!

Julian Szemjonov orosz

1931. október 8. (Moszkva, Szovjetunió) – 1993. szeptember 15. (Moszkva, Oroszország)

Teljes névJulian Szemjonovics Ljandresz
NemFérfi
Honlaphttp://www.semenov-foundation.org/
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Yulian_Semyonov

Könyvei 8

Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata
Julian Szemjonov: A tavasz megszépíti Berlint
Julian Szemjonov: A Stirlitz-dosszié
Julian Szemjonov: Halál és drágakő
Julian Szemjonov: Az aukció
Julian Szemjonov: Vihar őrnagy I-II.
Julian Szemjonov: Jégmezők felett
Patkó Imre – Julian Szemjonov – Ewen Montagu: Csendes háború

Népszerű idézetek

>!
Panelmacska

Azok a legboldogabb emberek a földön, akik szabadon bánhatnak az idővel, és nem kell közben a következményekre gondolniuk…

i. m.: p. 33.

5 hozzászólás
>!
Zsuzsi_Marta P

A vészjósló katonai helyzet ellenére, annak ellenére, hogy az ország szíve tele volt hatalmas mennyiségű menekülttel, a Gestapo továbbra is pontosan, gördülékenyen dolgozott: minden második ember információt adott a szomszédjáról, amely szomszéd a maga részéről ugyancsak információkat adott magáról az informátorról. Abban, hogy e zavarosban akadálytalanul halászhat, csak olyan naív ember hihetett, aki nem ismerte az SS és az SD szervezetét.

187. oldal

>!
Zsuzsi_Marta P

Göring itt töltötte minden idejét, Verne Gyulát és May Károlyt olvasgatva, ők voltak legkedvesebb írói. Szelíd őzikékre vadászgatott, esténként pedig hosszú órákon át üldögélt a moziteremben: öt kalandfilmet is képes volt megnézni egymás után. A film közben nyugtatgatta a vendégeit:
– Ne izguljanak – mondogatta – A vége jó lesz …
És a kalandfilmek után innen indult Münchenbe, hogy fogadja Chamberlain kapitulációját, Varsóba, hogy megszemlélje a gettóban zajló kivégzéseket, Zsitomirba, hogy terveket szőjön a szlávok kiirtására …

47. oldal

>!
Gridranger

Abban nem reménykedhetünk, hogy a tankok, a mieink vagy az amerikaiak megakadályozzák a nácizmus újjászületését. Vagy várjuk meg, amíg kihal a kortársaim és a »bajtársaim« nemzedéke? De hiszen, amíg ez a nemzedék kihal, még mindig meg tudja fertőzni a gyerekeit, az ifjúságot, az igazolt hazugság és a szívekbe-fejekbe elültett rémület bacilusaival. […] Meg kell tanulniuk élni a szabadsággal. Márpedig ez a legbonyolultabb: megtanítani egy népet, egy egész népet, hogy éljen azzal, ami a legdrágább mindabból, ami embernek juthat: a szabadsággal, amelyet szilárd törvények biztosítanak…

>!
Panelmacska

Az állam olyan, mint az ember. Megbénítja az egy helyben állás, fojtogatják a határok. Mozgásra van szüksége. Ez axióma. A mozgás: a háború.

i. m.: p. 201.

3 hozzászólás
>!
Panelmacska

Hogy az ellenséget legyőzzük, ahhoz, ugyebár ismerni kell az ideológiáját. Ha az ember az ilyesmit csak harc közben tanulgatja, eleve vereségre ítéli magát.

i. m.: p. 283.

>!
viharmacska P

— Fittyfene sincs — felelte az ősz, földarcú öregember. Müller elfelejtette, hogy hívják, csak azt tudta, hogy 1926 óta tegeződnek. —
Ahhoz a gyilkossághoz hasonlít, amelyet Münchenben göngyölítettek fel.
— Az Egmont-Strassén?
— Igen. Ha jól emlékszem, a kilences számú házban.
— A nyolcasban. A férfi az utca páros oldalán tette el őket láb alól.
— Micsoda memória…
— Miért, te talán panaszkodsz a magadéra?
— Jódot iszom.
— Én meg vodkát.
— Te tábornok vagy, neked szabad vodkát innod. De nekünk honnan legyen pénzünk vodkára?
— Engedd, hogy megvesztegessenek — hümmögött Müller.
— Aztán kerüljek a hóhéraid kezébe? Nem, akkor inkább jódot iszom.

4 hozzászólás
>!
Olympia_Chavez P

– Bizony sok mindent elfelejtettünk a háború alatt.
– Mindenekelőtt önnmagunkat felejtettük el – felelte Stirlitz – , mint húsvétkor, az ember alapos ivászat után a ruhatárban felejti a kabátját.
– Igen, igen – sóhajtott Schellenberg. – Mint a ruhatárban a kabátot… Régóta abbahagyta a versírást?
– El sem kezdtem.
Schellenberg megfenyegette az ujjával:
– Vigyázzon Stirlitz, kis hazugság is szülhet nagy bizalmatlanságot.
– Megesküdhetem – mosolyodott el Stirlitz –, mindenfélét írtam, verseken kívül; valósággal betegesen iszonyodom a költészettől.

138-139. oldal, Információ a töprengéshez (Churchill)

>!
Panelmacska

Minden tudós, író és művész beszámíthatatlan a maga módján. Külön megközelítésre van szükség náluk, mert mind a maga sajátos életét éli.

i. m.: p. 25.

>!
pwz ISP

Göring itt töltötte minden idejét, Verne Gyulát és May Károlyt olvasgatva, ők voltak legkedvesebb írói.

46. oldal

7 hozzászólás