!

Jókai Mór magyar

Maurus Jokai, Mór Jókai

1825. február 18. (Komárom) – 1904. május 5. (Budapest)

Tudástár · 34 kapcsolódó alkotó · 26 film

Teljes névJókay Móric
Nemférfi

Képek 11

Könyvei 321

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Jókai Mór: Az arany ember
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Jókai Mór: Sárga rózsa
Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán
Jókai Mór: Fekete gyémántok
Jókai Mór: Szegény gazdagok
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Kapcsolódó sorozatok: Egy magyar nábob · Az elátkozott család · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kozmosz Fantasztikus Könyvek · Delfin könyvek Móra · Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · Életreszóló olvasmányok Kossuth · Populart Füzetek Interpopulart · Osiris Diákkönyvtár Osiris · Füveskönyvek Lazi · Tények és tanúk Magvető · Millenniumi Könyvtár Osiris · Európa Klasszikus Regények Európa · Az irodalom klasszikusai képregényben · Az én könyvtáram · Klasszikusok újramesélve · Nemzeti Könyvtár · Zórád Ernő képregényei Nero Blanco Comix · Ifjúsági kiskönyvtár · Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Kincses Könyvek · Történelmi regények Kriterion · A magyar próza klasszikusai Kossuth · Nemzeti könyvtár · Kiskönyvtár Szépirodalmi · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · A magyar irodalom remekei II. · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Diákkönyvtár Móra · Milliók könyve · Kincses Könyvtár · A magyar irodalom remekei I. Népszabadság · Magyar Klasszikusok Babits · Nagy magyar mesemondók Unikornis · Príma Könyvek Szent István Társulat · Diákkönyvek Kreatív · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Révai-féle salon-könyvtár · Jókai Mór összes művei Erdélyben Európai Idő · Tanulók könyvtára · Legjobb könyvek Érdekes Újság · Magyar Elbeszélők Szépirodalmi · Sulikönyvtár · Magyar regényírók képes kiadása · Egyetemes Regénytár · Magyar szépirodalom Lazi · Hazáért és szabadságért · Magyar könyvtár · Képes regénytár Szépirodalmi · Minden gyermek könyve · A világ legszebb meséi · Öregbetűs könyvek Fekete Sas · Regénykönyvtár · Híres könyvek Népszava · A Magyar és Világirodalom Kincsestára · Olcsó regény · Klassz! Manó Könyvek · Az Athenaeum Olvasótára Athenaeum · Európa Diákkönyvtár Európa · A magyar költészet kincsestára Unikornis

Szerkesztései 1

Jókai Mór – Bródy Sándor – Rákosi Viktor (szerk.): Ezernyolczszáznegyvennyolcz

Fordításai 3

Benyovszky Móric: Madagaszkár
Benyovszky Móric: Benyovszky Móric emlékiratai
Vikár Béla (szerk.): Hommage à Petőfi

Illusztrálásai 1

Jókai album

Antológiák 39

Popper Péter: Ők – én vagyok
Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel
Kormos István (szerk.): Testvérország
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Pelle János (szerk.): A múmia lába
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár
Bárány György (szerk.): Fantasztikus történetek
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Kőrössi P. József (szerk.): Csók a Palatinuson
Zima Szabolcs (szerk.): Árpád népe

Róla szóló könyvek 42

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Háy János: Kik vagytok ti?
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Kertész Erzsébet: A három Róza
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
Lengyel Dénes: Így élt Jókai Mór
Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Szini Gyula: Jókai
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról

Népszerű alkotóértékelések

Emmi_Lotta I>!

