!

Kamarás István magyar

KatalógusnévKamarás István

Könyvei 55

Kamarás István: Titkos kutatónapló
Kamarás István: Csigamese
Kamarás István: Sárkányos mese igazából
Kamarás István: Bumbala, avagy a lakatlan liget titka
Kamarás István: Ferenc pápa-legendárium
Kamarás István: Íme, az ember!
Kamarás István: Olvasatok
Kamarás István: Utánam, Olvasó!
Kamarás István: Megjelöltek
Kamarás István: Kalamona kalamajka

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország felfedezése · „Az én könyvtáram” Móra · JAK-füzetek · Élményközpontú irodalomtanítás Pont · Matúra olvasónapló · Bár könyvek

Szerkesztései 3

Hajdú Ráfis Gábor – Kamarás István (szerk.): Az olvasás anatómiája
Bögre Zsuzsa – Kamarás István (szerk.): Vallásszociológia
Kamarás István (szerk.): Könyvtár és társadalmi környezete I.

Antológiák 5

Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja
Lovász Andrea (szerk.): Érik a nyár
Janikovszky Éva (szerk.): Aki nem hiszi, járjon utána
Németh István Péter (szerk.): Sokunk karácsonya – 2014
Zsolnai László – Kovács Gábor – Ócsai András (szerk.): Gazdaság és vallás

Népszerű idézetek

krlany I>!

Persze, tudom jól, hogy csizma nélkül a csizmás kandúr csak egy közönséges kandúr, akit akár egyetlen „sicc”-el el lehet kergetni, csizmában viszont a kandúr rettenthetetlen.

42. oldal, Kamarás István - Karácsonyi maradék · Kamarás István

Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja Mai szerzők ünnepi antológiája

Kapcsolódó szócikkek: Csizmás Kandúr · macska
Juci IP>!

Az olvasószolgálati térben […] rendkívüli látvány fogadta: olvasó! Pedig még csak két perccel múlt tíz óra. Ráadásul egy kandúrképű értelmiségi. Hogy milyen típusú, humán-e, műszaki-e vagy netán újságíró, vagy még ennél is rosszabb, református lelkész civilben, ezt most nem sikerült megéreznie. A múltkori lelkész egyébként szerencsére csak méhészkedni akart, szakkönyvből, s nem pásztorkodni! „Egy biztos, nem hátrányos helyzetű”, szögezte le Bárky, de ezzel még nem oldódott benne a feszültség, már csak azért sem, mert Gittuka a kezét tördelte, vagyis már a harmadik fokozatnál tartott. (Az első: észreveszi az olvasót, a második: leteszi a kötést.)

8. oldal

4 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Számomra a tükör inkább a megváltozás lehetősége. Az önmagunkba, lelkünkbe és sorsunkba való bepillantás a tükör képében testesül meg. Megváltoztat, és közli a kíméletlen igazságot. Látjuk benne a saját tekintetünket is, és ez a tekintet minket tanulmányoz.

A TÜKÖR ÁLTAL... 216. oldal

1 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Egyértelmű, hogy a középiskolás fiúk olvasottsága az egyes művek esetében 5-30 százalékkal elmarad a lányokétól, ezzel együtt jár az, hogy az olvasmányok terjedelme is a lányok körében nagyobb. 150 mű közül a fiúk körében a következők voltak a legkedveltebbek: ROBERTS: Északnyugati átjáró, SEMPRUN: A nagy utazás, REMARQUE: Nyugaton a helyzet változatlan, GÁRDONYI: Egri csillagok és VERNE: Sándor Mátyás, a lányok körében: HEMINGWAY: Akiért a harang szól, BRONTË: Jane Eyre, HUGO: Nyomorultak, KNIGHT: Légy hű önmagadhoz, GÁL: Mesél a bécsi erdő. A legkevésbé kedveltebbek a fiúk körében: SEGAL: Szerelmi történet, SÁNTA: Húsz óra, PASSUTH: A bíborbanszületett, a lányok körében: BESSIE: Szexbomba, GOLDING: A legyek ura, CHRISTIE: Holttest a könyvtárszobában. Más rétegekkel összehasonlítva kitűnik, hogy a középiskolások, akik olvasottságuk alapján akár tapasztalatlannak is minősíthetők, jó néhány művel szemben – ilyen például az Elvezett illúziók, A Mester és Margarita, a Karamazov testvérek, a Bovaryné, a Néró a véres költő, A Buddenbrook-ház – nyitottabbak, türelmesebbek, megértőbbek és talán értőbbek is. A magyar diáklányok és -fiúk között nem csak az olvasottság, hanem a kedveltség tekintetében is markánsak az eltérések. A lányok védtelenebbek a lektűrrel, merevebbek a nem hagyományos módon meg-formált, valamint a humoros és ironikus irodalommal szemben.

OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 13. o.

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie
13 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Az (irodalmi művek értékeléséről szóló) versenyeknek – amelyekben a laikusok 1-3., 5-6., 7. és 8. helyezéseket értek el, megelőzve neves (többféle címmel és díjjal rendelkező) irodalmárokat is – semmiképpen sem az a tanulsága, hogy a kritikusok mihaszna népség, ugyanis ez esetben a „hivatásos olvasók” átlagával a „laikusok” elitje állt szemben, továbbá csupán egy-egy olvasmány értelmezésében sikerült a laikusoknak felülkerekedni, nem állandó olvasói teljesítményükkel. Ugyanakkor kísérletünk azt is igazolta, hogy a „laikusok” között szép számmal – egyes művek esetében akár ezrével – akadhatnak, akik a hivatásosokéival összemérhető olvasatokra képesek. Ha értelmezéseik nem is kerülnek napvilágra, tudni kell ezekről a felfedezni érdemes kincsekről, amelyek majd egyszer egy, a maitól eltérően működő társadalomban, amelyben előtérbe kerül az elolvasott, megnézett és meghallgatott műalkotásokról való beszélgetés, akár tömegesen napvilágra kerülhetnek.

OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 29. o.

5 hozzászólás
Hintafa>!

– A titkot, fiam, nem lehet lefényképezni, filmre venni, elmenteni.

233. oldal, 16. fejezet - Vízicsoda (Luther, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: titok
Hintafa>!

– És azért a szociológus is lehet rendes ember, ugye? – kérdezte Bertalan.

22. oldal, 2. fejezet - Hol lakik Ajahtan Kutarbani király (Luther, 2015)

mohapapa I>!

A Jóisten picit belefáradva a nagy ragyogásba, a boldog jövésmenésbe és a határtalan dicsőségbe, szokása szerint kiült a nagy fényesség és zengedelm kapuja elé, háttal az örökmozgásak, és kedvére szájharmónikázott. Johann Sebastian Bach szerint egy kicsit hamisan, aminek az lehetett a legfőbb oka, hogy a Jóisten akkora nagy tehetséget juttatott ennek a csodálatos muzsikusnak, hogy őneki már alig maradt belőle.

Kapcsolódó szócikkek: Johann Sebastian Bach
vargarockzsolt>!

A „laikus” olvasók jelentős része azt tartja jó vagy szép műnek, ami tetszik neki. Kérdés, az olvasók mekkora része rendelkezik külön mércével, a tetszés és a művészi érték fokozatának megállapítására, ugyanis viszonylag ritkák az ilyen minősítések, mint a „tetszett, bár nem tartom nagy műnek”, „kétségkívül értékes műalkotás, ám nekem nem tetszett, mert nem felel meg az ízlésemnek”. Miért nem gyakoribbak ezek? Talán mégsem igaz az ahány olvasó, annyiféle ízlés? Mi, olvasáskutatók azt figyelhettük meg, hogy az olvasók meglehetős biztonsággal, meglehetősen szűk körből választják olvasmányaikat, s eléggé ritkán kerülnek olyan helyzetben, hogy Petőfit kellene idézniük: „bár csodállak, ámde nem szeretlek”.

OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 17. o.

8 hozzászólás
vargarockzsolt>!

A sztereotípiákkal segített és fékezett olvasásnál még a „hivatásos” olvasók esetében is tetten érhető a rövidre záró sztereotípiák hatása. Gyakori még – főleg, de nem kizárólag – a „laikus” olvasók körében a valóságérzék fékezte lehetőségérzék, a „művészi kétszínűséggel” szembeni türelmetlen „dogmatikus egyenesség”, az művészi üzenet fogadásához szükséges „érzékszervek” tompasága, vagyis a többértelműség, az irónia és a groteszk iránti érzéketlenség.
Elgondolkodtató, hogy az olvasmányválasztásaik alapján ennyire különböző ízlésűnek mutatkozó fiúk és lányok, mint a műveket értékelő és értelmező olvasók, már jóval kevesebb eltérést mutatnak. Lehetséges, hogy ez azzal magyarázható, hogy olvasmányt választóként (főleg 10-16 éves korban) inkább viselkednek kívülről irányított emberként, mint a befogadás folyamatában, amikor sokkal inkább magukra maradnak, és kénytelenek a belső vezérlésre figyelni.

OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 32-33. o.

1 hozzászólás