!

Kalmár Gusztáv

Könyvei 8

Kalmár Gusztáv: Montezuma koronája
Kalmár Gusztáv: A népek és fajok harca
Kalmár Gusztáv: Európa földje és népei
Kalmár Gusztáv: Magyar hazánk és népei
Kalmár Gusztáv: Négy világrész földje és népei
Kalmár Gusztáv: Küzdelmek a fehér halál országában 1-2.
Kalmár Gusztáv: Vihar az Orinoco földjén
Kalmár Gusztáv: Lángoló tengerek

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Szent István könyvek Szent István Társulat


Népszerű idézetek

Fisu>!

EURÓPA FÖLDJE.
Európa nagyságra nézve ötödik a hat világrész között. Fizikai földrajzi szempontból nem is önálló világrész, hanem végföldje a négyszerte nagyobb Ázsiának. Európa keleti síkságai és déli lánchegységei ugyanis egyenes folytatásai a nagy északázsiai síkságoknak, illetve a kontinens közepét borító lánchegységeknek. – Emberföldrajzi szempontból azonban Európa teljesen önálló világrész, mert egységes indo-európai lakossága, uralkodó keresztény vallása, a görög és római művelődés elemein felépült keresztény kultúrája és végül történelme elkülönítik Ázsiától. Európa területét öt nagy vidékre szokták felosztani. Észak-Európa, amely Skandináviát és Finnországot foglalja magában, kontinensünknek legelőször kialakult része. A geológiai őskorban és ókorban keletkezett hegységeit azonban a víz és a jég nagyrészt lepusztította. Ezért igazi hegyvidéke csak a Skandináv-félsziget nyugati részén van. Másutt egyes elszigetelt kisebb-nagyobb kiemelkedések emlékeztetnek a hajdani hegységekre. De nagy különbség van az északeurópai síkságok és pl. a magyar síkságok között. A mi alföldi síkságainkat több száz méter vastag tengeri és folyóvízi üledékek borítják, Észak-Európában ez az üledéktakaró azonban igen vékony, sőt nagy területeken egyáltalán semmi üledék sem takarja az ős- és ókori kőzeteket (gránit, gnejszcsillámpala). Ezért Észak-Európában sok a terméketlen terület.

Fisu>!

Magyarország általános viszonyai
Magyarország nemcsak politikai, hanem földrajzi fogalom is, mert tökéletesen egybeesik azzal a területtel, amelyet a földrajz Kárpáti vagy Középdunai medencének nevez. Hazánk területének külső keretét ugyanis 1500 km hosszúságban, Pozsonytól Orsováig a Kárpátok láncai szabják meg csaknem minden tekintetben kitűnő határt adva a bezárt, körülfogott területnek. Éppen ilyen joggal mondjuk Középdunai medencének is, mert az egész terület összetartó kapcsa, a Közép-Duna legnagyobb sík vidéke: az Alföld, amely a körülvevő hegy-és dombvidékeket centrális elhelyezkedésével olyan erősen egybefűzi, hogy ennek a területnek politikai szétforgácsolása csak ideiglenes lehet.
Hazánk jelenlegi természeti képe hosszú geológiai korok munkájának, működésének eredménye. A geológia legújabb megállapítása szerint a geológiai ókorban (paleozói-kor) hazánk területének képe tökéletesen ellenkezője volt a mainak, mert akkor hatalmas hegyvidék emelkedett hazánk közepén : a Radnai havasoktól a Kőszegi hegyvidékig. Ezt a hatalmas hegységet, amelynek maradványait ma is megtaláljuk igen-igen sok helyen a Kárpátok láncain belül: Magyar Masszívumnak nevezték el. A Kárpátokból viszont akkor még semmi sem volt. Helyüket tenger borította.