Karácsony Benő erdélyi magyar magyar

A gondolatok ritkán teremnek úgy, mint a sarkantyúvirág. Meg kell dolgozni érte, mint egy órabéres gépgyári munkásnak.

IV.

…mert az ember társas lény, jobban szereti a barátait unni, mint önmagát…

360. oldal (Helikon Kiadó, 1982)

A hangja lágy volt, mint az esővíz, szívesen mosakodtam vele.

113. oldal (Dacia Kk.)

Nekem hozzon egy korsó világosat szomjúság ellen, utána egy korsó barna sört lelki okokból, aztán egy egész sötétbarnát a színskálára való tekintettel.

183. oldal

Végzetes tévedés embernek lenni… Kecskegida szerettem volna lenni, ugrálni, és ha a szívem megtelt a mezők örömével, egy nagyot, egy szépet mekegni…

… ha az embert már hárman is szeretik, ne panaszkodjék…

244. oldal (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968)

Fölöslegesnek tartom e pontnál boldogtalanságról lefetyelni. Nem voltam boldogtalan. Csak kiestem egy magas torony ablakán és lepottyantam a mélybe, amely régebbi csalódásaim hulláival volt kipárnázva. Ennek köszönhettem, hogy csontjaim épek maradtak és meg sem ütöttem magam különösebben.

196. oldal Aquincum Kiadó 2003

A nők tetemes hányadát manapság futószalagon gyártják, mint a gépkocsikat. Végy egy közepesen fejlett csontvázat, tapassz rá egy kis húst, rakjál belé zsigereket, 30 gramm ostobaságot, 40 gramm tetszeni vágyást, 20 gramm érzelgősséget, 0,5 gramm őszinteséget, aztán hagyjál benne egy csomó ürességet, az egészet takard le egy eredeti Pathou utánzattal, hidd el neki, hogy csak önmagadért szeret s kész a nő, akivel a sors egy bőkezű pillanatában megajándékozott. S amellett olcsó ajándék, gyári áron számlázzák neked.

p.: 182 (Ferenczy K., 1993)

[…] mókáim csak vastag pokrócok voltak, amik fázékony valóságaimat óvták a meghűléstől.

91. oldal (Helikon Kiadó, 1982)

Lólábú szuszogva koppant mellettünk, egy rövidet, hosszút, mint egy bánatos versláb.

48. oldal