Jordán Gyula magyar

[Mao] Útját megszakította, hogy ússzon egyet a Jangceben, s erről eksztatikus hangvételű beszámolók jelentek meg. („A folyó vize mosolyogni látszott aznap", egy a lelkesedéstől és csodálattól majdnem a folyóba fulladó milicistának a „víz különösen édes ízű volt” stb.)

309. oldal, A „kulturális forradalom"

Változatlanul nem csillapuló bizalmatlanság és gyűlölködés uralkodott a kínaiak és a bennszülöttek között, ahol napirenden voltak a véres összecsapások és vérbosszúk. A fejvadászat szokására válaszul a kínaiak az elfogott vad, hegyi bennszülöttek nyilvános lefejezését vezették be. Korabeli beszámolók szólnak azonban arról, hogy a kínaiak ennivalónak és gyógyszer-alapanyagnak is tekintették a bennszülötteket, bizonyos testrészeiket, szívüket, húsukat megették, csontjaikat pépesre főzték és malária ellen használták. Gazdag kínaiak, még hivatalnokok is szívesen fogyasztottak belőle, egyebek mellett erőt és férfiasságot remélve ettől. Tajvan északi részének piacain ezeket a kannibál különlegességeket nyíltan árulták, együtt a sertéshússal, de időnként a szárazföld (Amoj) piacaira is jutott belőle.

88. oldal