Jókai Mór

Szeretem az írásait, és sokra tartom a munkásságát.
Egy interjúrészletet idézek, Szilasi László szavait (2010.10.21.):
Jókai gazdag és sikeres ember volt, s akkoriban azt gondoltuk, hogy aki gazdag és sikeres, az nyilván moslékot ír. Úgy képzeltem, olyan lesz, mint Verne Gyula: bohóc. Valójában azonban szinte minden ponton nagyon-nagyon súlyos olvasmány. Ez ragadott meg. Meg az, hogy irtózatosan nagy és tágas a világa. Olyan valóságismeret van benne, amit nem is gondol az ember. Szóval, ahogy megnéztem közelebbről és lassabban a szöveget, Jókai teljesen másnak mutatkozott, mint amit mondtak róla, mint amit korábban gondoltam. Nyoma sem volt például semmiféle fantáziaőrületnek. Egyszóval beleragadtam, s próbáltam azt is megérteni, hogyan jöhetett létre az a poétika, amely ilyen szövegeket termelt ki…

Forrás:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szilasi_szerettem_…

kaporszakall>!

Jókai Mór

Kamaszkoromban sok Jókait olvastam, és most – fél évszázad után – megejtettem egy maratoni újraovasást (bár a már ismertek mellett voltak új regények is). Ennek alapján értékelem a szerzőt – nálam nyilván közrejátszik némi nosztalgia is:

A sommás 'nemzeti giccs' (nagyobbik lányom tömör véleménye) és a 'Jókai mindig leköt' (nyolcvannyolc éves anyukám mondata) között, valahol félúton lapulhat az igazság. Először is: anyám a gimnáziumban még tanult latint. Így a rengeteg 'latin duma', ami Jókai szövegeiben felbukkan, őt nem idegesíti, az unokái nemzedékét annál inkább. Ehhez jönnek még a régies szóalakok (a lyánkáktól az én hátam is megborsódzott néha, főleg, hogy oly gyakran fordultak elő), nyelvújított, de végül mégis kipusztult szavak (pl. lábtyű). Ezek egy része nem csupán régies (ez kevésbé lenne gond), hanem idővel még negédes patinát is kaptak, ami aztán végleg betesz nekik.

A fő baj mégsem a stílus (ami egyébként Jókai félévszázados pályafutása alatt sokat változott, a hetvenes évektől jóval korszerűbb, mint akár egy évtizeddel korábban), hanem a fekete-fehér jellemek és a sok helyütt hömpölygő dagályosság. Sajna pont a főszereplők sínylik meg legjobban a fényezést: gáncsnélküli egybites daliák és félénk (legtöbbször tinédzserkorú) szemérmetes szüzek pislognak egymás irányába, és epekednek némán. Nagyon kevés az igazán talpraesett, aktív főhősnő. A negatív figurák már jóval színesebbek, gyakran ők, meg a remek humorral ábrázolt népi mellékalakok mentik meg az olvasót az unalomtól.

És még egy: Jókai nagy történelmi eseményekről, illetve Magyarország tájairól nagyon érzékletesen tud írni. Legemlékezetesebb képeit szülővárosáról, Komáromról (Politikai divatok, Az arany ember, A tengerszemű hölgy, A mi lengyelünk) rajzolja, de megismerhetjük a Vaskaput (Az arany ember), a Szepességet (A lőcsei fehér asszony, Szép Mikhál), Dél-Erdélyt (Szegény gazdagok), Torockót (Egy az Isten), a Fertő-tó érintetlen vidékét (Névtelen vár), a téli Balatont (Az arany ember), a régi Pestet (És mégis mozog a föld), az áradó Dunát (Kárpáthy Zoltán) és a Tisza elöntötte Alföldet (Az új földesúr) is. Igazi, hiteles történelmi regényt keveset írt, legtöbb műve inkább történelmi kulisszák előtt játszódó kalandregény, de helyenként csak kevéssel tér el a valós eseményektől, és jól fogja meg az atmoszférát. Legsikerültebb ilyen munkája (egyben a legjobb, egyáltalán nem szokványos regénye) a Rab Ráby, de A lőcsei fehér asszony és a Névtelen vár is érdemes a figyelemre. A negyvennyolcas időket A kőszívű ember fiai és – kissé stilizáltabban, mert még a kiegyezés előttről – a Politikai divatok idézi fel. Igazi szatírát nem nagyon írt mesterünk, ahhoz a humora túl elnéző, de egy vitriolos írása azért van a nemzethy szittyaönérzetről: A kiskirályok.

Sok regénye erősen megkopott, és a történet ritkás szövete alól kikandikál a kaptafa. Ám legjobban sikerült művei ma is érdemesek az olvasásra, és fel tudják idézni a másfél (vagy még több) évszázaddal ezelőtti Magyarország hangulatát.

Összeállítottam egy Jókai top ten-listát, de a sorrend csak a dobogó három fokán számít, a továbbiakban már nem értékrend, csupán sorszámozás. Egyenként nem indoklom mindegyik regény érdemeit, mert külön-külön írtam róluk értékelést. De ez az a néhány munka, amit szerintem – még a régi magyar írókra kevéssé fogékony ifjabb nemzedéknek is – érdemes lehet megkóstolni:

1. Rab Ráby : messze kiemelkedően az opus magnum.
2. A tengerszemű hölgy : Jókaitól szokatlan, dokumentatív mű, nekem kellemes meglepetés volt.
3. A kiskirályok : Az író leggúnyosabb regénye; ma is időszerű, nálam ezért lett bronzérmes.
4. És mégis mozog a föld
5. Az új földesúr
6. Politikai divatok
7. Névtelen vár
8. A lőcsei fehér asszony
9. A kőszívű ember fiai
10. Fekete gyémántok

Ha egy tucatra egészíteném ki a fenti listát, akkor még a Szegény gazdagok, mint echt kalandregény, illetve az Egy az Isten, mint az erdélyi polgárháború tragikus mementója, kerülnének a válogatásba.

Nem biztatok senkit direktben Jókai olvasására, de szinte minden írása ott van a mek.oszk.hu-n, meg lehet próbálni. Korhatár nélkül.

SteelCurtain >!

Jókai Mór

A nagy mesélőről aligha az a legismertebb, hogy eredetileg Jókay Móricz néven látta meg a napvilágot. Második keresztapja egy Tóth Lőrincz nevű kortársa, ma már kideríthetetlen okból drasztikusan amputálta Jókai keresztnevét, akinek noha semmi köze az arabokhoz, így lett igazi Mór. Szerencsére senki sem mondta neki, hogy a mór megtette kötelességét, a mór mehet, így aztán töretlenül folytatta írói tevékenységét, s hirtelen haragjában megalkotta legsikertelenebb művét, válaszlevelét, melyet Tóth Lőr úrnak címzett. Bár Jókai egyébként igazán sikeres névalkotónak bizonyult, a Lőr totális kudarcot vallott. Egyébként gyanítható, hogy Tóth Lőrincz úr kissé kapatos állapotban írta levelét, s a címzésnél már észre sem vette, hogy elfogyott a boríték, a címzett nevének végét már az asztalra írta. Hiába, a nagy találmányok mindig véletlenül, vagy tévedésből születnek!
Érdekes, hogy a civilben elért sikerek már a 19. században is szabad utat biztosítottak a politikába. A ma divatos módszerekkel ellentétben akkoriban azonban még a parlamenti mandátum megszerzése nem járt automatikusan együtt a maradék józan ész elvesztésével. Jókai például rendületlenül írta tovább regényeit, s eszébe sem jutott ezek helyett parlamenti beszédeinek gyűjteményeit kinyomtatni. Azon azért érdemes lenne elgondolkodni, hogy karaktereinek egyoldalúságáért mennyiben felelős a hosszú politikai karrier, amikor közismert, hogy a politika is előszeretettel osztja jóra és rosszra, feketére és fehérre a világot.
Hiába volt írófejedelem Jókai, ő is áldozatul esett a sok férfit romlásba döntő időskori agyelhalásnak. A nagy mesélő hagyta, hogy egy húszéves lány nagyokat meséljen neki. Alighanem az a mese érte el a legnagyobb sikert, hogy a 75 éves író teherbe ejtette az ügyesen mesélő lányt. Bár a házasságkötésüket övező országos botrány közismertté tette ezt a mesét, a nagy mesélő mégis csak Jókai Mór maradt. Megérdemelten.

dwistvan P>!

