!

Kákosy László magyar

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Kákosy_László

Képek 1

Könyvei 14

Dobrovits Aladár – Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Kákosy László: Ré fiai
Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében
Dobrovits Aladár – Kákosy László – Komoróczy Géza – Trencsényi-Waldapfel Imre: Bábel tornya
Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban
Kákosy László: Dzsehutimesz sírja Thébában
Kákosy László: Fény és káosz
Kákosy László: Egyiptomi és antik csillaghit
Kákosy László: Az alexandriai időisten

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Regék és mondák, Osiris tankönyvek, Apollo Könyvtár, Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, Osiris könyvtár - Történelem

Szerkesztései 1

Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Fordításai 5

Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon
Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomathia
A paraszt panaszai
Hahn István (szerk.): A hadművészet ókori klasszikusai

Népszerű idézetek

>!
Bla IP

… a núbiai Abu-Szimbelben, a templom egyik szobrán lévő L. Gyertyánffy felirat, illetve mellette az 1840-es évszám felfedezése; e név számos más egyiptomi műemléken is előfordul.

Kapcsolódó szócikkek: L.Gyertyánffy - 1840
1 hozzászólás
>!
lzoltán IMP

     A szkepszis erősen kihatott a túlvilághitre is, mint az Alexandriában működő Kallimakhosznak (i.e. 3. sz.) egyik epigrammájából is látszik.

…Szólj, Kharidasz, mi van ott lenn? – „Éj.” – S föltámad az ember? – „Maszlag.” – S hát Plutón? – „Az mese.” – Jaj minekünk! – „Ezt mondom, ha igaz szót kérsz; de ha édeset: itt lenn termetes ökröt kapsz pellai rézgarasért.”

(Devecseri Gábor fordítása)

30-31. oldal, A vallási környezet (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

>!
lzoltán IMP

     Megállapítható tehát, hogy a keleti vallási irányzatok – melyek közé a gnószticizmus is tartozott – diadalútját egy politikai-ideológiai válságkorszak viszonyai segítették. Miután a racionalista filozófia megingatta a hagyományos mitológiai istenhitet, a platonizmussal elinduló idealista tendencia – bár az antropomorf homéroszi felfogással ugyanúgy szakított, mint az egyéb filozófiai iskolák – utat nyitott, filozófiai síkon is, a misztikus, irracionális tanok előtt. A két ellentétes vonal tehát végső soron egyaránt a görög-római kultúra átformálódása irányába hatott.

36. oldal, A vallási környezet (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

>!
lzoltán IMP

     Commodus (180-192) maga is részt vett Ízisz szertartásain, a hívők ruházatában. Caracalla (211-217) hivatalosan is a birodalmi vallás tartozékává tette az eddig magánjellegű Ízisz-kultuszt. Ez volt a csúcspont a görög-római Ízisz–Szarapisz-vallás történetében, Caracalla után csökkent a szerepe az állam életében, de a Róma városi pogány arisztokrácia körében a 4. század végéig nagy tiszteletben állnak Egyiptom istenei, és még az 5. század elején is élt a kultusz Itáliában. Pannóniában a szombathelyi (savariai) Iseum szemléletesen mutatja az egyiptomi kultuszok befolyását a provincia vallási életére. A templom fő frízén az istennő látható, amint a Szóthisz (Sirius) csillag jelképén, a kutyán ül. A csillagot az egyiptomiak istennőként tisztelték, és Ízisszel azonosították.

38-39. oldal, A vallási környezet (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

