Kampós Csaba magyar

– Tappi, képzeld! – szólít meg egy nap Piri mama, miközben a helyi napilap híreit olvasgatja. – Ma egy nagy, városi ünnepséget tartanak, este pedig tűzijáték is lesz. Mit szólnál hozzá, ha kimennénk körülnézni? Elhívhatnánk Artúr urat és Molli kutyust is.

Rengeteg látni- és szaglásznivaló akad itt.

Ekkor egy ismerős kutya tűnik fel. A másik Tappancs, a szomszédból. Az új kutya barátságosan közelítene felénk, ám egy szigorú hang megállítja:
– Tappancs, ide hozzám! – harsan fel Kopáncs úr, a szemközti szomszédunk.
Persze én már tudom, hogy ez nem nekem szól, hanem a névrokonomnak.

Molli és én szorosan egymáshoz bújunk az ijedtségtől, hiszen a mi fülünknek rettentő hangos ez a sok durrogás.

– Gyerünk, Tappancs, keresd meg Tappancsot!

Na persze azt még a legjobb állatidomár se tudná nekem megtanítani, hogy ne ugassam meg a postást, vagy ne kergessem meg a Kormi cicát.

Jutalomfalatokat is kapunk? Hű, egyre jobban tetszik nekem ez a hely!

Másnap reggel felkerekedünk Piri mamával, és elmegyünk a házi kedvencek boltjába. Ott beszerzünk egy labdahajító botot, amivel sokkal könnyebben és sokkal messzebbre lehet eldobni a labdát.