Jókai Mór

Sok Jókai kötetet olvastam és még számos művére vagyok kíváncsi. Ami számomra egyedi a könyveiben, az a régi ízes magyar nyelvezet, a korabeli, ma már feledésbe merülő szavak csodálatos tárháza. A történetei pedig mindig izgalmasak, legtöbbször történelmi korokban játszódók, hiszen már az ő korában játszódó események is a történelem részévé váltak. De meglepetésként utópisztikus fantasztikus irodalmat is tudott írni. Sokszor megcsillantja tudományos érdeklődését is. És mindig jóra tanít.

Lahara IP>!

Jókai Mór

Megbocsátom neki a Kőszívű ember fiait, mert a többi könyve, amit olvastam, mind-mind nagyon tetszett. Szépen ír, és nem tartózkodik az izgalmas történetvezetéstől és a humortól sem, ráadásul rengeteg tájnyelvi kifejezést lehet tőle tanulni. Kedvencem az „árvatőzeg”, mi, modern emberek, száríz tehénlepénynek nevezzük az olyat.

4 hozzászólás
Lunemorte P>!

Jókai Mór

Minden egyes művéért rajongok! Megannyi tudása mellett kitűnően ismerte a történelmet,a nyelveket és a pszichológiát is. Gyönyörű tájleírásokat alkalmaz könyveiben,a szereplői kidolgozottak és sok az összetett jellem is. Apám is nagy Jókai-rajongó volt mindig is. Emlékszem,gyermekkoromban mindig az volt a rossz szokásom,hogy megnéztem minden könyv utolsó oldalát,hogy meghal-e a főszereplő…Ha azt észleltem,hogy meghal,akkor sietve visszapakoltam a könyvet a polcra…Ma már nem így vagyok ezzel szerencsére. :)
Kedvenc kötetem eddig Jókaitól a Szomorú napok és A kétszarvú ember.

Nandi>!

Jókai Mór

Imádom az írásait, ő az egyik legjobb magyar író, ha nem a legjobb.

Szamóca_lány>!

Jókai Mór

Az egyik kedvenc magyar íróm. Szinte mindent olvastam tőle. Újabban a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban is újraolvasgatom a remekeit. Megunhatatlan.


Népszerű idézetek

girlhu>!

Mit lehet tenni a tél ellen? várni kell a tavaszt.

A senki szigete rész, II. fejezet - A védördög

1 hozzászólás
Uzsonna>!

Az észnek sok nem lehetetlen, ami az erőnek az.

55. oldal, Shirin

10 hozzászólás
Papusz P>!

Ha egy csata elveszett, készülni kell a másikhoz.

A nyaktörő versenyfuttatás

2 hozzászólás
eme P>!

Elismerem, hogy én is olyan rossz ember vagyok, mint más. Én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál. Engem ne vigyenek kísértetbe, mert én ott maradok.

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kísértés
1 hozzászólás
pontosvesszőparipa_Niki>!

Hajdan csak az volt, ami volt, de most az sincs, ami van, hanem az van, ami lesz.

77. oldal Jókai Mór: Találmányok · Jókai Mór

5 hozzászólás
bonnie9 P>!

– Pál úr, maga nagy barom! – kiálta szolgájára.
– Tudom, kérem alássan – felelt az öreg. – Ez az egy érdemem van a világon.

A zsibárus

1 hozzászólás
Ydna>!

Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.

575. oldal

Belle_Maundrell >!

Álmodjatok! Az álom jó tanácsot ad.

291. oldal, Váratlan fordulat (Móra, 1982)

2 hozzászólás
Katja>!

– Nem érzesz hozzám szerelmet? – eseng a férj epedő sóhajjal. Még egyszer e tekintet! A fehér arcú nő azt kérdezi:
– Mi az?
Mi az? Mi az? Világ minden bölcse meg nem tudja azt magyarázni annak, aki azt nem érti.
Mi az? Mi az? Egy szó nem kell annak ahhoz, aki azt meg tudja magyarázni.

Sli P>!

– Most lesz még csak, ami lesz!

247. oldal, Huszonötödik fejezet (Akadémiai, 1965)

5 hozzászólás