!

Kádár Gábor magyar

Gábor Kádár

Könyvei 5

Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
Kádár Gábor – Vági Zoltán: Aranyvonat
Kádár Gábor – Vági Zoltán: Hullarablás
Kádár Gábor – Vági Zoltán: Táborok könyve
Gábor Kádár – Zoltán Vági: Self-Financing Genocide
Kádár Gábor – Vági Zoltán: Az elárult állampolgár / Zdradzony obywatel / The citizen betrayed

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Modern Magyar Történelem Jaffa


Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta P>!

1944. június 6-án, amikor Normandiában megkezdődött a szövetséges invázió, a német hadsereg órákig nem tudta, mit kell tenni, mert Hitler aludt, és senki nem merte felébreszteni.
[…]
A háború második felében Hitler már nem csupán hadseregeket irányított, de akár ezred szintig ő döntött a csapatok mozgásáról, bevetéséről, visszavonulásáról is.

50-51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
Sippancs P>!

A magyar holokausztra a német megszállás nélkül minden valószínűség szerint nem került volna sor. De arra talán még a legoptimistább gyilkosok sem számítottak, hogy az invázió utáni tizenkettedik napon (március 31.) már döntés születik az általános gettósításról, további tizenhárom nap (április 13.) elég lesz ahhoz, hogy a teljes magyar politikai vezetés, kormányzóstul, miniszterelnököstül hozzájáruljon 100 ezer állampolgára deportálásához, és csupán újabb kilenc napnak (április 22.) kell eltelnie addig, hogy a magyar királyi belügyminisztérium teljes vezetése kedélyes, vidéki környezetben vacsorázgatva, lelkesen mondjon igent a holokauszt történetének legátfogóbb deportálási akciójára, amely a leghatalmasabb náci megsemmisítőtábor, Auschwitz-Birkenau fennállásának legvéresebb mészárlásához vezetett.

255-256. oldal

Sippancs P>!

Höss később azt írta, hogy a magyar akció során minden korábbi gyilkolási „teljesítményt” túlszárnyaltak. Auschwitz történetében még soha nem öltek meg és égettek el annyi zsidót, mint ezekben a hetekben: 24 óránként több mint 9000 embert.

216. oldal

Sippancs P>!

A diktátor kerülte a szisztematikus munkát, még saját idejét is képtelen volt racionálisan beosztani. Mivel hajnalig mániákusan szónokolt a főhadiszálláson, általában átaludta a délelőttöt. 1944. június 6-án, amikor Normandiában megkezdődött a szövetséges invázió, a német hadsereg órákig nem tudta mit kell tenni, mert Hitler aludt, és senki nem merte felébreszteni.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
Sippancs P>!

Az ungvári táborokban az egészségügyi és higiéniai viszonyok katasztrofálisak voltak. Vízvezeték hiányában egy tűzoltókocsi hozott vizet. A zsidók napi fejadagja három liter volt, ebből kellett inni, fürdeni, mosni és főzni. Csatornázás és vécék hiányában a környéket elöntötte a bűz, nem volt mész a fertőtlenítéshez. A keresztény lakosság járványtól rettegett, a polgármester a belügyminiszternél kérte a zsidók elszállítását. A helyszínre érkező Endre azonban mindent rendben talált. Mindössze egy kifogása volt: kevesellte a táborokat örző csendőrök létszámát.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gettó · zsidók
Sippancs P>!

Auschwitz-Birkenaunak a futószalag-technológiára épülő modern, ipari vállalatként két fő produktuma volt: a halál és a rabszolgamunka. Itt egyszerre lehetett „megoldani” a munkaképtelenek tömeges megsemmisítését, és az (egyelőre) életben hagyott munkaerő elosztását.

219. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Auschwitz
Suzy_Suzy >!

A magyar holokausztra a német megszállás nélkül minden valószínűség szerint nem került volna sor. De arra talán még a legoptimistább gyilkosok sem számítottak, hogy az invázió utáni tizenkettedik napon (március 31.) már döntés születik az általános gettósításról, további tizenhárom nap (április 13.) elég lesz ahhoz, hogy a teljes magyar politikai vezetés, kormányzóstul, miniszterelnököstül hozzájáruljon 100 ezer állampolgára deportálásához, és csupán újabb kilenc napnak (április 22.) kell eltelnie addig, hogy a magyar királyi belügyminisztérium teljes vezetése kedélyes, vidéki környezetben vacsorázgatva, lelkesen mondjon igent a holokauszt történetének legátfogóbb deportálási akciójára, amely a leghatalmasabb náci megsemmisítőtábor, Auschwitz-Birkenau fennállásának legvéresebb mészárlásához vezetett.

Suzy_Suzy >!

Márpedig a háború utolsó évében az idő kiemelten fontos szerepet játszott. A lengyel zsidók többségét már azelőtt kiirtották, hogy a náci vereség elérhető közelségbe került volna. Magyarországon viszont a helyzet gyökeresen más volt. Ellenállás helyett az is bőven elég lett volna, ha a magyarok csak egy kicsit vehemensebben védik nemzeti és gazdasági érdekeiket, vagy ha valamivel kevésbé lelkesen kollaborálnak. Jó példa erre a kárpátaljai Ungvár, ahonnan május végén deportálták az utolsó zsidókat. Kevesebb mint öt hónap múlva a Vörös Hadsereg már elfoglalta a várost. Néhány hónapos késlekedés, akadékoskodás százezrek számára jelenthetett volna túlélést.

Kapcsolódó szócikkek: Ungvár
Suzy_Suzy >!

1944 egyik nagy tanulsága, hogy kiderült: a magyar politika legszélsőségesebbjei, a lecsúszott egzisztenciákat, bűnözőket és fantasztákat felsorakoztató nyilasok sokszor szabadjára engedett gyilkos indulataik ellenére a zsidókérdés végső megoldása terén kevésbé lelkesen kollaboráltak a nácikkal, mint a Horthy-rendszer elitjéhez tartozó, zömmel konzervatív úriemberekből álló Sztójay-kormány. Ez a felismerés mindazonáltal a mai napig hiányzik a magyar nemzeti emlékezetből, amely előszeretettel tolja a holokausztért viselt magyar felelősséget a nyilasokra, mondván, a bűnöket mindössze néhány fanatikus elmebeteg követte el.

RitaMoly P>!

Az egyszerű csendőröktől a kollaboráns miniszterelnökig számtalan tettes és passzív kívülálló sejtette vagy éppen tudta pontosan, hogy a vagonokba zárt gyerekeket, asszonyokat, öregeket a magyar kormány a halálba küldi.

Bevezető