

Karen Rose amerikai
1964. július 29. (Baltimore, Maryland, Egyesült Államok) –
Teljes név | Karen Rose Hafer |
---|---|
Nem | nő |
Honlap | karenrosebooks.com |
Képek 1
Könyvei 59
Kapcsolódó sorozatok: Daniel Vartanian · Romantic Suspense · Cincinnati · Faith Corcoran · Romantic Suspense angol · Cincinnati angol · Daniel Vartanian angol · Chicago német · Baltimore angol · Minneapolis német · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Fekete macska regénytár Könyvmolyképző
Kapcsolódó zóna

Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek




– Mindig is szerettem volna egy háziállatot – mondta Mitchell szinte vágyakozva.
– Akkor szerezzen be egyet!
– Túl nagy bűntudatot okoz. Egyszer megpróbálkoztam egy aranyhallal. Hátha. Nem jött be. Harminchat órás szolgálatba kerültem, és amikor hazaértem, annyira fáradt voltam, hogy elfelejtettem megetetni. Szöszmösz reggelre felfordult.
(Ulpius, 2011)




Deacon szemügyre vette az előtérbe állított székeket: párnázottnak és puhának tűntek. Henson ügyfeleinek csakis a legjobb járhat.
– Túl kényelmesnek tűnnek – súgta oda Bishopnak. – Ha leülök, tuti, hogy elalszom.
– Nekem mondod? – nyomott el Bishop egy ásítást. – Egy csónakban evezünk.
De azért ő leült, és halkan felnyögött.
– Még annál is kényelmesebbek, mint amilyennek tűnnek. Le ne ülj, Novak! Csapdába akarnak csalni.
341. oldal




Mia felmutatta a jelvényét az ápolónőnek.
– Abe Reaganhoz jöttem látogatóba.
– Vége a látogatási időnek, asszonyom.
– Azért jöttem, hogy megbeszéljük Reagan nyomozó lőtt sebét. Nyomra bukkantunk.
A nővér az egyik oldalon beszívta az arcát.
– Aha. Mi van a zacskóban, nyomozó?
Mia lenézett a barna papírzacskóra, amelyben baklava lapult, Abe egyik kedvence. Aztán fölnézett, és rezzenéstelen arccal közölte:
– Rendőrségi fotók.
A nővér bólintott, belement a játékba.
– A folyosó vége előtt a harmadik ajtó. Mondja meg neki, hogy ha a vérnyomása felmegy attól, hogy megette azokat a rendőrségi fotókat, akkor este a leghosszabb tűmmel látogatom meg.
– Apám, maguk kegyetlenek – dünnyögte Mia, és hallotta, ahogy a háta mögött a nővér kuncog.
130. oldal




– És még miféle elemózsia lapul a zsebeidben?
– Pár darab csokis piskóta, csak kicsit szétlapultak. Azért így is finom.
– Azt levettem, hogy szereted a csokit.
– Hja. – Bizalmatlannak tűnt. – Ne mondd, hogy te nem! Már kezdtelek megkedvelni.
Vito elnevette magát, meg is lepődött ezen. Nem gondolta volna, hogy maradt ereje
nevetni.
– Nem hoz lázba. De az öcsém, Tino, igazi függő. Tejcsoki, keserű csoki, fehér csoki,
tortadara, nyuszicsoki. .. Tino bármit befal.