!

Karinthy Frigyes magyar

Frigyes Karinthy

1887. június 25. (Budapest) – 1938. augusztus 29. (Siófok)

Tudástár · 26 kapcsolódó alkotó · 7 kapcsolódó könyv · 10 film

Teljes névKarinthy Frigyes Ernő

Képek 12

Könyvei 155

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája
Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték
Karinthy Frigyes: Capillária
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária
Karinthy Frigyes: Én és énke
Karinthy Frigyes: Görbe tükör
Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály

Kapcsolódó kiadói sorozatok: POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker csoport · Kozmosz Fantasztikus Könyvek · Lazi Könyvkiadó klasszikusai Lazi · Libri díszkiadások Libri, Scolar, Jaffa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · Magvető Klasszikusok Magvető · Életreszóló olvasmányok Kossuth · Populart Füzetek Interpopulart · Klasszikusok fiataloknak Ciceró · Osiris Diákkönyvtár Osiris · Millenniumi Könyvtár Osiris · Füveskönyvek Lazi · Matúra klasszikusok · A magyar próza klasszikusai Unikornis · Lektúra könyvek Kriterion · Az én könyvtáram · Karinthy Frigyes összegyűjtött művei Akkord · Fehér Holló Könyvek Magvető · Nemzeti Könyvtár · Karinthy Frigyes művei Kossuth · Diákkönyvtár Móra · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · A Magyar Dráma Gyöngyszemei Unikornis · Megmondja Corvina · Karinthy Frigyes munkái · Karinthy Frigyes összegyűjtött művei Szépirodalmi · Modern könyvtár · Meglepetés könyvek Szukits · Nova regénytár · Irodalmi Fülbevaló · S.O.S. Diákkönyvtár · Diákkönyvek Kreatív · Válogatott mesterek · Magyar Elbeszélők Szépirodalmi · Színjátszók könyvtára · Szamárfüles könyvek Gulliver · Tevan könyvtár · Nemzeti Színház Színműtár · Vidám Könyvek · Modern könyvtár · Egyetemes Regénytár · Uj egyetemes regénytár · Hungária Könyvek Hungária · Tanulók könyvtára · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Európa Diákkönyvtár Európa · Bluebird reader's academy Akadémiai angol

Fordításai 41

Alan Alexander Milne: Micimackó
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója
Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
Charles Dickens: Két város regénye
Jonathan Swift: Gulliver utazása Lilliputban
Mark Twain: Tom Sawyer / Huckleberry Finn
Stephen Butler Leacock: Gertrud, a nevelőnő

Illusztrálásai 2

Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli
Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs

Antológiák 74

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Beck Zoltán – Mucsi Zoltán – Vecsei H. Miklós (szerk.): Barátom, aki voltál
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Kepes András (szerk.): Könyvjelző
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel
Király Levente (szerk.): Nem kötelező – Kortársak és kimaradók – magyar próza
Kőrössi P. József (szerk.): Egy éj Velencében
Csillag Péter: Ady stoplisban

Róla szóló könyvek 25

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról
Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről
Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes
Halász László: Karinthy Frigyes
Domokos Mátyás (szerk.): A humor a teljes igazság
Czeizel Endre – Erős Erika: Számadás a tálentomról
Fráter Zoltán (szerk.): Egyfülű kosár
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Kovács Ida (szerk.): Minden másképp van

Alkotói polc


Népszerű alkotóértékelések

Klitty>!

Karinthy Frigyes

Hogy is mondta Kosztolányi? „Ez az őrült volt köztünk az egyetlen zseni.” Zseni volt ez tény. Hogy az egyetlen-e, arról vitatkozhatnánk. Az viszont biztos, hogy a Karinthy-féle „zseni-gén” örökletes :)

HamletTheMelancholic IP>!

Karinthy Frigyes

Mikor Karinthyt olvasok, mindig az az érzet fog el, mintha sétálnék az utcán, egyszer csak odalépne hozzám, könnyedén elcsevegnénk, még nevetnénk is, aztán, amikor elköszönünk, én ott állok, és próbálom felfogni, megemészteni azt a sok tanulságot, értéket, amit tőle kaptam.

És hát, Kosztolányival való barátsága pedig annyira szép… ide nekem egy időgépet!

mandu_la>!

Karinthy Frigyes

Tiniként sírva nevettem a művein. Ma is, de a könnyeim fele a nevetésből, a másik fele, pedig abból a kegyetlen valóságból ered, amit humorba csomagolva adagolt művein keresztül.

bokrichard>!

Karinthy Frigyes

A művész,a humorista, a POLIHISZTOR. Ő Karinthy.

pisztolyasziv>!

Karinthy Frigyes

Számomra a legkedvesebb magyar írók egyike. Csodálom az intelligenciáját, ahogyan a szavakat használja, imádom a zsenialitását, és a humoros megnyilvánulásait. Kedvenc mű tőle? Minden, amit valaha papírra vetett.

Sceurpien I>!

Karinthy Frigyes

A Micimackó-fordítások és a humoreszkek, újságcikkek miatt kedvelem igazán, és habár csak négy csillagot kapott, még így is messze feljebb található a képzeletbeli ranglistámon, mint bármelyik másik 20. századi magyar szerző (feltéve ha @Eta 21. századi).

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

kávésbögre P>!

