!

Jü Hua kínai

余华 (Yú Huá), Yu Hua

1960. április 3. –

KatalógusnévJü, Hua
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 12

Jü Hua: Kína tíz szóban
Jü Hua: A hetedik nap
Jü Hua: Testvérek
Jü Hua: Élni
Yu Hua: A véradó krónikája
Yu Hua: China in Ten Words
余华 (Yú Huá): 活着 (Huózhe)
Yu Hua: To Live
余华 (Yú Huá): 许三观卖血记 (Xǔ Sānguān Mài Xuě Jì)
Yu Hua: Crónica de un vendedor de sangre

Antológiák 2

Zombory Klára (szerk.): Nők egy fedél alatt
Kalmár Éva (szerk.): Huszadik századi kínai novellák

Kiemelt alkotóértékelések

Bélabá>!

Jü Hua

Klasszikus egykönyves szerző. (Magyarul más nem jelent meg tőle A testvéreken kívül)
A regényen helyenként jókat hahotáztam, időnként meg elöntött a szomorúság. Pont ez a könyve nagy ereje, hogy hullámzó. Vicces és szomorkás, olyan keserédes.
Jó modern kínai írónak gondolom ezen könyve miatt Jü Huát.

Henix>!

Jü Hua

A Kína tíz szóban c. könyvét olvastam először. Azonnal tudtam, hogy nekem az összes könyvét el kell olvasnom! Zseniális, ahogy a kínai történelem epizódjainak borzalmait egyszerű humorral és iróniával adja át. Nem siránkoznak erőltetetten a szereplők ( nem siránkozik az író), hogy milyen rossz nekik/milyen rossz volt nekik – ámha egy-egy fejezet között szünetet tartunk és átgondoljuk az olvasottakat – én mindig megborzongtam.
Szereplői egyszerű emberek – (általában falusiak), akik a maguk egyszerűségével sodródnak az események hatására.
Remélem – most, hogy több könyvét is lefordították, nagyobb népszerűségre tesz szert Magyarországon is.


Népszerű idézetek

Kuszma>!

…elsős tanárunk összeverbuválta az osztályt, és arra utasított minket, hogy fedjük fel a közöttünk bujkáló „kis ellenforradalmárokat”. Emlékeim szerint két gyereket jelentettek fel az osztálytársaim, az egyikük nevét sose hallottuk, de miután a tanár többször rákérdezett, kiderült, hogy egy hároméves gyerekről van szó, a feljelentő szomszédjának a családjából. Az volt a bűne, hogy egyszer alkonyatkor ellenforradalmi kijelentést tett, miszerint „leáldozott a nap”. Akkoriban Mao Zedongot volt szokás vörös naphoz hasonlítani, és éppen ezért nem lehetett csak úgy dobálózni a „nappal”, alkonyatkor például azt kellett mondani, hogy „nemsokára sötétedik”.

35. oldal

14 hozzászólás
Kuszma>!

Hát így történt, hogy a formaságok kacifántos sorának végeztével, azaz miután az áthelyezési ajánlásomra rányomtak vagy hét-nyolc pecsétet, végül beléphettem az álmaim netovábbját jelentő kulturális központba. Emlékszem, hogy az első napomon szándékosan késtem két órát a munkából, mivel arra gondoltam, hogy akik ott dolgoznak, úgyis egész nap csak az utcán lófrálnak, de még így is én voltam az első, aki megérkezett a munkába.
– Hát ez itt az én helyem! – mondtam magamban boldogan.
A szocializmus legcsodálatosabb emléke ez számomra.

114-115. oldal

Limitáltan_gondolkodó IP>!

És az a fa, amelyik ott nőtt az ablaka alatt, nagyobb és bujább volt a többinél a közelben. Hogy a halottasház vagy a vécé közelsége miatt nőtt olyan terebélyesre, nem tudnám megmondani.

81. oldal

1 hozzászólás
Margarita>!

Mikor Kopasz Linek feltűnt, hogy az idegenek nagyon kíváncsiak, miért olvas egyfolytában, fennhangon kinyilatkoztatta: – Olvasni jó, és ha egyetlen napunk olvasás nélkül telik el, az kellemetlenebb, mint ha egy hónapig nem sz@runk.
…Kopasz Li… sejtette, hogy a hasonlat túl durvára sikeredett. Miután hazament, tanácsot kért és kapott Szung Kangtól, s ennek megfelelően fogalmazta az aforizmát:
Olvasni jó. Az ember kibírhatja egy hónapig evés nélkül, de egy napig sem bírhatja olvasás nélkül.

314. oldal

Limitáltan_gondolkodó IP>!

Ezt követően flörtölni kezdenek, és a lány már nemcsak mos a férfira, de könyveket is kölcsönkér tőle[…]

70. oldal

RóbertKatalin IP>!

Olyan vak és süket voltam érzelmek terén, mintha egy hermetikusan lezárt szobában lettem volna, s bár hallottam a szerelem lépteit, úgy gondoltam, hogy azok az utcán hallatszanak, és valaki máshoz igyekeznek.

Második nap

Limitáltan_gondolkodó IP>!

És szerintem ez a mi igazi tragédiánk: maga a szegénység és az éhezés kevésbé riasztó, mint a szegénység és az éhezés semmibe vétele.

169. oldal

daniagi>!

Az üzletben úgy van, hogy ha az ember szándékosan elültet egy virágot, az talán ki se hajt, de ha esetleg véletlenül elpottyantja egy fűzfa magját, a végén behúzódhat az árnyékába.

438. oldal

Füles>!

[…] a fájdalomtól való félelem magánál a fájdalomnál is rettenetesebb

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom