!

Jósika Miklós magyar

Alt Móric

1794. április 28. (Torda) – 1865. február 27. (Drezda)

Tudástár · 31 kapcsolódó alkotó

Könyvei 31

Jósika Miklós: Abafi
Jósika Miklós: A nagyszebeni királybíró
Jósika Miklós: Két élet
Jósika Miklós: A csehek Magyarországon
Jósika Miklós: A szegedi boszorkányok
Jósika Miklós: Emlékirat
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori
Jósika Miklós: Az utolsó Bátori
Jósika Miklós: A csehek Magyarországban
Jósika Miklós: Eszter

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A magyar próza klasszikusai · A magyar próza klasszikusai · Magyar szépirodalom · Történelmi regények · Magyar Klasszikusok · Tanulók könyvtára · Magyar regényírók képes kiadása · Szép könyvek · Olcsó könyvtár

Antológiák 10

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 35.
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 364.
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 365.
Tarjányi Eszter (szerk.): XIX. századi magyar fantasztikus regények
Fenyő István (szerk.): A reformkor prózairodalma
Kerényi Ferenc (szerk.): Régi magyar regények I-II.
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 364 XL
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 365 XL
Bajomi Lázár Endre (szerk.): A magyar Párizs

Népszerű idézetek

Nandi>!

Különös az emberi szív; vannak húrjai, melyek oly mélyen rejtettek, hogy ritkán pendülvén meg, szinte nem létezőknek gondoljuk.

Bla I>!

A Németországban a 16. századig fennállt rendszer szerint egy nemesifjú 8 éves korában lett apród, 14 éves korában hadapród, 21 évesen, ha kiérdemelte, akkor lovaggá ütötték.

wiki-magyarázat

Jósika Miklós: A csehek Magyarországon Korrajz első Mátyás király idejéből

Bla I>!

III. Kallixtusz pápa bullája, 1456. június 29. „(…) Hogy az egész nép, fajra és nemre való tekintet nélkül, ezeknek az imáknak és búcsúknak részese lehessen, megparancsoljuk és elrendeljük, hogy az összes városok, területek és helyek minden egyes templomában a három órai és az esti ima között, tudniillik az esti imára való harangozás előtt, de legalább olyan tájban, egy vagy több zengő haranggal, hogy jól hallhatók legyenek, félórás időközönként háromszor harangozzanak minden egyes nap, ahogy az Angyali üdvözletre harangozni szokás, s akkor ki-ki az Úr imádságát (…) háromszor mondja el.”

Hunyadi János hadseregével 1456. július 22-én a nándorfehérvári diadal során győzelmet aratott a török sereg felett. A déli harangszó ezután is szokás maradt a keresztény világban a küzdelem emlékére. Ugyancsak a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el a pápa az Urunk színeváltozásának ünnepét augusztus 6-ára.

VI. Sándor pápa az 1500-as szentévben, augusztus 9-én a török veszedelem miatt – a déli időre helyezve – ismét elrendelte a harangozást.

Ez némiképp pontosítja képünket a déli harangszóról…

wiki-magyarázat

Jósika Miklós: A csehek Magyarországon Korrajz első Mátyás király idejéből

vargajudit P>!

Vannak férjek, kik egy gyöngéd nő érzéseinek minden szálát lassanként kitépik, kik képtelenek meg is érteni a valódi és nemes mívelt nő érzelmeit; s aztán ha ily angyal durva kezeik közt elhervad, azt mondják, hogy szive s meleg vére nincsen! (…)
S a mi szomorú s jellemző egyszerre, olykor, de csakis olykor, az ily férjekben rossz akarat nincsen is, sőt azt hiszik, hogy nejeik szerencséjüknek tarthatják, hogy ily szeretetreméltó tuskó mellett hervadnak el.

258. oldal

Cneajna >!

Francziaországban a hires inquisitor Broussart Péter, De Lancre Péter, Rémi Miklós, százakat végeztettek ki, egyedül IX. Lajos uralkodása alatt 30,000 egyén volt boszorkány-gyanu és kereset alatt. 1515-ben Genfben 500 boszorkány végeztetett ki.
Az ember elborzad ha a boszorkányperekben olvassa, minő potom, nevetséges okokért lönnek százak, ezrek a máglya áldozatai, s megszégyenül, ha tapasztalja, hogy a boszorkány-üldözők nagy része meggyőződésből helyes és istenes dolgot gondoltak és hittek ez által elkövetni.

Bevezető

Kapcsolódó szócikkek: 1515 · boszorkányper · Genf
Uzsonna>!

A szerelmes ember szívében legendák kelnek, a legegyszerűbb is költővé lesz.

143. oldal, Ki hitte volna?

Trixi>!

Semmi sem tud indulatos embert jobban felingerelni, mint a hidegvér. Természetes következése ez annak az ellentétnek, amellyel saját izgatottságukat még inkább felfokozza, s mintegy érezteti velük a nyugodtságban rejlő erőt.

Dénes_Gabriella P>!

A szép Maros völgyében Alvinc a legkiesb falvak egyike Erdélyben.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Alvinc · Erdély · Maros
Cneajna >!

– Mi a halál? – hallgatag vége a viharteljes életnek s első lánczszeme az örökkévalóságnak.

Ágota és Regina

Kapcsolódó szócikkek: halál
Cneajna >!

Az illy boszorkány képes volt bizonyos báj és bűvölés által nem csak jégverést, árvizet, földrengést előidézni – latinul: missores tempestatum, tempestatorii, hanem a föld zsirjával s a folyók halaival kereskedést űzni messze földre. Egy boszorkány-perben, Szegeden 1728. hozott itéletben, a többi közt ezeket olvassuk: succumque et pinguedinem hujus circumjacentis plagae terrae, videlicet pluvias et rorem per septennium, id est annuatim pro media secunda urna pecuniae, piscesque fluminum pro vento – sagis in Turcia divendere non abhorruisset stb. Magyarul: a város körül terjedő határnak nedvét és zsirját, az az: esőt, harmatot hét évre, évenként másfél mérő pénzért eladni, a folyók halait pedig a törökországi boszorkányokkal – szélért kicserélni nem irtózott stb.

Bevezető

Kapcsolódó szócikkek: 1728 · boszorkány · Szeged