!

Joseph Conrad brit lengyel

1857. december 3. (Berdyczów, Ukrajna, Orosz Birodalom) – 1924. augusztus 3. (Bishopsbourne, Kent, Nagy-Britannia)

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 12 film

Teljes névTeodor Józef Konrad Nałęcz-Korzeniowski
Nemférfi
Életrajz

Képek 5

Könyvei 47

Joseph Conrad: A sötétség mélyén
Joseph Conrad: Heart of Darkness
Joseph Conrad: Lord Jim
Joseph Conrad: A titkosügynök
Joseph Conrad: Nyugati szemmel
Joseph Conrad: Nostromo
Joseph Conrad: Az árnyéksáv
Joseph Conrad: Tájfun
Joseph Conrad: Győzelem
Joseph Conrad: Véletlen

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek · Horizont könyvek · Aranytoll Könyvmolyképző · Klasszik Alinea · Arany Közép-Európa · Klub klasszikusok Magyar Könyvklub · A kiválasztottak · A kiválasztottak · (Új) Galaktika Baráti Kör Metropolis Media · Olcsó akció · Oxford Bookworms Library angol · Macmillan Collector's Library angol · Vintage Classics Vintage · Kétnyelvű Klasszikusok (Kossuth) Kossuth · Penguin Essentials angol · Penguin Popular Classics angol · Penguin English Library Penguin angol · Oxford Dominoes Oxford University Press angol

Antológiák 12

Cserna György (szerk.): Kísértethistóriák
A titokzatos idegen
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Osztovits Levente (szerk.): Tájfun
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I-II.
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Ruttkay Kálmán – Budai Katalin (szerk.): A három idegen
Veress István (szerk.): Az izgalom mesterei
Híres szerelmi történetek
Hitseker Mária (szerk.): Romantikus történetek

Róla szóló könyvek 3

Sarbu Aladár: Joseph Conrad világa
Frederick R. Karl: Joseph Conrad: The Three Lives
André Maurois: Gondolatművészek és szóbűvészek

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Egy kritikusom megjegyezte, hogy ha más építkezési módszer mellett döntök, és gondosan dolgozom, a mesémet nagyjából kétszáz oldalon is előadhattam volna. Meg kell vallanom, nem látom tisztán, mit céloz meg az effajta bírálat, vagy hogy van-e valami haszna egy ilyen megjegyzésnek. Nem vitatom, hogy alkalmas módszert választva és tekintélyes erőfeszítéssel az egész történetet egy cigarettapapírra is fel lehet írni. Mi több, az egész emberiség históriáját meg lehet írni eképpen, ha kellő szenvtelenséggel tekintünk rá. A földünkön az idők kezdete óta élt emberek története egyetlen végtelenül tömör mondatba sűríthető: Megszülettek, szenvedtek, meghaltak… Micsoda mese! Csakhogy én, akinek az a sors adatott meg, hogy férfiak és nők határtalanul részletgazdag történetét meséljem el, képtelen vagyok ekkora szenvtelenségre.

10. oldal, A szerző előszava

Kuszma P>!

Fyne is meg Mrs. Fyne is úgy beszélt a gyerekek vaskos egészségéről, mintha az az erkölcsi kiválóság folyománya volna; azzal a sajátos hangszínnel, amelyben mintha némi megvetés bujkált volna mindazok iránt, akiknek a gyermekei hajlamosak olykor kevésbé jól lenni.

160. oldal

1 hozzászólás
szigiri>!

Hódítók voltak, és a hódításhoz nem kell egyéb, csak a nyers erőszak – amire pedig, ha rendelkezünk vele, kár büszkének lenni, hiszen erőnk csupán a többiek gyengeségéből fakadó véletlen.

I.

marlow>!

Mókás dolog az élet – a könyörtelen logika rejtelmes rendje egy hiábavaló cél érdekében. A legtöbb, amit kaphatunk tőle: önmagunk megismerése – az is túlságosan későn érkezik – a kiolthatatlan megbánás aratása.

ppeva P>!

…egy vallomás a legalkalmasabb eszköz, amivel az ember bolondot csinálhat magából; és hogy minden vallomás közül az írott a legkártékonyabb hatású. Soha ne tegyen vallomást! Soha, soha! Egy rosszul időzített tréfa mindig keserű megbánáshoz vezet. Tönkre is teheti az embert, nem azért, mert tréfa, hanem azért, mert rossz pillanatban hangzott el. Márpedig a vallomás, akármilyen természetű is, mindig rossz pillanatban jön. Csak a kíváncsiság teszi ideig-óráig elviselhetővé. Ön mosolyog, barátom? Pedig így van, másként az embert a második mondatánál elküldenék a pokolba. Hány együttérző lelket talál a világon, akire rábízná magát? Tízből egyet, százból, ezerből, tízezerből egyet? Milyen kiábrándítók azok a vallomások! Milyen rémes csalódást okoznak! Együttérzést keresünk, és a legjobb esetben is csak a megkönnyebbülés igen múlékony érzését kapjuk. Mert a vallomás, akármiféle vallomás felkavarja a hallgató lelkének titkos mélyeit. Gyakran olyan mélységeket, amelyekről neki is csak homályos sejtése van. Így aztán az igazak titokban triumfálnak, a szerencsések jót szórakoznak, az erősek fintorognak, a gyengéket vagy feldúljuk, vagy felingereljük aszerint, hogy mennyire őszinték önmagukhoz. És a szívében mindenki vagy őrültnek, vagy arcátlannak fog bélyegezni minket…

240. oldal

Archibald_Tatum>!

A szállítóalkalmatosság, amely várta őket, nagyszerűen illusztrálhatta volna azt a közmondást, hogy „a valóság néha kegyetlenebb, mint a karikatúra”, ha lenne ilyen közmondás.

165. oldal (Európa, 1986)

2 hozzászólás
shandy>!

Olyan ez, mintha álmot kísérelnék meg elmondani – hiábavaló törekvés, mert hiszen az álom elbeszélése nem idézheti föl az álom érzetét, a lehetetlenség, meglepetés és zavar keverékét a küszködő lázadás borzongásában, azt az érzést – az álom legbelsőbb lényegét –, hogy valami hihetetlen ejtette rabságba az embert.

Kapcsolódó szócikkek: álom
Minka>!

Elővette az újságot. Nagyméretű, rózsaszín papírra nyomtatták, és úgy festett, mintha optimista irányvonalába pirult volna bele.

65. oldal

ppeva P>!

Vannak olyan dolgok, amiket hiába keres az ember a könyvekben.

124. oldal

aagnes>!

Nem, nem szeretek én dolgozni. Inkább lustálkodom, és eltöprengek, mi minden nagyszerűt lehetne csinálni. Nem szeretek én dolgozni – nincs ember, aki szeretne –, de szeretem azt, amit a munka magában rejt, a lehetőséget, hogy önmagamra találjak. Az önnön valóságomra – magamnak, nem másoknak –, amit rajtam kívül soha senki föl nem ismerhet.

49. oldal