!

Kaczvinszky József magyar

1904. augusztus 9. (Budapest) – 1963. október 29.

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 7

Kaczvinszky József: Kelet világossága 1. – Bevezetés a Yogába
Kaczvinszky József: Kelet világossága 2. – Gyakorlati Yoga
Kaczvinszky József: Kelet világossága 3. – Misztikus Yoga
Kaczvinszky József: A hét beavatás / „F” napló / Yoga aforizmák
Kaczvinszky József: Meditációs könyv / Töredékek / A Tarot nagy arkánuma
Kaczvinszky József: Yoga aforizmák
Kaczvinszky József: A hét beavatás

Kapcsolódó sorozatok: Kelet világossága · Összes sorozat »

Fordításai 1

Lü Tung-pin: Az aranyvirág fakadásának titka

Kiemelt alkotóértékelések


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Ha pedig a halál nem valóság, akkor a halál ellentéte, az élet sem lehet az!

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
1 hozzászólás
Cneajna>!

Végtelen sok egyén végtelen sok tapasztalata volna szükséges ahhoz, hogy létrejöhessen a valóság tökéletes megismerése. Ez is azonban csak akkor volna lehetséges, ha a képzeletműködés egyetlenegy esetben sem torzítaná el a gondolatokat, illetőleg a megismerés elemeit.
Ezért a tudatban – pusztán gondolkozás útján – sem az állat, sem az ember nem érheti el azt a megismerést, mely maradéktalanul és tisztán tartalmazza magát a valóságot. Minden, a gondolatok révén létrejött megismerés: egyéni megismerés lehet csupán.

57. oldal

Lunemorte P>!

Örülj annak, ami van, amit tapasztalhatsz, amiben részed lehet; tanulj meg mindennek őszintén örülni.

228. oldal

snowwolf P>!

„A többi élőlény halála a saját halálunk fogalmának utánzata, mása, tükörképe csupán, amelyet mint alakulást, mint folyamatot szemlélhetünk a külvilágban, a kivetítésben. Önmagunk halála viszont csak elvi értelemben halál, mert mi magunk nem szűnünk meg általa és benne, hanem ellenkezőleg: mindennemű kivetítés, az egész külvilág szűnik meg körülöttünk, amikor meghalunk!
Ugyanaz a törvényszerűség tehát, amely a külvilágunk összes élőlényeire vonatkozik – vagyis hogy azoknak egyenként el kell halálozniuk, és hogy ezáltal a létezésüknek meg kell szűnnie –, miránk önmagunkra nem vonatkozik, bennünket nem illet: csupán abban az értelemben, hogy a külvilágunk szűnik meg, teljes egészében, a halálunk idején.
Élet és halál is relatív valóság tehát.
Így például, ha megfigyelünk magunk körül egy emberi lényt és annak halálát, azt látjuk, hogy a megholt személy kimaradt a külvilág összefüggéseiből, forgatagából, és abba nem térhet vissza többé. A külvilág viszont továbbra is fennáll – nélküle. Ha viszont mi magunk halunk meg, akkor nem mi magunk hagyjuk el a külvilágot: voltaképpen nem maradunk ki a forgatagából, hanem maga az egész forgatag szűnik meg, az egész külvilág tűnik el a semmibe körülöttünk, minden jelenségével, tárgyával és valamennyi élőlényével egyetemben. Ez pedig valóban nagy különbség. Olyan nagy differencia, aminek a felismerése meg kell, hogy változtassa egész felfogásunkat az életről, a létről és önmagunkról.”

Lunemorte P>!

Az egyéni szabadság pedig ott kezdődik, ahol a megcsontosodott előítéletek lemaradnak az emberről, vagy legalább is elveszítik megdönthetetlennek látszó érvényüket. Szabad emberré csak akkor válhatunk, ha az előítéletek bilincseit lerázzuk magunkról.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: előítélet
Kkatja P>!

Ha valaki a céljaid elérésében akadályoz, ha valaki utadban áll, megnehezíti az életedet, ha viselkedésével elrontja a kedvedet, összetöri álmaidat, vagy önbecsülésedben sért – ne neheztelj rá! Mert senki sem viselkedhetik másképpen velünk szemben, mint ahogy azt saját cselekedeteink következményei esetről-esetre megengedik, illetőleg megkívánják! Bárki is bánt bennünket, nem tehet róla, mert viselkedésében mi magunk bántjuk önmagunkat! Saját beállítottságunkat, saját magatartásunkat kell megváltoztatnunk tehát, nem pedig neheztelnünk arra, aki zavart okoz az életünk élvezetében, mert csakis akkor, ha senkire sem neheztelünk láthatjuk meg tisztán és zavartalanul az élet ragyogó és napfényes oldalát, melyet nem homályosítanak el saját idegenkedéseink, saját indulataink az emberekkel szemben.

243- 244. oldal "F" napló 68.

Cneajna>!

Az igazi lemondás csak úgy gyakorolható, ha az ember még a lemondás gyümölcseiről, illetőleg magáról a lemondásról is lemond.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lemondás
2 hozzászólás
Kkatja P>!

Meg kell értenünk, hogy mások is szenvednek, hogy mások is ugyanolyan gondokkal, problémákkal, ugyanolyan felmerülő nehézségekkel küzdenek, mint amilyen gondok, problémák és nehézségek a saját életünk megpróbáltatásait képezik a mi számunkra. Meg kell értenünk az embereket, meg kell értenünk mindenkit, hogy le tudjuk törölni a könnyeket, hogy mosolyt tudjunk csalni vigasztaló szavainkkal a szomorkodó arcokra. Vigasztalnunk kell fáradhatatlanul. Gyöngéden és igazi jóakarattal, hogy magunk is részesei lehessünk olykor, ha rászorulunk a hasonló vigasztalásra.

246-247. oldal " F" napló 78.

1 hozzászólás