Kapcsolódó szócikkek: Ízisz · Szombathely
3 hozzászólás
>!
lzoltán IMP

     Mithrasz Iránból, Attisz Kisázsiából került Rómába. Mithrasz ősi indoiráni isten, neve a Rigvédában is előfordul. Az i.e. 14. században Mitanni államban, ahol indoárja vezető réteg gyakorolta a hatalmat, említik az istenek között. A rómaiak valószínűleg Pompeius keleti hadjáratai során, az i.e. 60-as években ismerték meg az istent. A görög területeken a Mithrasz-kultusz alig gyakorolt hatást, annál kedveltebb volt a birodalom nyugati részén, így Itáliában is. A határ menti provinciákban, mint Germániában, Pannóniában főleg a katonaság istene. A frígiai sapkás isten a rómaiak számára „Győzhetetlen Nap”, Sol invictus volt. A dualisztikus perzsa vallás szerint a fény és sötétség kibékíthetetlen ellentétben áll egymással Ez a gnószticizmusnak is egyik legfontosabb tanítása. Mithrasz oltárain a bikaölés jelenete termékenységisten jellegét emeli ki, a bika lecsurgó vére teszi termővé a földet. Mithrasz kultusza erősen kombinálódott asztrológiai elemekkel, képét némelykor a bolygók állása és a zodiákus övezi. A 4. század elejére az isten kultusza oly nagy tekintélyre tett szert, hogy Diocletianus (284-305) hivatalosan a birodalom oltalmazó istenségévé nyilvánította Mithraszt.

39-40. oldal, A vallási környezet (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

Kapcsolódó szócikkek: Mithrasz · Sol invictus
1 hozzászólás
>!
lzoltán IMP

A királyfi küldetése

Réges-régen, egy keleti országban történt, hogy a királyi pár veszélyes útra indította el fiát. A királyfinak Egyiptomba kellett mennie, hogy elhozzon egy értékes gyöngyöt, melyet egy sárkény őrzött. Arannyal hímzett, drágakövekkel ékesített ruhát adtak rá, és málháját gazdagon megrakták kincsekkel.
     A nehéz úton Egyiptom felé két vezető mutatta az irányt a királyfinak, hiszen ő nem tudta, merre kell mennie. Egyiptomban azonban magára maradt, kísérői elhagyták. Késlekedés nélkül a sárkány barlangjához ment, hogy minél gyorsabban teljesítse feladatát; figyelte, hogy mikor álmosodik el a szörnyeteg, hogy elvehesse tőle a gyöngyöt. Egyedül érezte magát, az ország lakói felfedezték benne az idegent. Megismerkedett egy előkelő ifjúval, aki ugyancsak keletről származott; jó barátok lettek, s bár a királyfi intette társát, hogy óvakodjék a tisztátalan egyiptomiaktól, ő maga mégis átvette azok ruházatát, mert abban bízott, hogy ha elvegyül közöttük, nem fogják a sárkányt figyelmeztetni a leselkedő veszélyre. De hiába igyekezett származását elrejteni, az egyiptomiak tudták, hogy nem közülük való, s fondorlattal rávették, hogy kóstolja meg étküket. Ettől kezdve a királyfi nem gondolt többé küldetésre, elfeledte a gyöngyöt és saját származását is. Most már az egyiptomiak királyának szolgált, s a nehéz táplálékoktól mély, álomszerű tespedtségbe zuhant.
     Mikor szüleinek tudomására jutott, hogy mi történt gyermekükkel, összehívták a birodalom nagyjait, tanácskoztak a herceg sorsáról. Levelet fogalmaztak meg számára, intették, ébredjen fel a kábulatból, mely a szolgaság igájába juttatta. Felszólították, gondoljon királyi származására, arannyal hímzett ruhájára és a gyöngyre. Meg kellett akadályozni, hogy e levél Babilon lakóinak vagy a Szárbugban tanyázó gonosz szellemeknek a kezébe kerüljön. A király gondosan lepecsételte a levelet, és az sas alakjában szárnyalt Egyiptomba, egyenesen a királyfihoz. Mikor leszállt mellette, maga mondta el az üzenetet, mely egyszeriben felrázta a herceget az álomból. Minden eszébe jutott, s most már arra vágyott, hogy visszanyerje szabadságát, és megfossza a sárkányt a gyöngytől. Varázsigékkel és szülei nevének kimondásával hatalmat nyert a sárkány felett, sikerült elaltatnia. A királyfi magához vette a gyöngyöt, és elindult vissza hazájába. Levetette piszkos ruháit, és a levélből áradó fény szülei udvarába vezette.

