Kamarás István magyar
Katalógusnév | Kamarás István |
---|
Könyvei 55
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország felfedezése · „Az én könyvtáram” Móra · JAK-füzetek · Élményközpontú irodalomtanítás Pont · Matúra olvasónapló · Bár könyvek
Szerkesztései 3
Antológiák 5
Népszerű idézetek
Persze, tudom jól, hogy csizma nélkül a csizmás kandúr csak egy közönséges kandúr, akit akár egyetlen „sicc”-el el lehet kergetni, csizmában viszont a kandúr rettenthetetlen.
42. oldal, Kamarás István - Karácsonyi maradék · Kamarás István
Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja 80% Mai szerzők ünnepi antológiája
Az olvasószolgálati térben […] rendkívüli látvány fogadta: olvasó! Pedig még csak két perccel múlt tíz óra. Ráadásul egy kandúrképű értelmiségi. Hogy milyen típusú, humán-e, műszaki-e vagy netán újságíró, vagy még ennél is rosszabb, református lelkész civilben, ezt most nem sikerült megéreznie. A múltkori lelkész egyébként szerencsére csak méhészkedni akart, szakkönyvből, s nem pásztorkodni! „Egy biztos, nem hátrányos helyzetű”, szögezte le Bárky, de ezzel még nem oldódott benne a feszültség, már csak azért sem, mert Gittuka a kezét tördelte, vagyis már a harmadik fokozatnál tartott. (Az első: észreveszi az olvasót, a második: leteszi a kötést.)
8. oldal
Számomra a tükör inkább a megváltozás lehetősége. Az önmagunkba, lelkünkbe és sorsunkba való bepillantás a tükör képében testesül meg. Megváltoztat, és közli a kíméletlen igazságot. Látjuk benne a saját tekintetünket is, és ez a tekintet minket tanulmányoz.
A TÜKÖR ÁLTAL... 216. oldal
Egyértelmű, hogy a középiskolás fiúk olvasottsága az egyes művek esetében 5-30 százalékkal elmarad a lányokétól, ezzel együtt jár az, hogy az olvasmányok terjedelme is a lányok körében nagyobb. 150 mű közül a fiúk körében a következők voltak a legkedveltebbek: ROBERTS: Északnyugati átjáró, SEMPRUN: A nagy utazás, REMARQUE: Nyugaton a helyzet változatlan, GÁRDONYI: Egri csillagok és VERNE: Sándor Mátyás, a lányok körében: HEMINGWAY: Akiért a harang szól, BRONTË: Jane Eyre, HUGO: Nyomorultak, KNIGHT: Légy hű önmagadhoz, GÁL: Mesél a bécsi erdő. A legkevésbé kedveltebbek a fiúk körében: SEGAL: Szerelmi történet, SÁNTA: Húsz óra, PASSUTH: A bíborbanszületett, a lányok körében: BESSIE: Szexbomba, GOLDING: A legyek ura, CHRISTIE: Holttest a könyvtárszobában. Más rétegekkel összehasonlítva kitűnik, hogy a középiskolások, akik olvasottságuk alapján akár tapasztalatlannak is minősíthetők, jó néhány művel szemben – ilyen például az Elvezett illúziók, A Mester és Margarita, a Karamazov testvérek, a Bovaryné, a Néró a véres költő, A Buddenbrook-ház – nyitottabbak, türelmesebbek, megértőbbek és talán értőbbek is. A magyar diáklányok és -fiúk között nem csak az olvasottság, hanem a kedveltség tekintetében is markánsak az eltérések. A lányok védtelenebbek a lektűrrel, merevebbek a nem hagyományos módon meg-formált, valamint a humoros és ironikus irodalommal szemben.
OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 13. o.
→ |
---|
Az (irodalmi művek értékeléséről szóló) versenyeknek – amelyekben a laikusok 1-3., 5-6., 7. és 8. helyezéseket értek el, megelőzve neves (többféle címmel és díjjal rendelkező) irodalmárokat is – semmiképpen sem az a tanulsága, hogy a kritikusok mihaszna népség, ugyanis ez esetben a „hivatásos olvasók” átlagával a „laikusok” elitje állt szemben, továbbá csupán egy-egy olvasmány értelmezésében sikerült a laikusoknak felülkerekedni, nem állandó olvasói teljesítményükkel. Ugyanakkor kísérletünk azt is igazolta, hogy a „laikusok” között szép számmal – egyes művek esetében akár ezrével – akadhatnak, akik a hivatásosokéival összemérhető olvasatokra képesek. Ha értelmezéseik nem is kerülnek napvilágra, tudni kell ezekről a felfedezni érdemes kincsekről, amelyek majd egyszer egy, a maitól eltérően működő társadalomban, amelyben előtérbe kerül az elolvasott, megnézett és meghallgatott műalkotásokról való beszélgetés, akár tömegesen napvilágra kerülhetnek.
OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 29. o.
A Jóisten picit belefáradva a nagy ragyogásba, a boldog jövésmenésbe és a határtalan dicsőségbe, szokása szerint kiült a nagy fényesség és zengedelm kapuja elé, háttal az örökmozgásak, és kedvére szájharmónikázott. Johann Sebastian Bach szerint egy kicsit hamisan, aminek az lehetett a legfőbb oka, hogy a Jóisten akkora nagy tehetséget juttatott ennek a csodálatos muzsikusnak, hogy őneki már alig maradt belőle.
A „laikus” olvasók jelentős része azt tartja jó vagy szép műnek, ami tetszik neki. Kérdés, az olvasók mekkora része rendelkezik külön mércével, a tetszés és a művészi érték fokozatának megállapítására, ugyanis viszonylag ritkák az ilyen minősítések, mint a „tetszett, bár nem tartom nagy műnek”, „kétségkívül értékes műalkotás, ám nekem nem tetszett, mert nem felel meg az ízlésemnek”. Miért nem gyakoribbak ezek? Talán mégsem igaz az ahány olvasó, annyiféle ízlés? Mi, olvasáskutatók azt figyelhettük meg, hogy az olvasók meglehetős biztonsággal, meglehetősen szűk körből választják olvasmányaikat, s eléggé ritkán kerülnek olyan helyzetben, hogy Petőfit kellene idézniük: „bár csodállak, ámde nem szeretlek”.
OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 17. o.
A sztereotípiákkal segített és fékezett olvasásnál még a „hivatásos” olvasók esetében is tetten érhető a rövidre záró sztereotípiák hatása. Gyakori még – főleg, de nem kizárólag – a „laikus” olvasók körében a valóságérzék fékezte lehetőségérzék, a „művészi kétszínűséggel” szembeni türelmetlen „dogmatikus egyenesség”, az művészi üzenet fogadásához szükséges „érzékszervek” tompasága, vagyis a többértelműség, az irónia és a groteszk iránti érzéketlenség.
Elgondolkodtató, hogy az olvasmányválasztásaik alapján ennyire különböző ízlésűnek mutatkozó fiúk és lányok, mint a műveket értékelő és értelmező olvasók, már jóval kevesebb eltérést mutatnak. Lehetséges, hogy ez azzal magyarázható, hogy olvasmányt választóként (főleg 10-16 éves korban) inkább viselkednek kívülről irányított emberként, mint a befogadás folyamatában, amikor sokkal inkább magukra maradnak, és kénytelenek a belső vezérlésre figyelni.
OLVASÓ A LABIRINTUSBAN - 32-33. o.