!

Józsa Sándor magyar

Katalógusnév

Könyvei 5

Józsa Sándor: Kína és az Osztrák – Magyar Monarchia
Galla Endre – Józsa Sándor: Kínai 1.
Galla Endre – Józsa Sándor: Kínai 2.
Galla Endre – Józsa Sándor: Kínai 3.
Galla Endre – Józsa Sándor: Kínai 4.

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kőrösi Csoma Kiskönyvtár Akadémiai

Fordításai 4

Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam
Mao Tun: A selyemhernyó
Mao Ce-tung: Mao Ce-tung 21 verse
Aj Vu: Vad hegyek között

Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] Japán például torpedószükségletének elég tekintélyes részét a Monarchiából, a fiumei torpedógyárban szerezte be. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a század végétől a lapok egyre gyakrabban adnak hírt japán katonai küldöttségek látogatásáról, melyek nem utolsó sorban a magyar torpedó kedvéért ápolták a magyar–japán barátságot.

66-67. oldal

lzoltán IP>!

     Kossuth F: […] Kérdem a t. háztól…, hogy mit keres Khinában Magyarország? Belátom azt, hogy más hatalmasságoknak szükségük van arra, hogy fogyasztási területet szerezzenek maguknak iparczikkeiknek eladhatására, de Magyarországnak ipara, fájdalom nincsen, és ha lenne ipara, akkor elsősorban nem Khinát kellene meghódítani a magyar ipar számára, hanem a magyar fogyasztási területet […]

133. oldal

lzoltán IP>!

     Végezetül még annyit, hogy a Monarchia felbomlása után az Ausztriával kötött megállapodás értelmében Magyarországnak jutott a Monarchia pekingi követségi palotája. E régi épületben ma a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetsége működik.

181. oldal

lzoltán IP>!

     Miután Pekinget a nyolc hatalom szövetséges hadserege megszállta, valami látványos demonstrációval is kifejezésre akarta juttatni a Mennyei Birodalom megalázását. A hatalmak a legfrappánsabbnak a tiltott város „megszentségtelenítését” találták. Augusztus 28-án „…800–800 orosz és japán, 400–400 angol, amerikai és francia, 250 német és 60–60 osztrák–magyar és olasz katonának kellett a diplomáciai testület vezetésével a tiltott városon délről észak felé keresztülvonulnia, s ezzel a császári székhely teljes meghódítását kifejezésre juttatnia.” […]

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boxer-felkelés
lzoltán IP>!

     A következő és egyben legnagyobbszabású büntetőhadjárat, amelyben a Monarchia részt vett, a Kalgan-i (a mai Csangcsiakou) expedíció volt. Kalgan Pekingtől észak-nyugatra kb. 200 km-re levő város. Ez közös német–olasz–osztrák–magyar vállalkozás volt, összesen 1310 emberrel, 6 ágyúval és 90 lovassal. A büntetőhadjárat osztrák–magyar kontingense 3 tisztből, 2 hadapródból és 105 tengerészből tevődött össze. A parancsnok ezúttal is Seitz volt, Wojcik szintén velük tartott. November 12-én indultak Pekingből, és 18-án érkeztek meg Kalganba, s 19-én már indultak is visszafelé, 29-én értek Jencsing városkába. Itt a helyi mandarin, hogy lojalitását bizonyítsa, három foglyot szolgáltatott ki. „A különítmény parancsnokának utasítására a három fogoly fölött az itéletet november 30-án a csapatok elvonulása előtt a helyi kinai hatóságoknak kellett volna végrehajtaniuk, de ebben a városkában ugy látszik régen nem volt szükség a hóhérpallosra, mert a hóhér és segédei ilyennel nem rendelkeztek, s csak egy szecskálókéssel dolgoztak oly szörnyen ügyetlenül, hogy a felügyelő tiszt könyörületességből a foglyokat inkább agyonlövette.”
     A kivégzéseket sarcolással, rablással is fűszerezték a bosszúálló hadak.

117. oldal