15-16. oldal, Mi a gnószticizmus? (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

Kapcsolódó szócikkek: királyfi
4 hozzászólás
>!
lzoltán IMP

(…) A gnósziszról azt hirdették, hogy ez kevesek számára tett isteni kinyilatkoztatások, titkos iratok révén jutott birtokukba. Ez a tudás csak a kiválasztottaké lehetett, tehát nem igyekeztek tömegvallást alapítani. A földi létet fogságnak tekintették; az anyag és szellem kiélezett szembeállítását (…) A bajok, szenvedések okát azzal próbálták magyarázni, hogy a világ létrehozóját tökéletlen lénynek tartották, aki némelykor ellenséges a fény birodalmával szemben, máskor vágyódik utána. (…) A keresztény jelleg annyit jelent, hogy a gnósztikusok közül sokan ismerték és részben elfogadták az egyház tanításait, tagjai voltak keresztény közösségeknek, magukat azonban az átlaghívőkénél magasabb rendű tudás birtokosainak tartották. A keresztény tanításokat az antik filozófia és a korabeli vallások nézeteivel kombinálták, a Szentírást allegorikus módon magyarázták, a betű szerinti jelentésnél mélyebb értelmet kerestek benne. (…)

22-23. oldal, Mi a gnószticizmus? (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

2 hozzászólás
>!
lzoltán IMP

(…) A régi, előkelő istenek alig tudják visszafojtani felháborodásukat, méltatlannak érzik magukhoz, szent lakhelyükhöz a körükbe beözönlő jövevények társaságát. Szóvivőjük Mómosz, a gúnyolódás istene, ő festi le Zeusz számára a visszás helyzetet: (…)
     „…De ez még csak hagyján, istenek! Hanem te kutyaképű, lenvászonba bújtatott egyiptomi, te ki vagy, drágaságom, és hogyan egyezteted össze isten voltodat az ugatással? És mit jelentsen az, hogy ez a tarkafoltos memphiszi bika imádat tárgya, jóslatokat ad és prófétái vannak? Az ibiszeket, majmokat, bakkecskéket és a többi sokkalta nevetségesebb lényt már említeni is szégyellem – fel nem foghatom, hogyan keveredhettek Egyiptomból az égbe!” (Az istenek gyűlése 10. Tar Ibolya fordítása.)

26-27. oldal, A vallási környezet (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

>!
lzoltán IMP

(…) az egyik döntő tényező az iráni vallás volt, a zóroasztrizmus, melynek a fény és a sötétség, a jó és a gonosz erők drámai küzdelme erősen dualisztikus színezetet ad. A dualizmus különböző felfogásokban jelentkezik az ókori vallásokban. A perzsa-manicheus dualizmus az ősidőktől a kozmosz szerves részének tekintette a rosszat, a gnósztikusok szerint viszont a rossz a teremtési folyamat késői fokán jött létre egy tökéletlen szellemi lény hibájából (emanációs dualizmus). A korabeli zsidó vallásból az apokaliptika, az angyalok tana és talán a holt-tengeri közösség ideológiájának dualizmusa hatott; a görög filozófiából a platonizmus, a sztoa, valamint az orfikus eszmék befolyása nyilvánul meg. A görögül író zsidó filozófus, alexandriai Philón logosz-tanát is figyelembe kell venni a gnószticizmus eredetének vizsgálatakor. Az eddigi kutatásban erősen háttérbe szorult az egyiptomi összetevők vizsgálata – erre a kérdésre a különböző motívumok elemzésénél még visszatérünk. Az iratok egy része keresztény jellegűnek tűnik, másoknál a keresztény elemek csak a felületen maradnak, nincsenek összhangban a tartalommal, s vannak végül olyan szövegek, amelyek nem állnak semmiféle kapcsolatban a keresztény tanokkal. Kedvelték a gnósztikusok az elvont fogalmak perszonifikációit is, ezekből sajátos, bizarr mitológiát alkottak.

23-24. oldal, Mi a gnószticizmus? (Gondolat, 1984)

Kákosy László: Fény és káosz A kopt gnósztikus kódexek

>!
Carmilla 

Semmi sem tart örökké. Talán örökre építünk házat? Talán örök időkre kötjük a szerződéseket? Talán örök időkre osztoznak a testvérek? Még a gyűlölet sem tart örökké, a halállal az is megszűnik. Talán örökre árad ki a folyó, és önti el hullámaival a partokat? Semmi sem örökkévaló. Az élet magában hordja a halált. De a halál nemcsak rossz, van abban jó is. Megnyugvást hoz az élet küzdelmei után. Nézd meg, mennyire hasonlít egymáshoz a pihenő és a halott.

94. oldal