József Attila magyar
1905. április 11. (Budapest) – 1937. december 3. (Balatonszárszó)
| Nem | férfi |
|---|
Képek 14
Könyvei 79
Kapcsolódó kiadói sorozatok: POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Talentum diákkönyvtár Akkord · Magvető Klasszikusok Magvető · Osiris Klasszikusok Osiris · Osiris Diákkönyvtár Osiris · Populart Füzetek Interpopulart · Füveskönyvek Lazi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Trixi könyvek Szilágyi Lajos · Klasszikus magyar líra Kossuth · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · A magyar irodalom gyöngyszemei Kozmosz Könyvek, Móra · Veszedelmes viszonyok Atlantisz · Klasszikusok kicsiknek Scolar · Hangzó Helikon Helikon · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Klasszikus mesterek Révai · Arany klasszikusok Kossuth · Fehér verseskötetek Szépirodalmi · Iciri-piciri könyvek Móra · Irodalmi Fülbevaló · Fekete verseskötetek Szépirodalmi · Arany Könyvtár Szépirodalmi · Illusztrált klasszikusok Cartaphilus · Züm-züm fejlesztő könyvek Szalay · Magyar Helikon minikönyvek · Válogatott versek Tóth · Európa Diákkönyvtár Európa · A magyar költészet kincsestára Unikornis · Tanulók könyvtára Dacia · Szépirodalmi kiskönyvtár Szépirodalmi
Fordításai 30
Antológiák 108
Róla szóló könyvek 82
Kapcsolódó zóna
Kiemelt alkotóértékelések
József Attila
Többször is bizonyította zsenialitását, költészet terén ő az egyik példaképem.
József Attila
A versei már gyerekkoromban megérintettek. Valahogy mindig közel éreztem őt magamhoz.
József Attila
Zseniális. Mindig megragadja azokat a szavakat, amik az átlagembernek nem sikerülnek. Beszél helyettem is.
József Attila
Az a költő, akinek a verseihez a legközelebb tudom magam érezni. Még az első olvasás után is, mikor még keveset értek a versből, úgy érzem, ez a vers rólam szól, ami ösztönöz arra, hogy gondolkodjak rajta, elmerüljek benne, és így minden szava rengeteget tud adni nekem.
József Attila
„A zsenit és az őrültet csak egy hajszál válsztja el egymástól.”
Csoda-versek♡
Fáj a szívem érte!
József Attila
kedvenc költőm. az életemben minden egyes pillanathoz tudnék egy-egy sort idézni tőle…
Népszerű idézetek
JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA
Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
József Attila: Betlehemi királyok
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
1929. december
Az a szerencsétlen, aki ezeket írta mérhetetlenül áhítozik a szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni.
(első mondat)
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.
Ostoba vagyok – foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, – távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert – a küszöbön feküdtem –
magamba bujtam volna, nem lehet –
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
Gyermekké tettél
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul.
Töredékek, vázlatok, verscsírák