Josephus Flavius római
Tudástár · 16 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv
Katalógusnév | Flavius, Josephus |
---|---|
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 5
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Prométheusz Könyvek Helikon · Clio klasszikus történetírók Európa · Fontes Historiae Antiquae Attraktor
Antológiák 3
Róla szóló könyvek 1
Népszerű idézetek
Ugyanis a zsidóknál három filozófiai iskola van: az egyik a farizeusoké, a másik a szadduceusoké, és a harmadik, amely különösen szigorú szabályok szerint él, az úgynevezett esszénusoké. Ezek ugyancsak zsidó nemzetiségűek, de sokkal jobban szeretik egymást, mint a többiek. Az érzéki élvezeteket elkerülik, mert bűnnek tartják, viszont erénynek minősítik az önmegtartóztatást és a szenvedélyek megfékezését. A házasságot megvetik, de idegen gyermekeket fogadnak magukhoz még zsenge korukban, amikor taníthatók; ezeket rokonaiknak tekintik, és a maguk erkölcseiben nevelik. De azért a házasságot és a családszaporodást ezzel nem törlik el, csak ők maguk őrizkednek az asszonyok erkölcstelenkedéseitől, mert az a meggyőződésük, hogy nincs asszony, aki hűséges maradna férjéhez.
150-151. oldal
Ez a galileai tengerparti város a nagy síkságon fekszik hegyek koszorújában; ugyanis keletre, 60 stadion távolságban emelkedik a galileai hegység, délre, 120 stadionnyira a Karmel és északra, 100 stadion távolságban az az igen magas hegy, amelyet az ottani lakosság Tyrión Klimaxnak (Tyrosi Létra) nevez.
A várostól két stadionnyira folyik a kis Béleos-folyó, amely mellett van egy Memnón-emlék és egy 100 könyöknyi területű különös hely. Ez a térség kerek és üreges, és itt terem az üveghomok; bár az ott horgonyzó hajók legénysége folytonosan bányássza, mindig újra megtelik, mert a szél szinte szándékosan visszasöpri bele kívülről a csillogó homokot; az üreg az egész homokot azonnal üveggé változtatja; de még ennél is csodálatosabbnak tartom, hogy az üregből kibuggyanó üveg megint homokká változik. Ennek a vidéknek ez a természeti érdekessége.
159. oldal
Eleinte … a zsidók tudtak védekezni a kőlövedékek ellen; mert ezeket már messziről jelezte sivításuk, meg aztán fehérek is voltak, úgyhogy jó előre észrevették őket. Ha … vigyáztak, a kő rendszerint hatástalanul hullott le. De a rómaiaknak nemsokára az az ötletük támadt, hogy feketére festik a köveket, s mivel most már nem voltak azonnal felismerhetők, minden lövés talált és egész sor zsidót leterített.
Ezenkivül az esszénus szektának van egy másik ága is; ezeknek az életmódja, erkölcsei és szokásai egészen olyanok, mint amazoké, csak a házasságról vallott nézetük más. Ugyanis azt tartják, hogy azok, akik nem kötnek házasságot, elhanyagolják az élet legfontosabb célját, az utódok szaporítását, vagy még inkább: ha mindenki így gondolkodnék, akkor hamarosan kihalna az emberiség.
155. oldal
A két előbb említett szekta közül a farizeusok azt tartják magukról, hogy ők a legrégibb felekezet mind a három közül, ők magyarázzák leghitelesebben a törvényt; azt tanítják, hogy mindennek az ura Isten és a végzet; hogy a jó és rossz cselekedet az emberek szabad akaratától függ ugyan, de minden dolgukba belejátszik a végzet. Tanításuk szerint a lélek halhatatlan, de csak a jó lelkek kerülnek a halál után más testbe, a gonoszok örök büntetést szenvednek. Viszont a másik szekta tagjai, a szadduceusok, kereken tagadják a végzetet, és azt állítják: Isten egyáltalán nem törődik azzal, hogy az ember cselekszik-e gonoszat, vagy nem: a jó és rossz cselekedetek teljesen az ember szabad akaratától függnek, és mindenki szabadon választja ezt vagy azt. Továbbá tagadják a lélek halhatatlanságát, valamint a túlvilági büntetéseket és jutalmakat. A farizeusok szeretik egymást, és a közösség érdekeében összetartanak, a szaddeuceusok azonban nemcsak egymáshoz ridegek és barátságtalanok, hanem törzsrokonaikhoz is oly zordak, mintha idegenek volnának.
156. oldal