű műveletekre, amelyek azonban gyári titkok voltak, előszeretettel alkalmaztak félkegyelműeket.
„Az emberek nagy többségének szelleme – mondja A. Smith – szükségszerűen mindennapi műveleteikből és műveleteiken fejlődik ki. Egy embernek, aki egész életét néhány egyszerű művelet elvégzésére fordítja… nincs alkalma értelmét gyakorolni… Általában olyan ostoba és tudatlan lesz, amennyire ez emberi teremtménynél lehetséges.” A részmunkás eltompultságának ecsetelése után Smith így folytatja: „Mozdulatlan életének egyformasága természetesen szellemének bátorságát is megrontja… Szétrombolja még testi energiáját is, és képtelenné teszi arra, hogy erejét lendületesen és kitartóan alkalmazza azon a részletfoglalatosságon kívül, melyre ránevelték. Különleges szakmájában való ügyessége így intellektuális, társadalmi és hadi erényeinek rovására megszerzettnek látszik, de minden ipari és civilizált társadalomban ez az az állapot, amelybe a dolgozó szegénynek (the labouring poor), azaz a nép nagy tömegének szükségképpen süllyednie kell.”

Karl Marx: A tőke A politikai gazdaságtan bírálata

3 hozzászólás
>!
SteelCurtain

Az 1844-es módosított gyári törvény kibocsátása előtt nem voltak ritkák az olyan iskolalátogatási bizonyítványok, amelyeket az iskolamester vagy iskolamesternő kereszttel írt alá, mert maga sem tudott írni.

Karl Marx: A tőke A politikai gazdaságtan bírálata

>!
lone_digger P

The proletarians have nothing to lose but their chains. They have a world to win.

70. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Marx egyetlen igaz barátja, Friedrich Engels két évvel fiatalabb nála, buzgó radikális, de elméleti szempontból felkészületlenebb Marxnál. Egyetlen tudományos élménye, hogy berlini katonáskodása idején bejárt néhány egyetemi előadásra.

17. oldal (Taylor előszava)

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

[Marx] Alapjában véve próféta volt, nem filozófus. A történelmet csak akkor hívta segítségül, amikor az megfelelt céljainak.

27. oldal (Taylor előszava)

>!
Soós_Norbert

Hegel megjegyzi valahol, hogy minden nagy világtörténelmi tény és személy úgyszólván kétszer kerül színre. Elfeledte hozzáfűzni: egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat.

(első mondat)

>!
Frank_Spielmann I

Semmi kétség: a munkások magasabb bért és rövidebb munkanapokat követeltek. De sok kapitalista, és ezen talán ők maguk is csodálkoztak, szintén ezt akarta. Minél tehetősebbek a munkások, annál többet vásárolnak, és annál magasabb lesz a tőkés profitja.

43-4. oldal (Taylor előszava)

14 hozzászólás