Nekem itt sürgős és halaszthatatlan feküdnivalóm van itt az ágyban…

20. oldal

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Képek a középiskolából

5 hozzászólás
bagolyfiók >!

Csókolódzott már maga Elő-Indiában, napéjegyenlőség idején, norvég bakteriológus elvált nejének udvarló fregattkapitány nővérével?

88. oldal (Akkord, 2003)

Frank_Spielmann I>!

Mint aki halkan belelépett,

És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog

Mint aki halkan belelépett.

Mint aki halkan belelépett,
Valamibe… s most tüszköl s fintorog;
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet –

Mint aki halkan belelépett.

"A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései" című ciklusból

22 hozzászólás
Epilógus>!

A test, komoly ember számára, érdektelen jelenség, csökevény, rossz ruhája a léleknek.

30. oldal (Szépirodalmi, 1987)

31 hozzászólás
Sli P>!

Tehát lássuk csak. Ez a tavalyi természetrajz, ötödik kiadás, lényegesen javítva, átdolgozva. Lényegesen átdolgoztam magam is – a hátulsó fedele levált, annyi baj legyen. Az első fedelen egy mértani rajz. A 178-ik lap, sajnos, hiányzik. Az Ember Csontvázára (87. ábra), sajnos, igen kemény ceruzával rajzoltam a cilindert és a szájába csutorát, nem lehetett kiradírozni – a rozmárra, tavaly, mikor még ifjú voltam, és nem gondoltam a jövőre, oda meg direkte tussal festettem rá a bajuszkötőt. Dörzsöltem, dörzsöltem, az igaz, de mit ér az, a rozmár kilukadt, a bajuszkötő mégis látszik. És vajon melyik beszámíthatatlan, ostoba percemben jutott eszembe, hogy az egész 172-ik lapot kőporral bedörzsöljem, míg vékony lett, mint a selyempapír? Mert hogy az Állatvilági Statisztikai Térkép közepéből egy ötszög alakú, hosszúkás darab hiányzik, az igen, az rendben van, arra emlékszem, akkor repülőgépet szerkesztettem, és kellett a kemény papír. De a tartalomjegyzéket igazán nem kellett volna körös-körül kicsipkézni, nehéz, verejtékes munkával, hogy aztán egy vékony pálcikával összesodorjam az egészet, amit képtelenség kisimítani, mindig visszakunkorodik.
Egészben véve azonban igen csinos könyv. Így, kicsit messziről nézve, félig behúnyt szemmel, nagyon takaros, rendes könyv.

25-26. oldal, Eladom a könyvem (Móra, 1967)

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Képek a középiskolából

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Azora>!

Az emberek rosszul mérik az időt – egyetlen mérték van, az átélés sebessége (…)

1 hozzászólás
Kuszma P>!

Zerkovitz Ella, az előbb említett fiatalember menyasszonya, nem az a nő volt, akibe az ember beleszeret. Az a nő se volt, akibe nem szeret bele az ember, inkább az a nő volt, akibe vagy beleszeret az ember, vagy nem szeret bele, mégis beleszeret. Zerkovitz Ella az a nő volt, aki egyszerűen nem fontos, aki után az ember megfordul az utcán, de miután megfordult, már nem tudja, miért fordult meg és legjobban szeretne visszafordulni. Többnyire vissza is fordultak a férfiak. Ha lett volna valaki, aki Zerkovitz Ellával mélyebben és behatóbban foglalkozott volna, – aminthogy ilyen eddig még nem akadt és nem is fog akadni – az meglepve vette volna észre, hogy Zerkovitz Ella egészen közönséges kis tucatnő, egy hajderekata, egy gyerünkcsak, egy mittudoménmilyen, egy kis úgysembánom és fogalmamsincsrólamiféle és így tovább. Egyébként feltűnően csinos, de alapjában véve meglepően csúnya lány volt, inkább buta, mint szép és inkább szeplős, mint jó tanuló. Egyik lába tíz centiméterrel rövidebb volt, mint a másik, de ezt nemigen lehetett észrevenni, mert viszont a másik lába tíz centiméterrel hosszabb volt.

117-118. oldal, Molnár Ferenc: NDR

10 hozzászólás
Epilógus>!

Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:

Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szivem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a „Dichterstimmen” című folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen:

Ich kam von Ufer der Ganges
Dort traumt ich von südischen Schlager,
Main Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.

Hát istenem, a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a „Dichterstimmen”-ben, nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy magyarról fordították németre: eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:

Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.

Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát – érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a „südischen” szót „jüdischen”-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót folyosónak fordította. Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a „Gedicht-Magazin”-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:

O, Dichter der alten Juden
Was schlafst du im Flußsalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?

No, igen ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalatnyi különbségekre, hogy a minálunk „folyó só” és „folyosó” mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló „Herz” tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a „Herceg” rövidítése. A „Gedicht-Magazin” nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, leadta a verset, és úgy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, mégpedig a következő formában:

A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!

Ami tekintve, hogy a „Dichter” szót „sűrűbb”-nek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint „költő”-nek: egyelőre a legpontosabb magyar fordítása a rendkívüli költeménynek. A költő – eltekintve azoktól a módosításoktól, amiket a költői forma megenged – a vers tartalmán igazán keveset változtatott, s amellett a magyar költészeten kívül még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki, reméljük, kifejezést is adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.

Műfordítás

2 hozzászólás